___Pécsi Vera: Baklövés.___Vissza
|
Pécsi Vera
BAKLÖVÉS
AZ ÁLLAMBIZTONSÁGIAK ESETE KRASSÓ GYÖRGGYEL 1963–1964–BEN Csukás Endre és társai a címe a Történeti Hivatalban található három vaskos vizsgálati dossziénak. A dokumentumok tanúsága szerint a közel egy évig tartó és főleg titkos vizsgálati módszerekkel – „külső megfigyeléssel”, ügynöki jelentéssel, telefonlehallgatással stb. – végzett nyomozás során gyakran előfordult, hogy a vizsgálók zsákutcába tévedtek, vagy saját hálójukba gabalyodtak, és ezért feletteseiknek magyarázkodni kényszerültek. Menet közben többször változtatták a „koncepciót”, és még abban sem voltak biztosak, hogy vajon politikai vagy köztörvényes ügyet sikerül-e koholniuk. A dokumentumgyűjteményt a vége felől olvasva, alaposan megválogatva és időrendbe szedve az iratokat, kirajzolódik egy izgalmas, fordulatokban gazdag történet, amelynek van eleje, közepe és váratlan befejezése. A főszereplő nem Csukás Endre, hanem Krassó György, a kiemelkedő epizódszereplő pedig Kelemen Ágnes tanácsvezető bíró.
Krassó György (1936–1991) 1963–1964-ben nem először és nem is utoljára került szembe a hatalommal és az állambiztonsági szolgálattal. (A Történeti Hivatalban tizennégy darab „Lidi” fedőnevű Krassó-dossziét őriznek.) 1952-ben „destruktív magatartás” miatt kizárták a pártból, és megfosztották tanulmányi ösztöndíjától, 1955-ben kizárták az egyetemről. 1956. október 23-án éjszaka fegyverrel harcolt a Rádiónál, október 25-én az ÁVH letartóztatta, és statáriális bíróság elé akarta állítani. A Nagy Imre-kormány statáriumra vonatkozó intézkedéseinek köszönhetően október 30-án kiszabadult a Fő utcai börtönből. A második szovjet intervenció után (1956. november 4.) – elsősorban a sztrájk fenntartására felszólító – röplapokat sokszorosított. 1956. november 15-én letartóztatták, 1957. június 19-én első fokon hét év börtönbüntetésre ítélték, amelyet a Legfelsőbb Bíróság 1957. szeptember 25-én tíz évre súlyosbított. 1963 tavaszán amnesztiával szabadult, azonban ebbe az állambiztonsági szolgálat nem tudott beletörődni. Így kerülhetett sor az alábbiakban ismertetett izgatási ügyre. 1969-ben a hatóság megsértésének vádjával indítottak ellene büntetőeljárást, 1970-ben rendőrhatósági figyelmeztetésben részesült, s ennek következtében munkahelyéről fegyelmi úton elbocsátották, majd leszázalékolták. 1973-ban mentesítették a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól. 1984–1985-ben rendőri felügyelet alá helyezték, és emigrációba kényszerítették. Ezt követően a BBC kelet-európai tudósítójaként tájékoztatott a magyarországi demokratikus ellenzék tevékenységéről. 1989. június 15-én hazatért, majd megalakította a radikális Magyar Október Pártot, amely Krassó György halála után fokozatosan beszüntette tevékenységét.
A „talált tárgy megtisztítása” során az átolvasott közel ezer oldalnyi dokumentumból hatvanat közlök.
-A kiválasztott dokumentumokat eredeti formájukban hozom nyilvánosságra, a neveket nem változtattam meg. A szereplőkről a forrásközlés során kiderül annyi, amennyit a történet megértéséhez feltétlenül tudni kell. A szöveget a mai helyesírás szabályai szerint javítottam. A megfogalmazást az apparátusi nyelv részének tartom, ezért változatlanul hagytam, hiszen tartalmi jelentőségük is lehet.
-A szövegen belüli megjegyzéseimet [ ]-ben, a kihagyásokat pedig – amelyekre az ismétlések, átfedések elkerülése miatt került sor – [...]-vel jelzem. A nyomozáshoz vezető mellékszálakat és a vizsgálatból kiinduló, de más irányba vezető elágazásokat elhagytam.
