|
1. Tabódy István (1921 - 2000). Katolikus pap. 1941-ben a Ludovikán végzett mint huszártiszt. 1950-ben Recskre internálták, 1953-ban szabadult. 1957-ben a forradalom idején tanúsított magatartása miatt 7 hónap, 1960-ban "földalatti" teológiai szeminárium szervezéséért 12 év szabadságvesztésre ítélték. 1972-ben szabadult, előbb káplán majd plébános volt Bicskén.
[nyilvános] »333« 1991. 19 ív, Hegedűs B. András, Kőrösi Zsuzsanna
|
2. Takách-Tolvay László (1928). Tanár, építésztechnikus. Hadapródiskolai növendékként harcolt a második világháborúban; hazatérése után 1946-ban édesapjával együtt politikai okokból letartóztatták, 1948-ban bizonyíték híján felmentik őket a vádak alól. A forradalom alatt tagja volt a Heves Megyei Forradalmi Bizottságnak, az Egri Szabad Rádió vezetője. 1956 novemberében fegyveres harcos a Bükk-fennsíkon, majd Nyugatra emigrált. Ausztráliában telepedett le*
[kutatható] »721« 1999. 1 ív, hangfelvétel, Lökkös Attila
|
3. Takács Béla (1931). Rádiótechnikus, mérnök. 1948-tól segédmunkásként, majd elektronikusként dolgozott. A forradalom alatt belépett a nemzetőrségbe, november 4-e után több társával illegális rádióadókat üzemeltetett. 1957-ben Jugoszlávián keresztül Franciaországba emigrált, ahol tévéműszerészként, majd elektromérnökként dolgozott.
[nyilvános] »159« 1988. 4 ív, hangfelvétel, Rainer M. János Szerkesztett interjú
|
4. Takács István (1939). Építőipari szakmunkás. Az 1956-os forradalom leverése után Ausztráliába emigrált.*
[kutatható] »709« 1999. 1 ív, hangfelvétel, Lökkös Attila
|
5. Táky Gyula (1936). Villanyszerelő, kocsikísérő. 1956-ban részt vett az október 23-i tüntetéseken és a Rádió épületének ostromában, majd csatlakozott a Széna téri fegyveres csoporthoz. November 4-én a szovjetek elfogták, majd Ungvárra hurcolták. 1956 decemberében szabadult. 1957-ben 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után műszaki szerkesztő, 1968-tól táncdalénekes, 1973-tól postai alkalmazott volt.
[nyilvános] »630« 1995. 4 ív, Eörsi László
|
6. Tal Eli [Harmat Lajos] (1926). Biológus. 1944-ben egy cionista csoport segítségével jutott el Palesztinába. Tíz évig kibucban dolgozott, majd a jeruzsálemi egyetem elvégzése után az egyetem tanára.
[nyilvános] »315« 1991. 7 ív, Hajmási Zsuzsa
|
7. Tankó Tibor (1931-2004). Katonatiszt. 1956-ban a Tűzoltó utcai felkelőcsoport egyik vezetője volt, 1958-ban 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-as szabadulása után segédmunkásként, majd művezetőként dolgozott. A TIB Katonai Szekciójának vezetője volt.
[nyilvános] »235« 1990. 16 ív, hangfelvétel, Nagy Gyula
|
8. Tantos Ferenc (1916 - 1999). Építészmérnök, statikus. A budapesti metró egyik tervezője, az Uvaterv, a 31. számú Állami Építőipari Vállalat, majd az Építéstudományi Intézet vezető munkatársa.
[nyilvános] »35« 1986. 8 ív, hangfelvétel, Szabóné Dér Ilona
|
9. Tarafás Imre (1947). Közgazdász. 1969-1973 között az MTA Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa. 1973-tól a Magyar Nemzeti Bankban főelőadó, majd osztályvezető.
[kutatható] »1152« 1984. 6 ív, Hegedűs István, Petőcz György
|
10. Tasnádi Frigyes (1926). Cukrász. 1944–1951 között szovjet hadifogoly, majd 1953-ig Tiszalökön fogoly. Felkutatta a táborban megölt fogolytársai sírhelyét, és fontos szerepe volt a tiszalöki tábor történetének megírásában.
[nyilvános] »310« 1991. 6 ív és melléklet, Monspart Éva
|
11. Tatai Ilona (1935). Vegyészmérnök. 1965-1968 között a Szovjetunióban tanult. 1959-től a Taurus Gumiipari Vállalatnál fizikai munkás, laboráns, technológus, közép-, majd felsőszintű vezető, 1975-től vezérigazgató.
