|
1. M. Nagy Gábor (1922 - 2001). Üzemmérnök, szakoktató, anyagbeszerző. 1945-1948 között szovjet hadifogoly. 1956-ban a Corvin közben harcolt. 1958-ban öt év börtönbüntetésre ítélték.
[kutatható] »463« 1991. 7 ív, Eörsi László
|
2. Mácsik Sándor (1923). Tanító. 1956-ban a békéscsabai téglagyár munkástanácsának tagja. 1957-ben letartóztatták, Kistarcsára, illetve Tökölre internálták. 1958-ban másfél év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után segéd- és szakmunkás, majd középiskolai tanár.
[kutatható] »655« 1995. 4 ív, Valuch Tibor
|
3. Magyar József (1928 - 1999). Dokumentumfilm-rendező. 1949-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskoláról a Szovjetunióba küldték tanulni. 1952-ben hazatért, a főiskolán tanársegéd és a filmgyárban gyakornok lett. A forradalom alatt a New York-palota épületében működő felkelőcsoport parancsnokhelyettese volt.
[nyilvános] »322« 1991. 5 ív, Eörsi László
|
4. Magyar Mária (1955). Mezőgazdasági munkás, gazdálkodó Vejtiben. Édesapját, Magyar János (1934-1958), traktorost, aki 1956-ban sorkatona volt Esztergomban, Mecséri János és társai perében halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
[nyilvános] »644« 1995. 2 ív, Molnár Adrienne
|
5. Major Ákos (1908 - 1987). Jogász, katonatiszt, hadbíró. A Népbíróság Országos Tanácsa alapító elnöke, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája, az 1947-es választási bíróság elnöke. 1954-től jogtanácsos, majd ügyvéd, a forradalom leverése után titkos perekben védőügyvéd.
[kutatható] »54« 1986-1987. 32 ív, melléklet, hangfelvétel, Kozák Gyula
|
6. Major Béla (1920). Technikus. 1956-ban a miskolci Lenin Kohászati Művek és Borsod megye munkástanácsának tagja, november 5-én Ungvárra hurcolták. 1957-ben néhány hónapig Miskolcon kerületi tanácselnök, párttitkár, majd lemondatták, és kizárták a pártból.
[nyilvános] »224« 1990. 4 ív, melléklet, hangfelvétel, Molnár Adrienne
|
7. Major Sándor (1932). Technikus, pártmunkás. 1951-től a Távközlési Kutatóintézetben technikus, középszintű vezető. 1969-1973 között az MSZMP IV. kerületi, 1977-1980 között Budapesti Bizottságának titkára. 1980-tól az Ipari Minisztérium párttitkára, majd személyzeti főosztályvezetője.
[kutatható] »1113« 1983. 5 ív, Voszka Éva
|
8. Makovecz Imre (1935). Építész. Az organikus építészeti formanyelv megteremtője. 1981-től a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője. A Budapesti Műszaki Egyetem és az Iparművészeti Főiskola tanára.
[nyilvános] »132« 1987-1988. 7 ív, melléklet, hangfelvétel, Szabóné Dér Ilona
|
9. Margittay Ilona (1920). Laborasszisztens. 1960-1975 között Lengyel József író munkatársa és élettársa. Az interjú az együtt töltött évekről szól.
[nyilvános] »245« 1990. 8 ív, hangfelvétel, Havril Erzsébet
|
10. Marián István (1924 - 2004). kommunista ifjúsági vezető, katonatiszt. 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem katonai tanszékének parancsnokaként a budai diákság és a MEFESZ egyik vezetője volt. 1958-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után fordító volt. A TIB egyik alapítója.
[nyilvános] »143« 1986-1987. 17 ív, melléklet, hangfelvétel, Hegedűs B. András, Mécs Imre
|
11. Márkus István (1920 - 1997). Szociológus. A negyvenes évek elejétől falukutató, 1945-1947 között a Valóság szerkesztője, 1951-ig a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója. A forradalom alatti tevékenységéért 1958-ban a Kardos László és társai elleni perben tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1961-es szabadulása óta faluszociológus, szociográfus.
