1. K. Nagy Imre (1928). Segédmunkás, villanyszerelő, elektortechnikus. 1949-ben egyetemistaként államellenes szervezkedés vádjával internálták. 1951-1953 között börtönbüntetését töltötte. 1956-ban Gyomán nemzetőr. [nyilvános] »309« 1991. 16 ív, hangfelvétel, Lugossy István
|
2. K. Nagy Sándor (1921). Agrármérnök, közgazdász. 1935-től napszámos, majd kertész. 1953-1955, valamint 1972-1976 között a Földművelésügyi, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium párttitkára, 1958-1967 között főosztályvezetője. 1967-től a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkára, 1970-1972 között az MSZMP KB-ban alosztályvezető. 1976-1981 között a MÉM Információs Központjának főigazgatója. [kutatható] »1107« 1983. 9 ív, Darvas Péter
|
3. Kaas Ervin (1925). Cserkész és katolikus diákmozgalmi vezető, a katolikus közélet aktív résztvevője. Kistarcsára és Recskre internálták. 1956-ban a volt recskiekkel részt vett a forradalomban. November 4. után közreműködött az illegális kiadványok előállításában és terjesztésében, emiatt internálták. Szabadulása után kisszövetkezeti főkönyvelő. [kutatható] »155« 1989. 26 ív, melléklet, hangfelvétel, Javorniczky István
|
4. Kabelács Károly (1926). Munkás. 1956-ban a Tompa–Ráday utcai felkelőcsoportban harcolt. Első fokon életfogytiglani, másodfokon tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. [nyilvános] »359« 1991. 7 ív, Eörsi László
|
5. Kabelács Pál (1937). Segédmunkás. 1956. október 23-án részt vett a Rádió ostromában. 26-ától a Tompa utcai csoport tagjaként együtt harcolt fivéreivel, Bécsből segélyszállítmányt hoztak Budapestre. 1957-ben 17 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult. Fényezőként, 1964-től kocsikísérőként dolgozott. 1965-ben belekeverték egy lopási ügybe, így le kellett töltenie hátralévő büntetését is. 1973 novemberében szabadult. Ismét kocsikísérő, majd rakodómunkás lett. [nyilvános] »202« 1988. 12 ív, melléklet, hangfelvétel, Eörsi László Szerkesztett interjú
|
6. Kacsó Tibor (1931). Mezőgazdasági mérnök, lakatos Erdélyben. 1956-ban Csíksomlyón a magyar eseményekről baráti körben beszélgetett, ezért 1959-ben szervezkedés vádjával huszonöt év kényszermunkára ítélték. Az 1964-es amnesztiával szabadult. 1990-ben részt vett a marosvásárhelyi eseményekben. [nyilvános] »487« 1993. 7 ív, Gagyi-Balla István
|
7. Kajtár Imre (1931). Híd- és vízépítő technikus. 1956-ban a Kilián laktanyában részlegparancsnokként részt vett a fegyveres harcokban. Másfél év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben szabadult. A Nemzetőr Szövetség vezetője. [nyilvános] »321« 1991. 4 ív, Eörsi László
|
8. Káldor Vera (1928). Orvos. Apját, Káldor György szociáldemokrata újságírót 1950-ben 15 év szabadságvesztésre ítélték, 1955-ben szabadult. 1955-től a Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozott, a forradalom alatt részt vett a sebesültek mentésében. 1956 decemberében élettársával, Gáli Józseffel együtt letartóztatták, és 3 év szabadságvesztésre ítélték. 1959-ben szabadult. Szabadulása után munkavállalását megnehezítették, előbb körzeti orvosként, majd belgyógyászként dolgozott. A TIB egyik alapítója. [nyilvános] »109« 1988. 11 ív, hangfelvétel, Havas Gábor
|
9. Kállay István (1915). Tanító, ötvösművész. 1956-ban rádióstúdiót irányított a VII. kerületi pártházban. 1957-ben öt év börtönbüntetésre ítélték. 1960-ban szabadult. 1964-ben izgatás és államtitoksértés vádjával egy év börtönbüntetésre ítélték. [nyilvános] »345« 1991-1992. 29 ív, Lugossy István
|
10. Kállay Patrícia (1950). Ápolónő, betanított munkás. A Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd az SZDSZ alapító tagja. Édesapját, Kállay István (1914-1991), tanárt, később segédmunkást 1957-ben röpcédulák gépelése miatt ötévi börtönbüntetésre ítélték. Miután 1961 áprilisában szabadult, segédmunkásként, majd raktárosként dolgozott.[GY] [kutatható] »679« 1997. 10 ív, melléklet, hangfelvétel, Kőrösi Zsuzsanna
|
11. Kalmár Sándor (1925). 1944 decemberében civilként Magyarorszgáon szovjet fogságba került, tíz évet töltött a Gulagon, 1955-ben tért haza. A hetvenes évek közepétől idegenvezetőként, illetve tolmácsként dolgozott. [nyilvános] »820« 2006. 7 ív, hangfelvétel, Lugossy István