-Az idézett dokumentumok a Történeti Hivatalban őrzött V–150 673/1, V–150 673/2 és V–150 673/3 Csukás Endre és t[ár]sai, valamint az O–19 619/1 „Lidi” jelzetű dossziékban találhatók.
-A kutatást a Közép-Európa Egyetem Nyílt Társadalom Archívuma támogatta.
Belügyminisztérium
II/5-D alosztály „Szigorúan titkos”
Tárgy: Krassó György ügyében
[kézírással:]
[olvashatatlan] szds Elvt.
Az eredeti pld. bent van Ov. Elvt.-nál. Remélhetőleg
még a mai nap választ kapunk.XI. 4.
Kovácsi [?]
J e l e n t é s
Budapest, 1957. november hó 3-án
1956. november 15-én őrizetbe vették, majd vizsgálatot folytattak a BM szervei Krassó György Bp. V. Nádor u. 19. sz. alatti lakos, volt egyetemi hallgató ellen, mivel lakásán rendszeresen foglalkozott ellenforradalmi röpiratok sokszorosításával és terjesztésével. A házkutatás során nagy mennyiségű ellenforradalmi röpiratot foglaltak le.
A vizsgálat során Krassó György mindvégig tagadásban volt, a bevezetett nyomozati munka hiányosságai miatt a mai napig nem tisztázódott az ügy több igen fontos részlete. Nem lett felderítve az ügy minden egyes tagjának tevékenysége, a röpiratok előállításának módszere, nem lettek felkutatva az előállításra felhasznált anyagok, így a mai napig is hiányzik a sokszorosításra felhasznált stencilgép stb. Az ügy vizsgálata eredményeképpen egyedül Krassó György lett 10 évi börtönbüntetésre elítélve, s az ügy le lett zárva.
1957 márciusától feldolgozó munkát végzünk a „Szittyások” fedőnév alatt működő ellenséges röpcédula-készítő személyek felderítésével, realizálásával. A nyomozás bevezetése idején a rendelkezésünkre álló adatokból, az adott körülményekből kiindulva feltevésünk az volt, hogy szervezett csoporttal állunk szemben. [...]
Október 23-át megelőzően az ellenséges röpcédulázás erős mértékben fokozódott. Ekkor készült többek között az „Emlékezz” c. sokszorosítógéppel előállított röpirat is, melynek gondolatmenetében hasonlóság található a korábban készült Krassó-féle röpcédulákhoz. Ennek alapján úgy döntöttünk, hogy a Krassó-ügyet újra vizsgálat alá vesszük.
[...]
[kifestve] – eddig előttünk ismeretlen céllal – kezünkre játszotta Lipták Tamást, akit kombináció segítségével őrizetbe vettünk. Vele egy időben őrizetbe vettük Krassó Györgynét is. Így jelenleg őrizetben van: Lipták Tamás, Oltványi Ambrus, Kőműves László, Krassó Györgyné. Márianosztráról felhozattuk Krassó Györgyöt. Nevezettek kihallgatása jelenleg folyik. Az eddigi kihallgatásokból kiderült, hogy az ellenséges kör jóval szélesebb, mint eleinte látszott.
A [kifestve] vonalán mutatkozó kedvező helyzettel egy időben komoly problémák mutatkoznak az őrizetbe vett személyek vizsgálatánál. Ez elsősorban abból adódik, hogy az ügy korábbi vizsgálata idején az őrizetbe vett személyek előtt minden bizonyíték ki lett játszva, majd bűncselekmények hiányában őket szabadlábra helyezték, jelenleg nincs egy olyan konkrét kiindulási pont a kezünkben, melynek alapján az őrizeteseket ellenséges tevékenységükre vonatkozóan vallomásra tudjuk bírni. Az ügy jelenlegi állásában arra vagyunk utalva az őrizetesekkel szemben, hogy kizárólag egyéniségüket véve figyelembe a kihallgatás hangnemét magatartásukhoz mérve igyekezzünk őket vallomásra bírni, jóllehet, hogy mindannyian különböző bűncselekményeket követtek el. Ezekre azonban konkrét bizonyítékaink jelenleg nincsenek.