[kutatható] »1072« 1983. 12 ív, Polgár Miklós
|
12. Tátrai János (1926). Tanító. 1948-tól tanító, majd iskolaigazgató volt. 1956-ban Tiszagyulaházán a forradalmi bizottmány titkárává választották. 1958 januárjában 5 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A per után tanyasi iskolákban, végül Egyeken tanított. 1990 őszétől Egyek alpolgármestere volt.
[nyilvános] »565« 1994. 4 Ív, Valuch Tibor
|
13. Terdik Mihály (1937). Görög katolikus lelkész. A forradalom idején Szegeden volt diák. Szemináriumi tanulmányait 1957-ben kezdte meg Nyíregyházán, 1963-ban szentelték pappá, Kelet-Magyarországon szolgál.
[kutatható] »762« 2003. 4 ív, hangfelvétel, Terdik Szilveszter
|
14. Téri Tamás (1932). Munkás, fordító. Moszkvában született, 1945 végén családjával hazatért. 1950-1952 között Moszkvában tanult. 1956-ban újságíró-hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, november 5-től karhatalmista, majd orosz tolmácsként jelen volt számos forradalmár kihallgatásán. 1957-ben államtitok megsértése és fegyverrejtegetés miatt egy év börtönbüntetésre ítélték.
[kutatható] »82« 1987. 21 ív, hangfelvétel, Voszka Éva
|
15. Ternyák Benő (1925). Vegyészmérnök. 1954-1959 között a Péti Olajfinomítóban üzemvezető. Ezt követően az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt iparági főtechnológusa. 1962-től az Ásványolaj-forgalmi Vállalat vezérigazgatója.
[kutatható] »1091« 1983. 9 ív, Köbli József
|
16. Tétényi Pál (1929). Kémikus. 1959-1970, illetve 1975-1977 között az MTA Izotóp Intézetének igazgatója volt. 1970-1975 között az MTA főtitkárhelyettese, 1977-től 1983-ig a Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságának titkára volt. 1980-tól 1989-ig az MSZMP KB tagja, 1983-1985 között az MSZMP KB osztályvezetője, majd 1989-ig az OMFB elnöke volt.
[kutatható] »767« 2003. 12 ív, hangfelvétel, Markovits Ferenc Szerkesztett interjú
|
17. Tevan Zsófia (1922). Építészmérnök. 1945-ben bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, és tagja lett a kommunista pártnak. 1950-ben baráti kapcsolatai miatt visszahívták a pártiskoláról, és elbocsátották a munkahelyéről. 1951-1954 között a sztálinvárosi építkezésen építésvezetőként dolgozott, majd a Középgépipari Vállalat műszaki osztályvezetője lett. 1954-ben kizárták a pártból, és elbocsátották a munkahelyéről. 1957-től a Budapesti Cementipari Vállalat műszaki osztályvezetője, 1959-től a Budapesti Műszaki Egyetem, 1970-1980 között az Építéstudományi Intézet munkatársa volt.
[nyilvános] »57« 1987. 4 ív, hangfelvétel, Szabóné Dér Ilona
|
18. Thury Zoltán (1921). Újságíró, író. 1948-ban Nyugatra menekült. 1951-től 1956 novemberéig Nótárius álnéven a Szabad Európa Rádió munkatársa. 1957-től nyugdíjazásáig az USA-ban banktisztviselő. 1957-ben Münchenben Menekültek kalauza címmel, 1991-ben Budapesten Békétlenek címmel regénye jelent meg.
[nyilvános] »424« 1992. 6 ív és melléklet, Tóth Pál Péter
|
19. Tibori János (1919 - 2008). Tanár, teológus. 1956-ban a békéscsabai események aktív résztvevője, eredeti dokumentumok összegyűjtésével hiteles feljegyzéseket készített a forradalmi történésekről.
[nyilvános] »589« 1994. 9 ív és melléklet, Valuch Tibor
|
20. Tihanyi László (1949). Villanyszerelő, üzemmérnök Győrött. Édesapját, Tihanyi Árpád (1916-1957) tanárt a mosonmagyaróvári vérengzés utáni békítő és embermentő szerepe ellenére halálra ítélték, és kivégezték. 1988-ban kezdeményezte édesapja rehabilitálását, 1989-ben pedig a sopronkőhidai temetőben elhantolt győri kivégzettek exhumálását.
[nyilvános] »406« 1991-1992. 9 ív, melléklet, hangfelvétel, Kőrösi Zsuzsanna, Molnár Adrienne
|
|