Forró ősz a hidegháborúban – Magyarország 1956-ban
ismeretterjesztő dokumentumfilm

Horváth Ádám bevezetője a filmhez

Jó estét kívánok, szubjektív mondanivalóval kezdeném. Az elmúlt időszakban, ha csak a sajtót olvassa valaki, akkor annyiféle 1956-os forradalom és szabadságharccal találkozik, hogy eltévedhet. Emlékek, frissen maradó vagy meggondolt emlékek, tanúk, elbeszélések kapcsán a témával foglalkozók, kutatók, újságírók írásai... Magyarán összekeveredett ez a fogalom, hogy 1956-os forradalom és szabadságharc.

A most bemutatásra kerülő munka az én számomra egy megrendítő tananyag. Ha lehetséges egyáltalán filmkamerával objektív képet adni, ha lehet egyáltalán tollal objektív szöveget írni, akkor ez a film olyan arcát mutatja meg egy nagy összefüggésnek, ennek a forradalomnak, ami minden iskolában jó tananyag lesz. Úgy tudom oda is jut. Visszanyúl a történelemben a második világháborúig, okokat talál arra, hogy a magyar sors miért fordult olyanná, amilyenné, a magyar történelem miért fordult olyanná, amilyenné, és fölkutatott az alkotó csapat külföldi archívokat, megtalált olyan dokumentum-felvételeket, amelyek nemigen szerepeltek még magyar közönség előtt.

Közönség a film díszbemutatóján. Budapest, 2006. október 21. Fotó: Boytha Zsófia	A film díszbemutatója, Horváth Ádám rendező ajánlja a filmet. Budapest, 2006. október 21. Fotó: Boytha Zsófia

A filmeken rajta vannak az akkori tudósítók eredeti szövegei, ami hallható, tehát külső szemlélőknek az összegyűjtött anyagai és bizonyos magyar anyagok természetesen, meg egyéb történelemből ismert anyagok, a Jaltai konferenciától kezdve. Ez a film ébren tartja azt, hogy mi történt. Ez tény. Külön varázsa, hogy a kísérőszöveg, amelyet Kútvölgyi Erzsébet mond el, tartózkodó és tényközlő próbál lenni.

Ez egy gyűjtemény, alkalmas lesz arra holnaptól, tíz vagy húsz év múlva is, hogy ezt a magyar ötvenhatot összefüggésekben mutassa be, részben magyarországi felvételek, részben külföldiek szemén keresztül. Ebben a furcsa zűrzavarban, ami körülvesz most minket az ünneppel kapcsolatban, egyfajta rendet csinál, anélkül, hogy indulatokról, érzelmekről, szentimentális hangokról vagy vallomásokról legyen szó.

Ez nem riportfilm, ez dokumentumfilm. És ismétlem: amennyiben egy dokumentum objektív lehet, hiszen egy kamera egyszerre csak egyirányba lát, ez a film megpróbált több irányban látni anélkül, hogy bármilyen politikai mozgalom stílusában vagy személyes büszkeségnek a hangján szólalna meg.

Én nagyon nagyra becsülöm ezt az igen nehéz munkát. Ezt az anyagot összegyűjteni, rendbe rakni, kitalálni, megszövegezni, ez most énszerintem egymagában egy forradalmi tett akkor, amikor mindenkinek más emléke, más véleménye, más tudomása van dolgokról. Odateszi ez a film ötvenhatot, ahova a történelmi tényeknek lenniük kell. Úgyhogy amivel most találkozunk, az egyfajta olyan összeállítása a tényeknek, ami szerintem vitathatatlan, ezt pedig ma kimondhatatlan nagy érték. Remélem, hogy érdeklődéssel fogják nézni, én háromszor megnéztem, lenyűgöződtem. Remélem, hogy osztani fogják a véleményem.

A 2006. október 21-én, az Uránia Filmszínházban, a film bemutatóján Horváth Ádám rendező bevezető szövegének szerkesztett változata.

Az alkotók a film díszbemutatóján (balról): Topits Judit és Kóthy Judit rendezők; a műsorvezető; Rainer M. János forgatókönyvíró; Kútvölgyi Erzsébet, a film narrátora; Giret Gábor hangmérnök; Sárközy Réka producer Budapest, 2006. október 21. Fotó: Boytha Zsófia