Tekintettel az idő rövidségére – preventív őrizetesek –, olyan akció végrehajtása szükséges, melyen keresztül a jelenleg őrizetben lévő személyek tevékenységét teljes egészében vagy legalábbis annyira tisztázni tudjuk, hogy további benttartásukra elegendő anyagot szerezzünk. [...]
Juhász László
rny. szds |
|
Országos Börtön
Budapest
V é l e m é n y
K r a s s ó György 49-688 tlsz. volt elítéltről.
Született: 1932. október 19-én
Anyja: Szőke Katalin
Foglalkozása: esztergályos
Családi állapota: elvált
Bűncselekménye: szervezkedés , tt. lopás
Ítélete: 10 év
A nevezett személy börtönben tanúsított magatartása nem volt kielégítő. A börtönszabályokat nem tartotta be, amiért 10 alkalommal kellett fegyelmileg felelősségre vonni. A felügyelettel szemben általában cinikus, arrogáns magatartást tanúsított. A közösségbe nem tudott beilleszkedni, ezért társai sem becsülték. Társai közül csak azokkal tartott szorosabb kapcsolatot, kiknek hasonló szemléletük volt. [...]
Erkölcsi és jellembeli tulajdonságaiban a komolytalanság, makacs cinikusság, felelőtlenség volt tapasztalható.
Politikai szemléletében a börtönbüntetés ideje alatt változás nem történt. Ezt bizonyítja a magatartása, munkához való hozzáállása, valamint megnyilvánulása. A megnyilvánulása mind a szabályokkal ellentétes volt.
Családi kapcsolatot szüleivel tartotta. E kapcsolat rendszeres volt.
A nevezett személyre a börtönbüntetés nem volt kellő nevelő hatással. Ezt bizonyítja magatartása, munkához való viszonya, valamint megnyilvánulásai egyaránt.
K i m u t a t á s
K r a s s ó György 49-688 tlsz. volt elitélt fegyelmi fenyítéseiről.
1. 1958. december 5 nap sötétzárka fogság, mert zárkájában engedély nélkül szalonnát sütött.
2. 1959. július 5 hó összkedvezmény-megvonás, mert szemtelen volt, és arrogáns hangon beszélt.
3. 1960. április 20 nap szigorított magánelzárás, mert hanyagul végezte el a kiadott munkát.
[...]
7. 1960. augusztus 3 hó összkedvezmény-elvonás, mert a felügyeletet trágár szavakkal illette.
8. 1961. július 10 nap szigorított magánelzárás, mert a munkát megtagadta.
9. 1962. április 6 hó összkedvezmény-elvonás, mert illegálisan levelezett hozzátartozóival.
10. 1962. november 3 nap sötétzárka, mert tiltott tárgyat tartott magánál.
Budapest, 1964. január 18-án
Némethy szds. s. k. Barna Sándor s. k.
nev. csop. vezető h. nevelő
PH.
A másolat hiteles.
1964. febr. 11.
körpecsét: Belügyminisztérium 100
(Déri Sándorné)
SZIGORÚAN TITKOS!
Adta: [kifestve] táj.
Vette: Kajdi János r. hdgy
Idő: 1963. január 15.
Tárgy: Hangulatjelentés
J E L E N T É S
Budapest, 1963. január 14-én
Feladatom volt a BOB [Budapesti Országos Börtön] fordítóirodája hangulatának megfigyelése.
Jelentem, hogy a hangulat erősen optimista, mert hírül vettük, hogy Bulgáriában 4000 fővel szemben közkegyelmet gyakoroltak, és erős a remény, hogy itt is amnesztia lesz, akár a választások idején, de legvalószínűbb, hogy április 4-e alkalmából. Ezt különösen Krassó és Németh Gábor állítják. Tőlük származik az az értesülésem is, hogy Romániában és Lengyelországban is volt a közelmúltban amnesztia.
