|
1. E. F. (). -
[zárt] »21« 1986. 15 ív és melléklet, Kozák Gyula
|
2. Ebinger Endre (1932). Fizika-matematika szakos tanár. 1956-ban a Mosonmagyaróvári Forradalmi Nemzeti Tanács tagjává választották. 1957 márciusában letartóztatták. Kistarcsára internálták, 1958 februárjában 6 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-as szabaduláa után segédmunkás, majd vegyipari szakmunkás volt. 1963-92 között fizikusként dolgozott.
[nyilvános] »199« 1989. 7 ív, melléklet, hangfelvétel, Molnár Adrienne Szerkesztett interjú
|
3. Egei Sándor (1922). Artista, tanár. Szemtanúja volt a kiskunfélegyházi és budapesti 1956-os eseményeknek. Jelenleg Németországban él, a Veszprém Megyei 1956-os Szövetség szponzora.
[nyilvános] »344« 1991. 4 ív és melléklet, Ferenczy Erika
|
4. Egri György (1922). Újságíró. 1940-től részt vett a szociáldemokrata mozgalomban. 1946 után szociáldemokrata ifjúsági vezető, a SZIM főtitkára. A Népszava és a Világosság munkatársa, néhány hónapig az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója. 1950-1953 között recski rab. 1956-ban Dudás József lapjánál, a Magyar Függetlenségnél dolgozott. 1958-1981 között Torontóban lapszerkesztő.
[nyilvános] »213« 1987-1988. 4 ív, hangfelvétel, Nagy Csaba
|
5. Egri Sándorné Rácz Edit (1919). Tisztviselő. 1956 októberében és novemberében élelmet, szállást adott és tolmácsolt a Tompa utcai felkelőknek. 1958-ban tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.
[nyilvános] »288« 1991. 10 ív, Kőhegyi Kálmán
|
6. Elek Mihály (1936). Költő. 1956-ban a Kilián laktanyában alakult Kossuth fegyveres csoport vezetője. 1957-ben öt hónapra Tökölre internálták.
[nyilvános] »365« 1991. 4 ív, Eörsi László
|
7. Ember Judit (1935 - 2007). Filmrendező. 1944-ben szüleivel együtt Kunhegyesre, majd Szolnokra deportálták. A Lenin Intézetben tanult, ahonnan 1954-ben nézetei miatt kizárták. A Szabad Ifjúságnál, majd az Egyesült Izzóban dolgozott. 1956 őszén szemtanúja volt a budapesti eseményeknek. 1959-ben magyar-történelem szakon végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Tanított, majd 1964-1968 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola népszerű és tudományos kisfilmrendező szakát. Friss diplomásként a Mafilm Népszerű, Tudományos és Oktatófilm Stúdiójába került, a hetvenes évektől a Magyar Televízióban és a Balázs Béla Stúdióban készítette dokumentumfilmjeit, amelyek közül többet betiltottak. 1987-ben a Fekete Doboz videofolyóirat egyik alapítója volt.
[kutatható] »837« 2006. 12 ív, hangfelvétel, Lugossy István
|
8. Emericzy Kálmán (1915 - 1996). Tisztviselő, jogász. 1952-ben jogi diplomát szerzett, de kinevezését - morális okokból - visszautasította. 1956-ban a politikai foglyok kiszabadításának kezdeményezője, vezetője. 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, 1975-ös nyugdíjazásáig tisztviselőként dolgozott.
[nyilvános] »517« 1993. 3 ív, hangfelvétel, Kőrösi Zsuzsanna
|
9. Eötvös László (1915). Jogtanácsos. 1951-1953 között államellenes összeesküvés vádjával Kistarcsára internálták. 1956-ban Vörösberényben munkástanácselnök. 1959-ben Tökölre internálták.