[kutatható] »217« 1989-1990. 30 ív, hangfelvétel, Kardos László
|
12. Márkus Miklós (1928). Építőmérnök. Az ötvenes évek nagy építkezéseinél építésvezető, tervező. 1964-1966 között az Építésügyi Minisztérium vezető munkatársa. 1966-tól a Beton- és Vasbetonipari Művek termelési igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese. 1982-től a 31. számú Állami Építőipari Vállalat igazgatója.
[kutatható] »1029« 1982. 7 ív, Ábrány László
|
13. Márkus Tibor (1956). Jazz muzsikus, zeneszerző, tanár. A Liszt Ferenc Zeneakadémián szerzett diplomát. A Magyar Jazz Szövetség elnöke. Zenekarai, amelyekben játszott: Pomákáné, Nardis, Folk Stop Trio, Fúzió, Claudia Rath's band, Equinox.
[nyilvános] »915« 2008. 8 ív, hangfelvétel, Havadi Gergő
|
14. Marosi Ilona (1941). Közgazdász. 1965-től a Gyermek-, Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalatnál középszintű vezető. 1978-tól a Ruházati Bolt Vállalat igazgatóhelyettese, majd igazgatója.
[kutatható] »1151« 1984. 5 ív, Farkasné Kurucz Zsuzsanna
|
15. Márton Erzsébet (1937-1999). Kalauz, munkás. 1956-ban csatlakozott a Széna téri felkelőcsoporthoz. November 4-étől 1957 tavaszáig Belgiumban élt. Augusztusban letartóztatták, majd 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult, adminisztrátorként dolgozott.
[nyilvános] »319« 1991. 4 ív, Lugossy István
|
16. Marton György (1930). Mérnök. 1956-ban Várpalotán elektrotechnikus. A forradalom hírére Budapestre jött, csatlakozott a Széna téri felkelőcsoporthoz. A Szabad Nép-székházban a fegyveresek egyik parancsnoka, részt vett a fegyveres ellenállásban. Emigrált, Belgiumban él.
[kutatható] »584« 1994. 8 ív, Baló Péter
|
17. Márton László (1934). Újságíró, író, reklámszakember. 1956-ban az Egyetemi Ifjúság és az Igazság lapok munkatársa. Londonba emigrált, majd Párizsban élt. Az emigráns Magyar Műhely munkatársa. 1994-ben hazatért, és az Algériai Külképviselet vezetője lett.
[nyilvános] »654« 1995. 5 ív, hangfelvétel, Beck Tibor
|
18. Marton László (1943). A Színház-és Filmművészeti Főiskola rendező tanszakának elvégzése után, 1968-ban kezdte el pályáját a Vígszínházban, amelyhez azóta is ragaszkodik. 1979-85 között főrendezőként, 1985-től pedig mint igazgató-főrendező tevékenykedett a házban. Számos külföldi színház felkérésére vállalt vendégrendezést, így nagy sikerrel dolgozott Helsinkiben, Louisville-ben, Chicagóban, Tel Aviv-ban, valamint Kanada és Németország több városában. A budapesti Színház-és Filmművészeti Egyetem tanára. 2009 februárja óta a színház főrendezője.
[kutatható] »912« 2008-2009. 15 ív, hangfelvétel, Markovits Ferenc
|
19. Máté Ferenc (1935 - 2007)). Fémműipari szakmunkás. 1956-ban csatlakozott a Práter utcai fegyveres csoporthoz. 1958-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult. Nyugdíjazásáig a Csepeli Csőgyárban dolgozott. Az 1956-os Szövetség tagja.
[nyilvános] »730« 2000. 4 ív, hangfelvétel, melléklet, Eörsi László
|
20. Mátéffy Csaba (1937). Munkás, programozó. 1956-ban a Práter utcai felkelőcsoport tagja, részt vett a november 4-e utáni fegyveres ellenállásban, illetve közreműködött az Angyal István vezetésével készült röplapok és az illegális Élünk előállításában, terjesztésében. A Tóth Ilona-per vádlottjaként nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
[nyilvános] »314« 1991. 14 ív, Gyenes Pál
|
|