Jelentem továbbá, hogy Krassó elítélt december 12-ére várta, hogy az asztalosműhely egyik művezetőj[én] és persze több más közvetítőn keresztül rádióhoz jut, azonban nem tudom, megkapta-e, mert akkor éppen fegyelmi büntetését töltötte. Mostanáig nem sikerült megállapítanom, hogy ki lett volna az a művezető.
Jelentem továbbá, hogy Gábori borbély – brigádvezető – azt ígérte Csajka elítéltnek, hogy valami röpcédulát hoz neki. [...]
Jelentem továbbá, hogy Bibó elítélt – aki állandóan a nagy gépírószobában dolgozik – igen gyakran foglalkozik a hozzánk beérkezett hírek értékelésével, de ez főként a legszélső gépírózárkában folyik, ahol Göncz, Záhony és Nagy Elek dolgoznak együtt. Ide szokott – munkája végeztével – Bibó beülni, és együtt értékelik a híranyagot. Persze ennek keretében esik szó olyanokról, hogy Hruscsov nagy bajban van, mert a párt és kormány oldaláról egyaránt nagy az ellenzéke, de főleg a feltörekvő fiatalok támadják erősen. Ezek a beszélgetések naponta rendszeresen folynak. [...]
[kifestve] s. k. |
|
Értékelés:
A jelentés értékes. Az elítéltek hangulatán kívül beszámol arról, hogy Krassó György és Csajka Imre elítéltek illegális kapcsolatban állnak a vállalati asztalos [műhely] valamelyik művezetőjével. Krassó egy rádió behozatalát, Csajka valamilyen röplap behozatalát várta. Azt, hogy ezt megkapták-e, a hálózatnak nincs tudomása róla. Krassó egyébként hazudozó személy. [...]
Intézkedés:
Krassó György elítéltet hálózati megfigyelés alá vonom olyan formában, hogy a jelentést adó hálózattal egy zárkába helyeztetem a rádió meglétének és a behozó művezető kilétének a megállapítása végett.
Megvizsgálom, hogy a nagy gépírószobában lehetséges-e szikra technika elhelyezése. Amennyiben lehetséges, úgy erre javaslatot teszek. [...]
Utasítás:
Igyekezzen Krassó György elítélttel szorosabb barátságot kötni. Tudja meg, honnan kapja politikai értesüléseit, kivel áll illegális kapcsolatban. Ügye iránt is érdeklődjön beszélgetés közben, mert ez sem teljesen tisztázott.
Találkozó:
1963. február 23-án 12 órakor munkabefejezés után, amikor a jobbcsillagba [börtönszárny] megy át jogi tanácsadás végett.
Kajdi János s. k.
r. hdgy
Készült 3 pld.-ban
nytk. sz.: 14-27/63.
III/III-2-a alosztály SZIGORÚAN TITKOS!
Adta: „Bihari” fn. ü.
Vette: Fogarasi Ferenc r. szds
Idő: 1963. IV. 17.
Tárgy: Krassó György és társai
[kézírással:] III/III-5-a alo.
Kiss [József] elvt.
Azonnal meg kell kezdeni a titkos kutatás előkészítését.
Ügynök foglalkoztatását Berényi elvt.-ékkal megbeszélni.
Kovács elvt. felé és Köteles elvt. felé magát a tényt jelezni, hogy ilyen jelzés van. A Köteles elvt.-al megbeszélni.
963. V. 16.
Harangozó [Szilveszter]
J E L E N T É S
Budapest, 1963. április 18
„Bihari” fn. ü. jelenti:
1963. IV. 14-én vasárnap elmentem Krassó György (Bp. Nádor u. 19.) lakására. A későbbiekben érkezett Krassó barátja, Oltványi Ambrus, aki Oltványi volt pénzügyminiszter fia. Oltványi 1956-ban a Fő utcán és a gyűjtőfogházban volt biztonsági őrizetben. A társalgás politikai eseményekről folyt. A jogügyi helyzetet, a gyarmati politikát tárgyalták. Igen nagy hozzáértésről tettek tanúbizonyságot és a legrafináltabb reakciós, illetve revizionista elméleteket használtak. [...] Krassó György egy kisméretű tranzisztoros rádiót akar bejuttatni a gyűjtőfogházban maradt, elítélt barátainak. A bejuttatás módjáról nem beszélt. Később elővett egy francia nyelvű könyvet, mely Voltaire életéről szól. Ennek fedőlapjában több írás volt elrejtve, úgy mint: zárkák alapja, zárkarendi utasítás, börtönrendszabály, WC-papírra írt tanulmányok, melyeket Krassó György szavai szerint elítélt vezető személyiségek, ideológusok írtak, és kiválóan fel lehet használni őket ezek ellen. Mint Krassó kijelentette: „Megérnek vagy 100 000 Dollárt.”
