 |
A magyar forradalom 50. évfordulójára annyi könyv, tanulmány és cikk jelent meg a fél évszázaddal korábban történtekről, mint korábban ilyen rövid időn belül soha. Egy év alatt több film készült 1956-ról, mint korábban bármikor. Rendezvények, kiállítások, konferenciák és emlékülések sokasága szerveződött. Ötvenhat új médiát hódított meg, az internetet.
Bár az évfordulóra árnyékot vetett a hazai politikai feszültség és annak utcai kirobbanása, bízunk abban, hogy hosszú távon mégis az alkotások fémjelzik azt. Ebben a meggyőződésben kíséreltük meg elkészíteni az évforduló mérlegét.
Ez a jelen tartalomfejlesztés tehát kísérlet és kezdet. Kísérlet számvetésre: milyen képet alkotott a magyar és nemzetközi történettudomány az 1956-os magyar forradalomról öt évtized múltán? Milyen narratívákat hozott létre a történeti emlékezet modern formája, a történeti dokumentumfilm? Milyen beszélgetések zajlottak a ma legdivatosabb és legelterjedtebb diszkurzív formában, a konferenciákon? Mi jelent meg 1956-ról a világháló terében?
Nem törekedhettünk arra, hogy szemlénk kiterjedjen minden emlékezeti formára. Azt próbáltuk számbavenni, ami az 1956-os Intézet tevékenységi köréhez illeszkedik, amiről azt gondoljuk, hogy művelésében feladataink vannak. Ezeket – könyveket, filmeket, konferenciákat, digitális tartalomszolgáltatásokat – megpróbáltuk mindenekelőtt számbavenni. Azután hozzárendeltük az egyes darabokról szóló kritikákat, ismertetéseket – az elemző tudományos diskurzus elsődleges megnyilvánulásait. Ezen belül külön csokorba gyűjtöttük mindazt, amit e kritikai irodalomból az Intézet munkatársai hoztak létre. E csokor írás – a mi recenzióink – a mi véleményünket tükrözi, ezek a mi javaslataink azzal kapcsolatban, ami 2006-ban történt, s ami nekünk a legfontosabb volt. Az 1956-os Intézeté, amelynek természetesen nincsen kollektív véleménye, hanem munkatársaink és szövegeik egésze képezi azt.
Kísérletünk számvetés, nem összegzés; adott pillanatot szemléltet, de semmit sem zár le; egy – most itt éppen kritikai – beszélgetés része, amely tőlünk függetlenül indult, és végét nem látjuk. A magunk eszközeivel követni, rögzíteni és segíteni igyekszünk.
| Budapest, 2007 december havában |
| 1956-os Intézet |
|
|
|
|