|
1. Ladányi Endre (1925). Gépészmérnök. 1946-1950 között függetlenített pártmunkás. 1950-től a Ganz-Mávagban munkás, főmérnök, majd beruházási igazgató.
[kutatható] »1024« 1982. 6 ív, Nagy Ilona, Petőcz György
|
2. Lajos Ferenc (1912). Grafikus, könyvkiadó kisiparos. 1956-ban a Képzőművész Szakszervezet újjászervezője és elnöke.
[nyilvános] »290« 1991. 31 ív, hangfelvétel, Gyenes Pál
|
3. Lajtai Endre (1939). Felvonó- és villanyszerelő. Édesapját, Lajtai Lajos (1911-1978), vegyészmérnököt, aki a forradalom idején a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár munkástanácsának elnöke volt, 1958-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték. 1961-es szabadulása után ciánozóként dolgozott Pécsett.[GY]
[nyilvános] »677« 1996. 4 ív, melléklet, hangfelvétel, Havas Fanny
|
4. Lakatos Éva (1905 - 1993). Illegális kommunista, pártalkalmazott. 1935-1945 között a Szovjetunióban élt, 1939-től a moszkvai rádió munkatársa. 1945-től vezető pártfunkcionárius. 1958-tól az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság vezetője, 1965 után az Országos Filharmónia igazgatója.
[nyilvános] »117« 1987-1988. 11 ív, melléklet, hangfelvétel, Ferber Katalin
|
5. Lakatos György (1913 - 1995). Gépészmérnök, feltaláló. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatómérnöke, Bródy Imre fizikus munkatársa.
[kutatható] »376« 1991-1992. 14 ív és melléklet, Garai Gábor
|
6. Lakatos Imre (1908 - 1994). Jogász, kúriai bíró. 1949-ben a Népbíróságok Országos Tanácsán, 1957-1962 között a Legfelsőbb Bíróságon tanácsvezető bíró, majd vállalati jogtanácsos.
[kutatható] »16« 1986. 18 ív, hangfelvétel, Lakatos Mária
|
7. Lakatos István (1927 - 2002). Író, költő, műfordító. A Petőfi Kör előzményének, a Bessenyei Körnek megalakítója. A forradalom alatt az Igazság munkatársa, a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagja. Két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték. Az interjú életének 1954-1958 közötti szakaszával foglalkozik.*
[kutatható] »326« 1984. 2 ív és melléklet, Hegedűs B. András
|
8. Lamberger Frigyes (1929). Külkereskedő. Szülei a Tanácsköztársaság után Ausztriába, majd a harmincas évek elején a Szovjetunióba emigráltak. Családjával 1956 tavaszán települt vissza Magyarországra. Villanyszerelő, majd idegenvezető és kísérő tolmács az IBUSZ-nál, 1969-től a NIKEX külkereskedője, majd 1978-82 között a METRIMPEX szófiai kirendeltségvezetője volt. A nyolcvanas években COCOM-listás termékekkel kereskedett, a kilencvenes években a Lukoil tanácsadója volt.
[kutatható] »852« 2006. 11 ív, melléklet és hangfelvétel, Molnár János
|
9. Lambrecht Miklós (1921 - 1992). Orvos, kórboncnok, tudománytörténész. 1948-49-ben az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezet munkatársa volt, majd a Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozott. 1956-ban a kórház önkéntes mentőszolgálatának vezetője lett. 1958-ban 15 év szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1982-ig kórboncnokként dolgozott, majd nyugdíjasként az Orvostörténeti Múzeum tudományos főmunkatársa volt. A TIB és az SZDSZ egyik alapítója.
[kutatható] »192« 1988-1989. 37 ív, hangfelvétel, Molnár Adrienne
|
10. Landler Erzsébet (1906 - 1986). Közgazdász. 1918-1928 között apjával, Landler Jenővel Bécsben, majd apja halála után 1946-ig a Szovjetunióban élt emigrációban. 1949-1971 között az Országos Tervhivatal munkatársa, főosztályvezető-helyettese. Férjét, Biermann Bélát 1937-ben a Szovjetunióban politikai perben halálra ítélték, és kivégezték.
[nyilvános] »17« 1986. 41 ív, hangfelvétel, Szigeti Katalin
|
11. Láposi Sándor (1930). Katonatiszt. 1956-ban a Zrínyi Katonai Akadémia tanára, október 27. és november 4. között a miniszterelnök védelmére rendelték a Parlamentbe. 1956 decemberében leszerelt a hadseregtől, később közgazdászként dolgozott.
[nyilvános] »263« 1991. 5 ív, melléklet, hangfelvétel, Garai Gábor
|
12. Lasota, Eligiusz (1929). Lengyel újságíró. 1953-1956 között a varsói Po prostu főszerkesztője. A magyar eseményekkel kapcsolatos lengyel sajtóreagálásról, illetve a lengyel értelmiség forradalomhoz való viszonyáról beszél.*
[nyilvános] »485« 1991. 3 ív, Tischler János
|
13. Lassan György (1936). Fémmunkás. 1956-ban a Magyar Rádió épületénél, majd a Corvin közben harcolt, a Práter utcai felkelőcsoport parancsnoka volt. Részt vett a november 4. utáni harcokban. Az USA-ban él.
[nyilvános] »511« 1993. 4 ív, Horváth Miklós
|
14. László György (1924). Textilmérnök, közgazdász. 1947-1954 között a Magyar Posztógyárban középszintű vezető, majd függetlenített párttitkár. 1954-1961 között a Fővárosi Tanács Ipari Főosztályán főmérnök. 1961-től a Bőr-, Textil- és Szőrmeipari Tröszt, 1963-1984 között a Patyolat Vállalat igazgatója.
[kutatható] »1128« 1984. 7 ív, Darvas Péter
|
15. László Gyula (1910 - 1998). Festőművész, régész, muzeológus, egyetemi tanár. [T]
[kutatható] »203« 1988. 5 ív, Lengyel Gabriella
|
16. Latinger Erzsébet (1936). Segédmunkás. Diósgyőrött, majd Ózdon élt. 1956 novemberében Angliába, majd 1969-ben Ausztráliába emigrált. *
[kutatható] »716« 1999. 1 ív, hangfelvétel, Lökkös Attila
|
17. Laurenszky Ernő (1929). Történelemtanár. 1956-ban részt vett a Petőfi Kör pedagógusvitáján, a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, tagja volt az Egyetemi Zászlóaljnak. 1956. október 29-én megsebesült.
[nyilvános] »362« 1991. 9 ív, Gyenes Pál
|
18. Lay Imre (1938). Esztergályos kisiparos Erdélyben. 1956-ban középiskolásként részt vett az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség szervezésében. 1959-ben Marosvásárhelyen húsz év kényszermunkára ítélték. 1964-ben szabadult.
[nyilvános] »563« 1993. 4 ív, Gagyi-Balla István
|
19. Lázár Imre (1935). Könyvtáros, tanár. Az 1956-os Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány sajtóreferense. 1958-ban egy év börtönbüntetésre ítélték. 1990 óta Hajdúböszörmény polgármestere.
[nyilvános] »427« 1992. 3 ív, Valuch Tibor
|
20. Lazur Barna (1930 - 1999). Katonatiszt, épületgépész-technikus. 1956-ban a szegedi nemzetőrség parancsnoka, november 5-19. között Jugoszláviában internált. 1957 januárjában megtagadta a katonai hűségesküt, leszerelt, majd 1958-ban kilenc év börtönbüntetésre ítélték.
[kutatható] »153« 1989. 5 ív, hangfelvétel, Kozák Gyula, Mécs Imre
|
|