Dr. Krassó György és felesége, ifj. Krassó György, Oltványi Ambrus és én ezek után a Bimbó utcába mentünk, ahol Krassóéknak lakik távoli rokonuk, ahol Coctail partit rendeztek. [...] A társalgás főleg művészeti problémákról szólt. Megegyeztek abban, hogy könyvtári jelleggel összegyűjtik a sztálini és a rákosi korszakot kritizálva tárgyaló, a személyi kultusz ellen íródó magyar és idegen nyelvű kiadványokat, könyveket. Teljes figyelemmel nem tudtam a beszélgetésben részt venni, mert lekötött egy Lilla keresztnevű lány társasága [...]. Lilla a szocialista realizmusról úgy beszélt, mint ami soha sem volt, és csupán a „kommunista háztartásokban használták a tűzhely mögött mint falvédőt, és hogy reprezentatív helyre és épületbe is bekerültek, az annak az eredménye, hogy a kommunisták az otthoni mocskukat elvitték máshova is, vagy fordítva”. Lilla hallotta, hogy korábban a Filmstúdiónál dolgoztam, s megkért arra, hogy külföldi ismerősei számára készítsek róla fényképfelvételeket, mivel művészi tornát tanul és erről kíván fotókat küldeni. Én ezt megígértem, mert úgy gondolom, hogy későbbi kapcsolataimat biztosítja és elmélyíti a társasággal, illetve a családdal. [...]
Megemlítem még, hogy Krassó György a BM, BV által kiadott „Heti Híradó” c. börtönújságból több példányt hozott magával. A birtokában lévő újságokban politikai elítéltek önkritikát gyakorló cikkei vannak, s mint mondotta, ezt is fel fogja használni alkalomadtán a cikkírókkal szemben. |
|
„Bihari”
MEGJEGYZÉS:
„Bihari” fn. ügynökünk utasításaink értelmében egyre mélyebb jellegű barátságot köt Krassó György személyével, illetve társaságának tagjaival, amelyek nyilvánvalóan már most is eredményeseknek mondhatók, de a későbbiekben még inkább azzá lesznek. Figyelemre méltó Krassó azon irodalmi igyekezete, hogy olyan jellegű újságok, cikkek, könyvek és tanulmányok összegyűjtésével foglalkozik, amelyeket fel tud használni – nyilvánvalóan ellenséges szándékkal – vezető ideológusokkal szemben. Érdemes lesz figyelemmel kísérni Krassó György azon szándékát is, mely szerint tranzisztoros rádiót készül bejuttatni a Budapesti Országos Börtönbe.
Véleményem szerint a kapcsolat elmélyítését jelentené, ha ügynökünk eleget téve Lilla keresztnevű nőismerőse kérésének, arról több fényképfelvételt készítene. Éppen ezért javaslom, hogy adjunk át ügynökünknek egy márkás fényképezőgépet örökvakuval ellátva.
A jelentés egy példányát részben intézkedések megtétele, részben ügynökünk további feladattal történő ellátása végett megküldjük a III/III-5-a alosztálynak.
Készült: 3 pld.
Kapják: 1 pld. III/III-5-a Fogarasi Ferenc r. szds
1 pld. saját
1 pld. Táj.
Nytsz.: 31/489
III/III-5-a alosztály SZIGORÚAN TITKOS!
Adta: „Hutter” fn. ügynök
Vette: Zima Péter r. szds
Idő: 1963. VIII. 16.
