|
Jelcin budapesti látogatása előtt a volt párlevéltárak megbízást kaptak, hogy gyorsan állítsák össze a téma legfontosabb dokumentumait. Ezekből válogatták - felismerhető szempontok alapján - azt a másolat kollekciót, amit Jelcin elnök átadott Göncz Árpád elnöknek, ő pedig a Széchényi Könyvtárnak. Göncz és a könyvtár főigazgatója, Juhász Gyula jóvoltából az 1956-os Intézet lehetőséget kapott, hogy a Jelcin által átadott dokumentumokat válogatás nélkül, gyorsan, de a publikációs szabályok, tudományos elvárások betartásával, kötetben publikálja. [...]
Mi az igazán új a Jelcin-kötetben? Nem ad összefüggő képet a magyarországi helyzet 1956 áprilisa és szeptembere közötti szovjet értékeléséről szóló, az első fejezetben közölt aránylag kevés dokumentum. Annyi mindenesetre kitűnik belőlük: Moszkvában ezért voltak olyan óvatosak a reformok, személyi váltások megengedésében, mert sejtették, hogy széles, igazi demokratizálást, függetlenséget követelő mozgalmat válthatnak ki. A felkelés leveréséről szóló iratok nagyrésze budapesti jelentés. Közülük elsősorban a Budapestre küldött Mikojan és Szuszlov helyzetértékelései fontosak. A magyar kormánynak a katonai beavatkozást kérő leveléről kiderül, hogy Andropov csak október 28-án tudta Moszkvába továbbítani, vagyis amikor éppen elhatározták a szovjet csapatok kivonását Budapestről. A többi dokumentumból is kiviláglik, hogy a moszkvai döntéseket nem annyira a követség s a Budapesten tartózkodó más szovjet katonai és pártvezetők javaslatai, hanem a nemzetközi erőviszonyok mérlegelése alapján hozták meg. [...]
Aránylag nagy helyet foglalnak el a rendcsinálás, megtorlás dokumentumai. Legfőbb tanulságuk, hogy a Nagy Imre-perért és a többi kivégzésért, retorzióért nem lehet egyoldalúan akár a Kádár-féle, akár a szovjet vezetésre hárítania felelősséget: a Nagy Imre-per időpontját és ítéleteit többször is megbeszélték.
Hajdu Tibor, BUKSZ, 1993 Tél. |