|
1. Babay István (1914). Technikus. 1956-ban a Nagybudapesti Központi Munkástanács titkára. 1957-ben hét hónapig előzetes letartóztatásban volt.
[nyilvános] »262« 1990. 19 ív, hangfelvétel, Molnár Adrienne
|
2. Babics Antal (1902 - 1992). Orvos, politikus. 1929-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Urológiai Klinikáján gyakornok, tanársegéd, 1940-től a klinika magántanára, 1941-42-ben megbízott vezetője volt. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1945-74 között az Urológiai Klinika igazgatója, egyetemi tanár. 1950-53-ban a Központi Állami Kórház főigazgatója. 1949-50-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem, 1952-59 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem dékánja. 1950-től az Orvosegészség-ügyi Dolgozók Szakszervezete elnöke, 1956. október 26-31. között a Nagy Imre-kormány egészségügyi minisztere, 1963-71-ben országgyűlési képviselő volt. 1950-ben az MTA rendes tagjává választották.
[kutatható] »128« 1987-1988. 11 ív, hangfelvétel, Sebes Anna
|
3. Bácsi József (1926). Esztergályos. 1945-től a Csepel Vas- és Fémműveknél esztergályos, 1951-55 között szakoktató volt. 1945-ben belépett az MKP-be, a Rajk-per idején visszaadta a párttagkönyvét. 1956-ban a Csepeli Központi Munkástanács elnökhelyettesévé választották. 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult, a csepeli Motorkerékpárgyárban, majd a Csepel Vas- és Fémművek Szolgáltatóüzemében dolgozott. 1981-85 között raktáros volt.
[nyilvános] »214« 1989. 15 ív, hangfelvétel, Vágvölgyi B. András Szerkesztett interjú
|
4. Bácskai Tamás (1925 - 2007). Közgazdász. 1949-1950-ben a Pénzügyminisztériumban a jóvátételi adósságokkal foglalkozott, majd 1962-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára. 1962-1968 között a Békevilágtanács titkára. Ezt követően 1984-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója, osztályvezetője, ügyvezető igazgatója. 1984 óta a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem Pénzügyi Tanszékének vezetője.
[zárt] »63« 1987. 25 ív, Pécsi Vera, Péteri György
|
5. Bácskai Vera (1930). Történész. Tánczos Gábor özvegye. Egyetemei tanulmányait 1948 és 1953 között Leningrádban végezte. 1953-tól az ELTE egyetemes középkori tanszékén tanársegéd, majd 1954-től az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának apriránsa volt. 1956. november 4-én férjével menedékjogot kapott a jugoszláv követségen, majd a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták. 1959 és 1976 között Budapest Főváros Levéltárának, 1976-1979 között a Budapesti Történeti Múzeumnak tudományos munkatársa, majd 1991-ig a Közép- és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központ tudományos főmunkatársa volt. 1991 és 2000 között az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténet Tanszékének alapító tanszékvezetője, 2001-től professor emerita.
[kutatható] »370« 1992,2007. 5+11 ív, hangfelvétel, Hegedűs B. András, Keller Márkus
|
6. Baczoni Jenő (1907 - 1996). Tanár, közgazdász. 1932-1949 között a Magyar Nemzeti Bankban tisztviselő, osztályvezető-helyettes, majd 1954-ig a Pénzügyminisztérium devizagazdálkodási osztályának vezetője. 1954-1975 között külkereskedelmi miniszterhelyettes, államtitkár. A Külkereskedelmi Bank alapító elnöke.
[nyilvános] »32« 1986. 5 ív, hangfelvétel, Pécsi Vera
|
7. Bagó Gyula (1932). Mérnök. 1956-ban egyetemistaként részt vett a Budapesti Műszaki Egyetem forradalmi eseményeiben és az illegális Élünk terjesztésében. A Tóth Ilona-perben két év börtönbüntetésre ítélték.
[nyilvános] »375« 1992. 13 ív, Gyenes Pál
|
8. Bajszczak, Jerzy (1936). Lengyel építészmérnök, politikus, 1956-ban egyetemista Krakkóban. A Magyarok Megsegítése Egyetemi Bizottsága alapítójaként lengyel segélyakció megszervezésében és a segélyek Budapestre juttatásában közreműködött.*
[nyilvános] »622« 1993. 1 ív, hangfelvétel, Tischler János
|
9. Bak M. János (1929). Tanár, történész. 1945-től részt vett a MADISZ és a Diákszövetség, 1956-ban a Petőfi Kör munkájában. A forradalom alatt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságában tevékenykedett. 1956-tól Németországban, Angliában, majd Kanadában élt. 1959-ben a brüsszeli Nagy Imre Intézet egyik alapítója, 1968-1992 között a vancouveri egyetem professzora.
[kutatható] »75« 1986-1987. 14 ív, melléklet, hangfelvétel, Hegedűs B. András
|
10. Bakay Ferenc (1942). Zenész. 1959-től műszerész szakmunkás volt, a hatvanas évek második felétől pedig a vendéglátó-iparban dolgozik, mint zongorista. 1968-tól főállásban zongorázik szólóban és különböző zenekarokban egyaránt. 1976 óta - Seres Rezső utódaként - a Kispipa étteremben zongorázik. A zenélés mellett taxisofőr és gépjárműoktató, valamint egy társasház műszaki vezetője.