|
12. Kalusi Sámuel (1924-1999). Gépipari technikus. A II. világháborúban szovjet hadifogságba esett. 1956-ban Budapesten a IX. kerületben a Göndör-féle fegyveres csoport parancsnokhelyettese. 1957-ben tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. [nyilvános] »577« 1994. 4 ív, Eörsi László
|
13. Kántás László (1933 - 1998). Tanár, pszichológus. A forradalom napjaiban Kéthly Anna mellett tevékenykedett. 1956. november 4-e után illegális kiadványok előállításában, terjesztésében vett részt, és csatlakozott a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalomhoz. 1959-ben 4 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben egyéni kegyelemmel szabadult. Díszletmunkásként, fordítóként, dramaturgként, majd 1977-től 1988-as nyugdíjazásáig pszichológusként dolgozott. [nyilvános] »311« 1991. 17 ív, Romvári Zsuzsa
|
14. Káplár József (1928). Közgazdász. 1951-től a közgazdaság-tudományi egyetemen gyakornok, tanársegéd, függetlenített párttitkár. 1958-tól a Szovjetunióban aspiráns, 1963-tól az MSZMP KB munkatársa, majd osztályvezető-helyettese. 1977-től külkereskedelmi miniszterhelyettes. [kutatható] »1126« 1984. 10 ív, Szigeti Katalin
|
15. Kapolyi László (1932). Bányamérnök, közgazdász, az MTA levelező tagja. 1954-től a Tatabányai Szénbányák Vállalatnál bányamérnök, középszintű vezető, illetve főmérnök. 1976-tól nehézipari miniszterhelyettes, államtitkár. 1982-től ipari miniszter. [kutatható] »1141« 1984. 3 ív, Csizmadia Gábor
|
16. Kaposvári Csiky Gergely Színház a kádári kultúrpolitika fényében. A színház művészeinek -- Ascher Tamás (1949), 1973-78 között rendező, 1981-től főrendező; Babarczy László (1941), 1974-81 között főrendező, 1978 óta igazgató; Zsámbéki Gábor (1943), 1968-tól rendező, 1975-1978 között igazgató; Koltai Róbert (1943) színművész; Ács János (1949), rendező;- Lukáts Andor színművész (1943), Molnár Piroska színművész (1945) és Poány Judit (1944) -- visszaemlékezései. Babarczy lászló beszélt még a színház rendszerváltást követő éveiről is. [nyilvános] »922« 2008-2010. 13 ív, hangfelvétel, Eörsi László
|
17. Kárász Artúr (1907 - 1992). Közgazdász, egyetemi tanár. 1931-től a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, 1945-1946-ban elnöke. 1948-től emigráns az USA-ban, Bolíviában és Franciaországban. 1956-tól a Világbank munkatársa, 1968-1972 között európai igazgatója. 1974-től a Siemens franciaországi alelnöke, 1976-tól elnöke. [nyilvános] »122« 1989. 14 ív, hangfelvétel, Rainer M. János
|
18. Karászy János (1929-?). Katonatiszt. 1944-ben csatlakozott Maléter Pál partizán zászlóaljához. 1956-ban tagja a Tompa utcai felkelőcsoportnak, majd aktívan részt vett a politikai ellenállásban. 1957-ben Angliába emigrált. [kutatható] »507« 1993. 5 ív, Eörsi László, Horváth Miklós
|
19. Karátson Gábor (1935). festő, író. 1956-ban joghallgatóként tagja lett az ELTE forradalmi bizottságának, részt vett a MEFESZ egyetemi szervezetének megalakításában, csatlakozott a nemzetőrséghez. A november 4-e utáni szellemi ellenállás aktív résztvevője volt. 1957-ben őrizetbe vették, 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után fizikai munkás, majd a Nemzeti Színház statisztája volt. 1964-től idegen nyelvű kézirat-előkészítői és korrektori munkát végzett, 1974-től a Corvina Kiadó szerkesztője volt. 1991-től a Miskolci Bölcsész Egyesület, majd a Janus Pannonius Tudományegyetem, illetve az ELTE előadója, keleti filozófiát tanít. 1968 óta szerepel képzőművészeti kiállításokon, több művészeti és filozófiai könyv szerzője. A nyolcvanas évektől a környezetvédelmi mozgalom aktív résztvevője. [kutatható] »401« 1991-1992. 14 ív és melléklet, Romvári Zsuzsa Szerkesztett interjú
|
20. Karcsay Sándor (1915 - 1999). Jogász, fordító. 1945 után a Belügyminisztérium törvényelőkészítő bizottságának tagja, részt vett az 1947-es választási törvény kidolgozásában, 1949-ben elbocsátották. 1946-ban a Demokrata Néppárt egyik megalapítója. 1950 után az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda munkatársa, igazgatóhelyettese, tolmács, szakszótárkészítő. Az interjú melléklete 1956. október 23. és december 3. között írt naplója. [kutatható] »103« 1987. 14 ív, hangfelvétel, Javorniczky István
|
|