|
1. Hajdu Tibor (1930). Történész. 1949-től a Munkásmozgalmi Intézet, majd a Magyar Országos Levéltár és a Párttörténeti Intézet levéltárosa, illetve tudományos munkatársa. 1975 óta az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Az 1956-os forradalom napjaiban önkéntes ügyelőszolgálatot teljesített a pártközpontban. *
[kutatható] »675« 1997. 4 ív, melléklet, hangfelvétel, Standeisky Éva
|
2. Hajdú Yvonne (1924). Fordító, tolmács. 1961-ben hűtlenség és államellenes szervezkedés vádjával nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1966-ban szabadult.
[nyilvános] »320« 1991. 6 ív, Lugossy István
|
3. Hajós Edit (1889 - 1975). Orvos, fordító. Aktív tagja volt a nemzetközi kommunista mozgalomnak. 1933-ban Angliába emigrált. 1949-ben hazalátogatott. Politikai perben hét év börtönbüntetésre ítélték, 1956-ban szabadult. Haláláig Angliában élt.
[nyilvános] »206« 1974. 3 ív, hangfelvétel, Vezér Erzsébet
|
4. Halász András (1946). Festőművész. 1972-76 között a képzőművészeti főiskolán tanult festő és grafika szakon. 1976-ban egyik szervezője volt a Rózsa eszpresszóban működő fluxus alternatív csoportnak. 1975-79 között avantgarde szellemű képzőművészeti kiállításokon vett részt. 1976-ban elhagyta az országot, Párizsban, majd New York-ban telepedett le. 1983-87 között az East Village-i galériákban állított ki, 1990 óta rendszeresen szerepel magyarországi kiállításokon. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára.
[nyilvános] »858« 2007. 10 ív, hangfelvétel, Lugossy István
|
5. Halász Péter (1944 - 2006). Avantgárd író, rendező, színész. 1962-68 között az Universitas Együttes tagja volt. 1969-ben megszervezte saját színházi együttesét, a Kassák Ház Stúdiót. Az együttest 1972-ben politikai okokból betiltották, ezt követően magánlakásokon tartottak előadásokat. 1976-ban a társulat egy részével kivándorolt Franciaországba, később New York-ban telepedett le. Bálint Istvánnal, valamint a társulat többi tagjával megalakították a Squat Színházat. Halász 1985-ben kivált a társulatból, megalapította a Love Színházat. 1992-től ismét Magyarországon rendezett és szerepelt, és a Színház és Filmművészeti Egyetem tanára volt.
[nyilvános] »846« 2005. 7 ív, hangfelvétel, Lugossy István
|
6. Halmágyi Ákos (1940). Informatikus. 1956. december 15-én Adaunál jutott át a határon. Középiskoláit Gränben Innsbruckban végezte el. Bécsben villamosmérnöknek tanult. A Zuse-nél, később az IBM-nél dolgozott.
[kutatható] »894« 2005. 2 ív, hangfelvétel, Lénárt András
|
7. Hangya János (1925). Műszerész. Szovjet katonák 1945-ben Budapesten letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták. 1947-ben hazatért, majd Ausztriába menekült, ahol egy újságírónak beszámolt a tapasztalatairól. Ezért a szovjet hatóságok letartóztatták, és kémkedés vádjával húsz év kényszermunkára ítélték. Tajsetben, szibériai lágerekben, később egy moszkvai börtönben raboskodott. 1955-ben tért haza.
[nyilvános] »761« 2003. 4 ív, hangfelvétel, Lugossy István
|
8. Hantos Antal (1933). Vegyészmérnök. 1956. november 3-a után nemzetőrként csatlakozott a Baross utcai felkelőcsoporthoz. November 6-án Ungvárra hurcolták, majd 1957. január 17-ig a Gyűjtőfogházban tartották fogva.
[nyilvános] »412« 1992. 2 ív, Garai Gábor
|
9. Haraszti Sándorné Gróf Irén (1890 - 1993). Gyógyszerész. Férjével 1919 után évekig élt emigrációban. 1929-ban hazatértek, lakásuk otthona lett a hazai munkásmozgalom fiatal harcosainak. Férje 1945 után újságíró, lapszerkesztő, 1951-ben halálra ítélték, 1954-es szabadulása után a Nagy Imre körüli pártellenzék aktív tagja. 1956-ban a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták.*
[kutatható] »378« 1983. 5 ív, hangfelvétel, Ember Mária
|
10. Haraszty István (1934). Szobrász. 1951-1953 között géplakatos tanuló, 1953-tól díszműlakatos volt. 1957-1963 között műszaki ismereteket tanított egy ipari tanuló iskolában. 1960-1970 között a Dési Huber Képzőművészati Körben tanult. 1967-1972 között részt vett a boglárlellei kápolnatárlatokon. 1975-76-ban a Kaposvári Csiky Gergely Színház szcenikusa volt. A nyolcvanas évek elején kapcsolatba került a demokratikus ellenzék tagjaival, lakásán rejtette el a szamizdat Beszélő nyomdagépét. 1984-ben DAAD-ösztöndíjat kapott, amelyeket 1987-1988-ban vett igénybe. 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
[nyilvános] »862« 2007. 17 ív, hangfelvétel, Markovits Ferenc
|
11. Hardi Róbert (1914). Közgazdász. 1937-1942 között családi kereskedelmi vállalkozás vezetője. 1945-től minisztériumi középszintű vezető, majd belkereskedelmi vállalatoknál igazgató. 1959-től a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese. 1968-1974 között Bejrútban kereskedelmi tanácsos és a Magyar Nemzeti Bank képviselője. Nyugdíjasként kereskedelmi tanácsadó.
