|
1. J. K. (). Az ÁVO/ÁVH tisztje.
[zárt] »215« 1984. 13 ív, Kozák Gyula
|
2. Jahn Kornél (1934). Mérnök. 1956. december 4-én Horvátlövőnél (Deutsch-Schützennél) kelt át az osztrák határon. Bécsben él, rendszeresen látogat Magyarországra.
[kutatható] »897« 2005. 2 ív, hangfelvétel, Lénárt András
|
3. Jakab Mátyás (1932). Gépészmérnök. 1949-től a Budapesti Köszörűgépgyárban segédmunkás, majd csoportvezető. 1956-1957-ben a kunfehértói állami gazdaság főmérnöke. 1957-től a Fémáru- és Szerszámgépgyárban, illetve a Szerszámgépipari Művekben közép-, majd felsőszintű vezető, 1980-tól vezérigazgató.
[kutatható] »1042« 1982. 8 ív, Hegedűs István
|
4. Jakab Sándor (1913). Közgazdász, az erdélyi magyar és a romániai kommunista mozgalom vezető funkcionáriusa. 1945 után a romániai Ipari és Kereskedelmi Minisztérium munkatársa, a Jóvátételi Bizottság elnöke, pénzügyminiszter-helyettes. 1951-ben húsz év kényszermunkára ítélték. 1964-es szabadulása után a romániai Kereskedelmi Kamara, majd a Minisztertanács szaktanácsadója.
[kutatható] »12« 1986. 46 ív, hangfelvétel, Tóth Pál Péter
|
5. Jakab Zoltán (1930). Építészmérnök. 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetőrségének tagja. 1957-ben három év börtönbüntetésre ítélték.
[nyilvános] »387« 1992. 6 ív, Ferenczy Erika
|
6. Jamandi Emil (1938). 1956-ban a kolozsvári Bolyai Egyetem hallgatója. 1962-ben izgatás vádjával öt év börtönbüntetésre ítélték. 1964-es szabadulása után anyagbeszerző. 1989 után Balánbánya polgármestere.
[nyilvános] »627« 1995. 3 ív, hangfelvétel, Gagyi-Balla István
|
7. Janáky István (1938-2012). Építész. Az IPARTERV munkatársa, majd magán tervező, az Iparművészeti Egyetem DLA-programjának vezetője. [MM]
[nyilvános] »811« 2005. 2 ív, Kőműves Ágnes
|
8. Jancsik Imre (1920). Villamosmérnök. 1938-1951, valamint 1957-1963 között az Egyesült Villamosgépgyárban, illetve elődeinél középszintű, majd gyáregységvezető. 1951-1957 között a Kohó- és Gépipari Minisztériumban főtechnológus. 1964-1981 között a Villamos Berendezés és Készülék Művek vezérigazgatója.
[kutatható] »1052« 1982. 6 ív, Jeles Éva, Mizsei Kálmán
|
9. Janesch Rudolf (1926). Építészmérnök. 1951-ben egyetemi hallgatóként izgatás és titoksértés miatt kétévi börtönbüntetésre ítélték. A börtönben megismerkedett Dudás Józseffel. 1956-ban a Szabad Nép székházában részt vett a Függetlenség szerkesztésében. 1958-ban egy év és két hónap időtartamú börtönbüntetésre ítélték.
[kutatható] »704« 1999. 2 ív, hangfelvétel, Eörsi László
|
10. Jankó Béla (1934). orvos, egyetemi tanár. 1956-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetem forradalmi bizottságának diákképviselője volt, irányította a sebesültek mentését és ellátását. 1956 végén emigrált, 1957 őszén Bécsben alapító tagja és első elnöke volt a Magyar Menekült Diákok Szövetségének. 1959-ben az USA-ban fejezte be tanulmányait, majd saját klinikát alapított, és a Stanford Egyetemen tanított.
[kutatható] »826« 2005. 12 ív és melléklet, Keller Márkus
|
11. Jánossy Ferenc (1914 - 1997). Közgazdász. Lukács György fogadott fia. 1919-től Bécsben, majd Berlinben, 1933-tól Moszkvában élt. 1942-1945 között Szibériában deportált, 1946-ban hazatért. 1958-tól az Országos Tervhivatal munkatársa, számos reform közgazdasági mű szerzője.
