|
1. G. H. (). Az ÁVO/ÁVH tisztje.
[zárt] »49« 1986. 12 ív, Kozák Gyula
|
2. Gaál István (1933 - 2007). Filmrendező. A rendezői diploma megszerzése után, 1959-től 1961-ig a római filmfőiskola ösztöndíjasa, majd 1978-1979-ben vendégtanára. Első játékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám jelentős alkotása. 1991-ben Kossuth-díjat kapott.
[kutatható] »764« 2003. 9 ív, hangfelvétel, Lugossy István
|
3. Gábor András (1930). Had- és gazdasági szakmérnök. 1957-től a Danuvia Szerszámgépgyár munkatársa, 1967-től igazgatója. 1974-1975-ben a Szerszámgépipari Művek vezérigazgató-helyettese. Ezt követően a Kohó- és Gépipari Minisztériumban főosztályvezető, miniszterhelyettes, 1981-től ipari miniszterhelyettes.
[kutatható] »1094« 1984. 7 ív, Bakonyi Éva, Hegedűs István
|
4. Gábor Péter (1948). Mérnök, statikus. 1984-ben feleségével együtt elhagyta Magyarországot, majd Olaszországból az év végén Ausztráliába emigráltak. 1992-2001 között Malajziában dolgozott, jelenleg Sydneyben él, statikus.
[nyilvános] »790« 2004. 2 ív, hangfelvétel, Kőműves Ágnes
|
5. Gadó Ottó (1914-2001). Jogász. 1936-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, majd 1949-től az Iparügyi Minisztérium vezető munkatársa. 1954-től a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, 1957-1977 között az Országos Tervhivatalban főosztályvezető, elnökhelyettes.
[kutatható] »1048« 1983. 4 ív, Lamberger Galina
|
6. Gádoros Lajos (1910 - 1991). Építész, belsőépítész. A Középterv igazgatója, egyetemi tanár. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának tervezője.
[nyilvános] »133« 1987-1988. 15 ív, hangfelvétel, Szabóné Dér Ilona
|
7. Gál Ferenc (1927 - 2008)). Állambiztonsági vezérőrnagy. 1952-től az ÁVO, majd az ÁVH operatív politikai nyomozója volt a kulturális élet területén. 1956. október 23-án a BM épületében tartózkodott, másnap szemtanúja volt az épület előtti tüntetés szétlövetésének. Az ÁVH feloszlatásakor önként jelentkezett a főkapitányságon, ahol védőőrizetbe vették. 1957-től a BM-ben az értelmiségi elhárítással foglalkozott, a III. Főcsoportfőnökség vezető helyettese volt. 1974-től az MSZMP KB apparátusában a BM pártfelügyeletét látta el. 1988-1989-ben az MSZMP KB Adminisztrációs Osztályának helyettes vezetője volt.
[kutatható] »728« 1996. 28 ív, hangfelvétel, Hegedűs B. András
|
8. Gál József (1941). Közgazdász. 1963-tól a vendéglátóiparban dolgozott. 1968-tól a Belkereskedelmi Minisztériumban középszintű vezető, 1981-től a Fővárosi Tanács belkereskedelmi főosztályvezetője.
[kutatható] »1065« 1983. 7 ív, Csizmadia Gábor
|
9. Gál Lajos (1917). Cipész. 1942-1945 között csendőr. 1945-1950 között hadifogoly a Szovjetunióban. 1956-ban Hajdúszovát forradalmi bizottmányának tagja, a nemzetőrség parancsnoka. 1959-ben egy év börtönbüntetésre ítélték.
[kutatható] »530« 1994. 6 ív, Valuch Tibor
|
10. Gál Mátyás (1920). A temesvári kereskedelmi líceumban érettségizett. A lugosi textilgyárban volt gyakornok, amikor megismerkedett az illegális kommunista mozgalommal, amiért 1940-ben kétszer letartóztatták, majd 3 év börtönre ítélték. 1942-ben a vapriarcai munkatáborba deportálták a börtönlakókat. Innen a ribnitai börtönbe került, ahol a brutális vérengzés egyik túlélője volt. 1945 után pártmunkás, majd az '50-es évek első felében a román Külügyminisztériumban dolgozott, később az Agerpres hírügynökséghez került. 1969-ben Izraelbe emigrált, onnan pedig 1973-ban Németországba költözött.