[nyilvános] »856« 2006-2007. 2 ív, hangfelvétel, Havadi Gergő
|
11. Bakonyi (Blum) József (1929). Kalauz. 1956-ban részt vett a Magyar Rádió épületének ostromában, a BESZKÁRT munkástanácsának elnökhelyettese volt. 1958-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
[nyilvános] »494« 1993. 2 ív, Eörsi László
|
12. Bakonyi Sebestyén Endre (1913 - 1993). Elektromérnök, illegális kommunista. 1938-1946 között emigráns Dél-Amerikában. 1947-től az MDP KV munkatársa, majd a Nehézipari Központ igazgatója. 1965-től az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, egyetemi tanár. 1971-1973 között a Beruházási, illetve az Állami Fejlesztési Bank elnöke.
[kutatható] »1001« 1982. 11 ív, Hegedűs B. András, Kozák Gyula
|
13. Balajthy Anna (1948). Közgazdász. A Szövetkezeti Kutatóintézet munkatársa volt. Politikai tevékenysége miatt férjével, Zsille Zoltánnal emigrált, 1992-ben tért haza. Jelenleg szociológusként dolgozik. [MM]
[kutatható] »804« 2005. 8 ív, hangfelvétel, Lugossy István
|
14. Balázs György (1927). Közgazdász, építészmérnök. 1953-1968 között az Építésügyi Minisztériumban középszintű vezető. 1968-tól a Középület-építő Vállalat, 1977-től a 43. számú Állami Építőipari Vállalat, majd 1980-tól az Épületgazdasági és Szervezési Intézet igazgatója.
[kutatható] »1031« 1982. 10 ív, Baross Gyöngyvér
|
15. Bali Mária (1951). Porcelánfestő. Szófiában a Magyar Köztársaság követségének alkalmazottja. Édesapját, Bali Sándor (1923-1982), szerszámkészítőt, a Budapesti Híradástechnikai Gépgyár Munkástanácsának elnökét, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács egyik vezetőjét 1958-ban tizenkét évi börtönbüntetésre ítélték.[GY]
[nyilvános] »683« 1997. 2 ív, melléklet, hangfelvétel, Molnár Adrienne
|
16. Bálint György (1919). Kertészmérnök. 1948-ig gyöngyösi, illetve gyöngyöshalmaji földbirtokos volt. 1942-ben munkaszolgálatra, 1944-ben a mauthauseni, majd a gunskircheni megsemmisítő táborba hurcolták. 1948-ban kuláknak nyilvánították, Budapestre költözött. 1953-tól a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt. 1959-től a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főkertésze, 1964-től az Állami Biztosító kárbecslési szakértője, majd a Kertgazdaság című folyóiratnak szerkesztője, a Kertészet és Szőlészet, a Kertbarát Magazin és a Kerti Kalendárium című lapok főszerkesztője volt. 1981-től a Magyar Televízió Ablak című műsorának munkatársa, 1994-98 között országgyűlési képviselő a Szabad Demokraták Szövetségének frakciójában.
[nyilvános] »929« 2009. 14 ív és hangfelvétel, Bolgár Dániel
|
17. Bálint József (1931). Közgazdász. 1955-1966 között a Somogy Megyei Tanácsnál közgazdász. 1967-1974 között a Fővárosi Vízművek üzemgazdasági osztályvezetője. 1975-től a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban főosztályvezető, illetve gazdasági igazgató.
[kutatható] »1041« 1982. 4 ív, Szigeti Katalin
|
18. Bálint László (1940). Rendőrtiszt. 1958-tól az Angyalföldi Központi Gépkezelő Üzemben segédmunkás volt. 1969-ben a rendőrnyomozónak jelentkezett a Budapesti Rendőrkapitányságon, de a kémelhárító alosztályon kapott beosztást és később kiképzést. A Budapesti Rendőrkapitányság Politikai Osztály 3/2-es alosztályán, majd a BM 3/2-es Csoportfőnökségnél mint kémelhárító szolgált főhadnagyi rangban a rendszerváltozásig. Jelenleg mint nyugdíjas a forradalom és a megtorlás történetét kutatja.
[kutatható] »850« 2007. 4 ív, hangfelvétel, Lugossy István
|
19. Balla Attila (1944). Anglikán pap. 1956 novemberében szüleivel Ausztráliába emigrált.*
[kutatható] »715« 1999. 1 ív, hangfelvétel, Lökkös Attila
|
20. Balla Bálint (1928). Jogász, szociológus. 1956-ban a Ravill Kereskedelmi Vállalat munkástanácsának elnöke. 1965-ben Németországba emigrált. Az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem egyik alapítója, egyetemi tanár Berlinben.
[nyilvános] »347« 1991. 9 ív és melléklet, Kozák Gyula
|
|