[kutatható] »1105« 1983. 14 ív, Hegedűs B. András, Kozák Gyula, Szabóné Dér Ilona
|
12. Jánossy György (1923 - 1998). Építész. 1944-ben Németországba evakuálták, 1945-1947 között Dániában és Svédországban élt. 1949-1984 között a KÖZTI főépítésze, közben 1963-tól 1966-ig a BUVÁTI munkatársa. 1962 óta az Iparművészeti Főiskola tanára.
[nyilvános] »134« 1988. 10 ív, hangfelvétel, Szabóné Dér Ilona
|
13. Jaszunski, Grzegorz (1921). Lengyel újságíró. 1956-ban a Zycie Warszawy lengyel napilap külföldi tudósítójaként részt vett a New York-i ENSZ-közgyűléseken.*
[nyilvános] »468« 1991. 2 ív, Tischler János
|
14. Jemnitz János (1930). A történettudomány doktora, tanár. Kutatási területe: a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom. 1945 után a szociáldemokrata párt tagja volt, a baloldali szocdemekhez tartozott. 1956. november 1-jén belépett az MSZMP-be, majd november 4-e után is jelentkezett a pártba. 1958 tavaszán eltávolították a Párttörténeti Intézetből, a továbbiakban a Történettudományi Intézetben dolgozott. A rendszerváltás idején a szociáldemokrata mozgalom megújításán fáradozott.
[nyilvános] »931« 2009-2010. 6 ív, hangfelvétel, Eörsi Dániel, Eörsi László
|
15. Jenser Gábor (1931). Kertészmérnök. 1953-tól a Kertészeti Főiskolán tanársegéd. 1956-ban a főiskola nemzetőrségének parancsnokhelyettese volt és részt vett a MEFESZ munkájában. 1958-ban eltávolították munkahelyéről. 1963-tól tudományos kutató.
[nyilvános] »458« 1992. 11 ív, Beck Tibor, ifj. Beck Tibor
|
16. Jónás Pál (1922 - 1998). Közgazdász. Az ellenállási mozgalom tagja. A háború után a MEFESZ elnöke, internált Recsken. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának tagja. 1957-től az USA-ban él, a New Mexicó-i Egyetem professzora.
[kutatható] »90« 1986. 4 ív, melléklet, hangfelvétel, Hegedűs B. András
|
17. Jonczik Vince (1920). Részt vett a szociáldemokrata, majd a kommunista mozgalomban. 1945-ben közreműködött a földreformban. Jelentős szerepe volt az 1956. november 1-jei általános sztrájk befejezésében. A forradalom leverése után Dániába emigrált, ahol kapcsolatba került Povl Bang Jensennel.
[nyilvános] »498« 1992. 2 ív, hangfelvétel, Tóth Vali
|
18. Juhász Ádám (1930). Kohómérnök. 1953-tól timföldgyári üzemmérnök, főmérnök. 1964-től az Alumíniumipari Tervező- és Kutatóintézet igazgatója, 1974-től a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója. 1976-1985 között a Nehézipari, illetve az Ipari Minisztérium miniszterhelyettese, államtitkára. 1985-től a Ganz-Mávag vezérigazgatója.
[kutatható] »1150« 1984. 5 ív, Borszéki Zsuzsa
|
19. Juhász Ferenc (1928). költő, lapszerkesztő, népi kollégista, a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora, 1963-1991 között az Új Írás munkatársa, 1974-1991 között főszerkesztője
[kutatható] »64« 1987. 20 ív, hangfelvétel, Tóth Pál Péter
|
20. Juhász Pál (1944). Közgazdász, szociológus. A demokratikus ellenzék szűkebb körének teoretikusa. A hetvenes évek elejétől tiltó listán volt, nem publikálhatott. A kilencvenes évek elején politikusi szerepet vállalt, majd a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója lett. [MM]
[nyilvános] »802« 2005. 5 ív, hangfelvétel, Kőműves Ágnes
|