[kutatható] »185« 1988. 17 ív, melléklet, hangfelvétel, Nagy Gyula
|
11. Galicza Péter (1950). Filozófus, filmesztéta. Tagja volt az ELTÉ-n 1968 őszén létrejött Atkári János-féle KISZ-vezetésnek. 1975-2000 között a Műegyetem Filozófia Tanszékén tanított. A nyolcvanas évektől filmelemző órákat tartott felsőoktatási intézményekben. A kilencvenes évek első felében részt vett az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének létrehozásában, amelynek jelenleg is oktatója. [MM]
[nyilvános] »882« 2006-2008. 20 ív, hangfelvétel, Molnár János
|
12. Gáll Ernő (1917 - 2000). Közíró, szociológus, filozófus, illegális kommunista. A kolozsvári Igazság, majd az Utunk és a Korunk főszerkesztője, egyetemi tanár, a Román Tudományos Akadémia tagja.
[kutatható] »15« 1985. 12 ív, melléklet, hangfelvétel, Gagyi-Balla István, Hegedűs B. András, Szabóné Dér Ilona
|
13. Garab Imre (1930). Katonatiszt. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány karhatalmi szekciójának vezetője. 1957-ben első fokon életfogytiglani, másodfokon négy év börtönbüntetésre ítélték. 1959-es szabadulása után segédmunkásként, majd szakmunkásként dolgozott.
[nyilvános] »382« 1991. 5 ív, Valuch Tibor
|
14. Garai László (1935). Pszichológus. 1964-1971 között az MTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa volt. 1970-2001 között az MTA Pszichológiai Intézetében különböző beosztásokban kutatóként dolgozott. 1988-ban a MTA doktora lett, 1998-ban a Pécsi Tudományegyetemen habilitált a közgazdaság-tudomány tanáraként. Több magyarországi és külföldi intézményben oktatott. [MM]
[kutatható] »833« 2006. 5 ív, Kőműves Ágnes
|
15. Garami Lajos (1919 - 1999). Katonatiszt. 1943-47 között hadifogoly volt a Szovjetunióban. 1954-től a rétsági laktanya parancsnoka volt. A forradalom alatt tisztjei kísérték Mindszenty Józsefet Budapestre. A Pálinkás (Pallavicini) Antal-per másodrendű vádlottjaként 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben szabadult, 1979-es nyugdíjazásáig szállítási ügyintézőként dolgozott.
[kutatható] »297« 1991. 9 ív, Kőhegyi Kálmán
|
16. Gáspár Sándor (1917 - 2002). Politikus, szakszervezeti vezető. 1952-től a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettese, 1956-1959 és 1965-1983 között főtitkára, 1988-ig elnöke. 1959-1961 és 1963-1965 között az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára.
[nyilvános] »220« 1989-1990. 18 ív, hangfelvétel, Kozák Márton
|
17. Gáspár Zsuzsa (1943). Szerkesztő. Az Egyetemi Színpad, majd a 25. Színház titkára, később rendezőasszisztens volt, majd az Iparművészeti Múzeumban népművelőként dolgozott. [MM]
[kutatható] »815« 2005. 5 ív, Molnár János
|
18. Gazda Tamás. Közgazdász. 1954-1968 között a Ravill Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója, 1973-1980 között vezérigazgatója. 1968-1973 között a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője.
[kutatható] »1059« 1983. 6 ív, Csizmadia Gábor, Kiss György
|
19. Geleji Frigyes (1928 - 1999). Vegyészmérnök. 1950-1968 között a Műanyagipari Kutatóintézet munkatársa, igazgatóhelyettese. Ezt követően a Magyar Viscosagyár igazgatóhelyettese, 1979-től az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság könnyűipari szaktitkárságának vezetője, 1986 után az OMFB elnökhelyettese.
[nyilvános] »300« 1991. 7 ív, Garai Gábor
|
20. Gellért Károly (1921 - 1999). Lakatosmester, a sokszögeszterga feltalálója. 1956-ban a miskolci Dimávag munkástanácsának tagja. A forradalom után internálták.
[kutatható] »298« 1991. 9 ív és melléklet, Molnár Adrienne
|
|