|
1. S. Szabó Ferenc (1912). Agrármérnök, tanár, parasztpárti politikus. 1944 után az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, majd a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, 1948-ban, az FM-per kezdetekor lemondott. 1957-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója. 1956-ban a Petőfi Párt vezetőségének tagja. 1957-től az Országos Mezőgazdasági Könyv-tár munkatársa, majd 1962-től részt vett a Természetvédelmi Hivatal megszervezésében.
[kutatható] »110« 1987-1988. 20 ív, hangfelvétel, Babus Endre, Csicskó Mária
|
2. Sabján Ferencné (1927). Takarítónő, raktárvezető. 1945 szeptemberében letartóztatták, és tíz év munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélték. 1953 decemberében Norilszkből szabadult.
[zárt] »757« 2002. 2 ív, Lugossy István
|
3. Salamon László (1930). Építőipari technikus Erdélyben. 1956-ban látogatóban volt Magyarországon, részt vett néhány forradalmi megmozdulásban. 1957-ben a marosvásárhelyi katonai törvényszék tíz év börtönbüntetésre ítélte. 1963-ban szabadult.
[nyilvános] »628« 1995. 2 ív, hangfelvétel és mellékletek, Gagyi-Balla István
|
4. Salamon Zoltán (1921). Gazdálkodó, adóhivatali tisztviselő Erdélyben. 1956 őszén részt vett egy, a magyar forradalommal szimpatizáló szervezkedésben. Tizennyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1964-es szabadulása után gyári munkás, majd raktáros.
[nyilvános] »600« 1994. 2 ív, hangfelvétel, Gagyi-Balla István
|
5. Sándor András (1923 - 1997). Újságíró, fordító. Az ötvenes években Sztálinvárosban élt, 1956-ban szerepe volt a helyi forradalmi eseményekben. Hat év börtönbüntetésre ítélték.
[kutatható] »237« 1990. 8 ív, hangfelvétel, Dancs Mária
|
6. Sándor Balázs (1936). Lelkész Erdélyben. 1956 őszén részt vett az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség létrehozásában. 1959 tavaszán a marosvásárhelyi katonai törvényszék huszonöt év börtönbüntetésre ítélte, 1964-ben szabadult. Székelyudvarhely polgármestere.
[nyilvános] »532« 1993. 3 ív, Gagyi-Balla István
|
7. Sándor László (1909-?). Kritikus, műfordító. 1946-1952 között Ungváron a Kárpátukrajnai Területi Képtár igazgatója, majd a Területi Könyvkiadó szerkesztője. 1956-1962 között az ungvári rádió munkatársa. 1962-től a Gondolat Könyvkiadó szerkesztője, 1966-1978 között az Állami Gorkij Könyvtár igazgatója.
[kutatható] »69« 1987. 4 ív, hangfelvétel, Bekéné Nádor Orsolya
|
8. Sándory Mihály (1930). Elektromérnök. 1955-től a Központi Fizikai Kutatóintézetben tudományos munkatárs, majd főigazgató-helyettes. 1982-1984 között számítástechnikai kormánybiztos. Ezt követően a Mikroelektronikai Vállalat igazgatója.
[kutatható] »1026« 1984. 3 ív, Fazekas András
|
9. Sánta Lajos (1942). Építészmérnök. 1966-tól a Fertődi Építőipari Szövetkezet műszaki vezetője, főmérnöke, 1976-tól elnöke.
[kutatható] »1022« 1982. 8 ív, Hegedűs István
|
10. Sára Sándor (1933). Filmrendező, operatőr. 1956-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatójaként tagja volt a forradalmi bizottságnak. November 4-e után felvételeket készített Budapest utcáin. Az 1960-70-es években nemzedéke egyéni látásmódú filmeseként meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet fellendülésében. A 80-as évektől több történelmi tárgyú dokumentumfilmet készített. 1993-tól hét éven át a Duna Televízió elnöke volt.
[nyilvános] »780« 2003-2004. 15 ív, hangfelvétel, Markovits Ferenc
|
11. Sárkány András (1920). Újságíró, rendőrtiszt. 1956-ban az Országos Rendőr-főkapitányság épületparancsnoka, a Belügyminisztérium forradalmi bizottságának tagja. November 29-én elbocsátották, ezt követően trafikos.