[kutatható] »328« 1991. 9 ív és melléklet, Ferenczy Erika
|
10. Erdei István (1904 - 1987). Lakatos, egyéni gazdálkodó, a harmincas évektől aktív szociáldemokrata politikus. 1956-ban a hódmezővásárhelyi és a Csongrád Megyei Nemzeti Bizottság elnöke. Nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
[nyilvános] »86« 1986-1987. 7 ív, hangfelvétel, Kovács András
|
11. Erdélyi Ágnes (1944). Filozófus. 1970-től az MTA Filozófiai Intézetében dolgozott. 1992-től 1998-ig a Láthatatlan Kollégium igazgatója volt, és az ELTE-n oktatott. 2005 óta egyetemi tanár. [MM]
[nyilvános] »818« 2005. 5 ív, Hadházy Ágnes
|
12. Erdélyi Sándor (1931). Katonatiszt. 1956-ban Angyal István csoportjának tagja, a Honvédelmi Minisztérium Forradalmi Honvédelmi Bizottmányának elnökhelyettese. 1958-ban tíz év börtönbüntetésre ítélték. Zenetanár Vácott.
[nyilvános] »251« 1990-1991. 35 ív, hangfelvétel, Gyenes Pál
|
13. Erdélyi Tibor (1932 - 2002). Építészmérnök. 1956 októberében a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként részt vett a diákság követeléseinek a megfogalmazásában. Az október 23-i tüntetés egyik szervezője, 25-től nemzetőrparancsnok volt. November 4-e után részt vett a szellemi ellenállásban. 1957-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, amit 1958-ban 18 év börtönbüntetésre mérsékeltek. 1963-ban szabadult. Diplomáját nem védhette meg, de mérnökként foglalkoztatták. 1986 decemberében részt vett az Eörsi István lakásán rendezett illegális ötvenhatos konferencián. A TIB egyik alapítója, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének egyik szervezője, 1990-92 között a TIB gazdasági bizottságának vezetője volt.
[kutatható] »152« 1983-1993. 18+6 ív, melléklet, hangfelvétel, Hegedűs B. András, Kozák Gyula, Mécs Imre Szerkesztett interjú
|
14. Erdélyi '56. Az 1956-os erdélyi eseményekkel és az azt követő megtorlással kapcsolatos interjúk. Antal László evangélikus lelkész, Bauer György tisztviselő, Kelemen Kálmán mérnök, Nagy Benedek tanár és Nyitrai Mózes unitárius lelkész visszaemlékezései. *
[nyilvános] »732« 1999. 5 ív, Tófalvi Zoltán
|
15. Erdős András (1923-2009). Közgazdász. 1945-től pártmunkás. 1950-től a Keravill Kereskedelmi Vállalat középszintű vezetője, 1973-tól igazgatója.
[kutatható] »1118« 1983. 3 ív, Ábrány László
|
16. Erdős Péter (1925 - 1990). Újságíró, popmenedzser. 1944-ben Borba, majd Buchenwaldba hurcolták. 1946 után a Szabadság és a Szabad Nép munkatársa. 1950-ben kémkedés vádjával letartóztatták. 1953-as szabadulása után csatlakozott a pártellenzékhez. 1956 februárjában ismét letartóztatták, áprilisban szabadult. November 4-én közreműködött abban, hogy a Nagy Imre-csoport több tagja a jugoszláv követségre jusson. 1957 márciusában letartóztatták, másfél év múlva szabadult. A Szerzői Jogvédő Hivatal, majd a Hungaroton munkatársa.
[kutatható] »73« 1988. 22 ív, melléklet, hangfelvétel, Acsay Judit
|
17. Erős Ferenc (1946). Pszichológus. 1969-től a Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1973-tól az MTA Pszichológiai Intézet munkatársa, 1982-től főmunkatársa, 1984-től a társadalomlélektani csoport vezetője volt. 1984-től a pécsi egyetem docense, 1989-től a szegedi egyetem pszichológiai tanszékének vezető docense volt. 1999-től Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Tanszék doktori iskola vezetője. A BUKSZ és a Thalassa szerkesztője. [MM]
[kutatható] »816« 2005. 2 ív, Udvarnoky Virág
|
18. Eszterhás György (1916 - 2002). Jogász. A II. világháború idején a Belügyminisztérium menekültügyi osztálya munkatársaként részt vett a lengyel menekültek elhelyezésében. A Független Kisgazdapárt, majd a Demokrata Néppárt tagja, országgyűlési képviselő. 1948-as emigrálása után az USA-ban tisztviselő.
[kutatható] »207« 1990. 5 ív, hangfelvétel, Javorniczky István
|
|