[kutatható] »1115« 1983. 8 ív, Hegedűs B. András, Kozák Gyula
|
12. Hardy Gyula (1928 - 1988). vegyészmérnök. 1954-től az MDP KV alosztályvezetője, 1956-ban az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, a Petőfi Kör vezetőségi tagja. 1957-től a Műanyagipari Kutatóintézet igazgatója volt.
[kutatható] »1009« 1981. 13 ív, Hegedűs B. András, Kozák Gyula
|
13. Hargitai Attila (1942). Adóellenőr. 1956-ban Ausztriába menekült. Iselsbergben járt iskolába, majd Innsbruckban 1961-ben tette le az érettségit. Ugyanitt, a hatvanas évek végén fejezte be tanulmányait a közgazdasági főiskolán.
[kutatható] »895« 2005. 2 ív, hangfelvétel, Lénárt András
|
14. Hargitai Oszkárné Farkas Brigitta (1935). Az 1956-os forradalom idején férjével a New York-palota épületében működő fegyveres csoport tagja. A szovjet támadás idején sebesülteket mentett. A forradalom után tanulmányait befejezve a vendéglátóiparban dolgozott.*
[nyilvános] »595« 1994. 1 ív, Eörsi László
|
15. Hartai András (1923). Elektromérnök. 1948-tól a Magyar Optikai Művekben fejlesztőmérnök, középszintű vezető. 1958-tól a Hang- és Kinotechnikai Gyár főtechnológusa, majd főmérnöke, illetve műszaki igazgatója. 1978-tól az Elektromodul Vállalat műszaki igazgatója. 1983-tól nyugdíjasként az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanácsosa.
[kutatható] »1156« 1984. 12 ív, Kozák Gyula
|
16. Határ Győző (1914 - 2006). Író, költő, építész. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1943-ban öt év fegyházbüntetésre, 1950-ben két és fél év börtönbüntetésre ítélték. 1956 óta Angliában él, 1957-1976 között a BBC magyar osztályának munkatársa.
[nyilvános] »180« 1988. 34 ív, melléklet, hangfelvétel, Kabdebó Lóránt
|
17. Havas Gábor (1944). szociológus. 1973-tól a Népművelési Intézet, illetve jogutódai tudományos munkatársa volt. Kutatási területei: a munkakultúra és életforma, a cigány közösségek típusai, a falusi szegénység, valamint az amatőr színjátszás. A SZETA egyik alapítója, 1986-tól a szamizdat Beszélő munkatársa, majd szerkesztője, 1994-95 között a Beszélő folyóirat főszerkesztője volt. A Szabad Kezdeményezések Hálózat és az SZDSZ alapító tagja, 1990-94 között az SZDSZ országgyűlési képviselője, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság tagja volt. Nyugdíjazásáig az MTA Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa volt.
[nyilvános] »937« 2009. 12 ív, hangfelvétel, B. Révész László
|
18. Havas Jenő (1938). Vegyész. 1967-től a Radelkis ipari szövetkezet fejlesztési főmérnöke, 1980-tól elnöke.
[kutatható] »1099« 1983. 10 ív, Hegedűs István
|
19. Havas Péter (1924). Munkás, gazdaságpolitikus. Részt vett a kommunista ifjúsági mozgalomban. 1947-től az államigazgatás különböző intézményeiben közép- és felsőszintű vezető. 1956-ban a Kohó- és Gépipari Minisztérium Forradalmi Bizottságának tagja. 1972-től az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója.
[kutatható] »1109« 1983. 12 ív, Koncz E. Katalin, Máté Katalin
|
20. Hazai Jenő (1921 - 1998). Géplakatos. 1941-től az illegális KMP tagja, több alkalommal bebörtönözték. 1950-1956 között a Néphadsereg politikai főcsoportfőnök-helyettese, illetve főcsoportfőnöke. 1957-1962 között a Belügy-minisztérium állambiztonsági szolgálatának vezető munkatársa, majd a Szerszámgépipari Művek esztergomi gyárának igazgatója.
[kutatható] »1089« 1983. 9 ív, Bakonyi Éva, Hegedűs István
|
|