[nyilvános] »339« 1991. 7 ív, Eörsi János, Standeisky Éva
|
12. Sárközi Mátyás (1937). Író, műfordító, újságíró. 1956-ban a Hétfői Hírlap munkatársa volt. 1956-ban Angliába emigrált, 1957-60 között a Saint Martin's School of Art könyvillusztrátori szakán, majd a londoni egyetemen tanult irodalmat és történelmet. 1963-65-ben Münchenben a Szabad Európa Rádió szerkesztője, 1966–77 között Londonban a BBC magyar adásának munkatársa volt. 1972–94 között Londonban képzőművészeti galériát vezetett, a Fehér Holló Kiadó tulajdonosa. 1990-től a Magyar Hírlap londoni tudósítója.
[nyilvános] »482« 1993. 10 ív, Hegedűs B. András
|
13. Saszet Géza (1929). Filozófus Kolozsváron. 1955-től 1957-es elbocsátásáig a Bolyai Egyetem logikaprofesszora. 1989-es nyugdíjazásáig az Állami Magyar Színháznál dogozott.*
[kutatható] »444« 1990. 2 ív, Gagyi-Balla István
|
14. Sátori Ferenc (1931). Építészmérnök. 1950-től az Országos Szakipari Vállalatnál fizikai munkás, majd közép- és felsőszintű vezető.
[kutatható] »1055« 1983. 5 ív, Csizmadia Gábor
|
15. Schiffer Péter (1943). Tanár, szociológus, bankszakember. 1950-ben nagyapja, Szakasits Árpád köztársasági elnök és apja, Schiffer Pál letartóztatása után anyjával és négy testvérével együtt kitelepítették Budapestről. Apja 1955 őszén, nagyapja 1956 tavaszán szabadult, a család csak ezután költözhetett vissza a fővárosba. 1967-74-ben az ELTE-n és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen oktatott, majd 1986-ig a KISZ KB Ifjúság- és Közvélemény-kutató Csoportját vezette, 1986-90 között a Társadalmi Szemle rovatvezetője volt. 1990-től bankszakember, 2004-től a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete főigazgató-helyettese.
[kutatható] »796« 2004-2005. 37 ív, hangfelvétel, Molnár Adrienne
|
16. Schmidt László (1930-1996). Szakmunkás. 1956-ban a Práter utcai felkelők parancsnokaként részt vett a Magyar Rádió épülete, illetve a Köztársaság téri pártház ostromában. 1957-ben letartóztatták, első fokon halálra, másodfokon húsz év börtönbüntetésre ítélték. 1968-ban szabadult.
[kutatható] »591« 1994. 5 ív és melléklet, Eörsi László
|
17. Schön Gábor (1936). Elektroműszerész. 1956-ban szemtanúja volt a Sztálin-szobor ledöntésének és a Parlament előtti sortűznek. November végén Angliába, majd 1958-ban Ausztráliába emigrált. *
[kutatható] »713« 1999. 1 ív, hangfelvétel, Lökkös Attila
|
18. Schulek Mátyás (1935). Tanár. 1956-ban egyetemistaként a Debreceni Egyetemi Forradalmi Bizottmány elnökségének tagja. Három év börtönbüntetésre ítélték.
[nyilvános] »448« 1992. 4 ív, Valuch Tibor
|
19. Schuller Ervin (1932-2010). Laboráns. Családja 1944-ben Erdélyből Budapestre menekült. A II. világháború után a Sztehlo Gábor vezette Pax Gyermekotthon (Gaudiopolis) lakója volt. 1956-ban egyetemistaként szemtanúja volt a gödöllői eseményeknek. A forradalom leverése után Kanadába disszidált, majd Angliában telepedett le. Kezdetben alkalmi munkákból élt, majd egy tejgazdasági kutatóintézetben helyezkedett el. 1990-ben hazatelepült.
[kutatható] »813« 2005,2007-2009. 5+5 ív, melléklet, hangfelvétel, Baintner Károly, Kőrösi Zsuzsanna
|
20. Sebes Sándor (1902-1992). Banktisztviselő. 1920-tól illegális kommunista, többször letartóztatták. A spanyol polgárháborúban a Nemzetközi Brigád tagja, majd Franciaországban részt vett az antifasiszta fegyveres ellenállásban. 1945-től az MKP, majd az MDP KV Gazdasági Osztályának vezetője, 1953-1970 között belkereskedelmi miniszterhelyettes volt.
[nyilvános] »218« 1989. 13 ív, hangfelvétel, Kozák Márton
|
|