Tárgy: Krassó György
J e l e n t é s
Budapest, 1963. augusztus 17-én
„Hutter” jelenti:
Jelentem, hogy a börtönből való szabadulásom napján felhívott Krassó György. Krassóval azóta is rendszeresen találkoztam. Róla azóta meglehetősen jó képem alakult ki, amelyet a következőben foglalhatok össze:
Politikai állásfoglalása: Krassó a jelenlegi rendszerrel nem ért egyet, de azt vallja, hogy a jelen pillanatban értelmetlen lenne bármiféle akcióba is kezdeni. Véleményem szerint ebben – ha nem is kifejezetten, de burkoltan – benne van, hogy adott alkalommal a rendszer ellen fordulna. Általában politikai nézeteire vonatkozólag leginkább az „anarchista” megjelölés állná meg a helyét. Állásfoglalását ugyanis csupa negatívum jellemzi, nem ért egyet a jelenlegi szocialista rendszerrel, nem kívánja vissza a Horthy-rendszert, nem kívánja a kapitalizmust, ugyanakkor nem tudja meghatározni, milyen lenne az a rendszer, amellyel egyetért.
Életmódja 1963. június 19. óta: Szabadulása és 1963. június 19. közötti életmódjáról nem sokat tudok. Mióta (június 19-én) találkoztunk, életmódját a teljes rendszertelenség jellemezte. Július végéig állása nem volt. Addig a nap jelentős részét részben állás után járással, részben a Lukács fürdőben töltötte. Tekintettel arra, hogy rendőri felügyelet alatt áll, este 11-re minden este hazatért, de korábban ritkán volt otthon található. Tudomásom van arról, hogy mintegy 2000 Ft adóssága van. Részben Oltványi Ambrusnak, részben Lipták Tamásnak tartozik. Július vége felé elhelyezkedett a Zománcipari Művek „Lampart”-gyáregységében, ahol augusztus 15-ig esztergályosként, 15-e óta pedig fordítóként dolgozik. Eddig munkaideje reggel 6-tól 2-ig tartott, délután a Lukács fürdőbe járt.
Ismeretségi köre: Krassó igen sok és sokféle emberrel tartott kapcsolatot. [...]
Illegális tevékenysége: Még június végén említést tett arról, hogy hozzájutott egy amerikai kiadású magyar irodalmi antológiához és valamilyen jugoszláv műhöz, de ezt – ismerve azt, hogy szeret fontoskodni, és nem mindenben szavahihető – nem tekintettem igaznak, s így jelentősnek sem.
Gyenge pont: [...] Személyes tapasztalatom az, hogy Krassó nem minden kérdésben szavahihető. Általában szereti magát fontosabbnak feltüntetni, mint amilyen valójában. Szeret „nyüzsögni”, csak a nyüzsgés kedvéért is. Szeret maga körül valamiféle titokzatos „konspiratív” levegőt kialakítani, akkor is, ha az egésznek semmi gyökere nincs. Jó példa volt erre a börtönben az, amikor azt állította, hogy rendszeresen újsághoz jut, holott csak néha kapott egy-egy példányt, azt is több nap késéssel, vagy amikor azt állította, hogy rádiója van, pedig az amnesztiakor kiderült, hogy nincs.
Ugyanakkor más esetekben volt alapja a „nyüzsgés”-nek, úgyhogy valóban az ember sohasem tudhatja, hányadán áll Vele. |
|
„Hutter Antal”
Megjegyzés: A jelentést a III/III 5-a alosztály kérésére írattam az ügynökkel.
Zima Péter r. szds
BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS!
III/III-5-a alosztály
E n g e d é l y e z e m:
Eperjesi László r. alezr.
csoportfőnök
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
Budapest, 1963. augusztus 23-án
Krassó György (Bp. 1932. okt. 19.), Budapest, I. Fő u. 37/b. V. 3. sz. alatti lakos, magyar állampolgár, elvált, foglalkozása fordító, munkahelye: „Lampart”-gyár.
Nevezettet 1956. november 15-én őrizetbe vették. [...] Cselekményeiért a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1957. szeptember 25-én 10 év börtönbüntetésre ítélte. Amnesztiarendelettel szabadult 1963. március 27-én. [...]
Kiszabadulása után – 3/a ellenőrzés és hálózati jelentés szerint – volt rabtársaival és elvbarátaival felvette a kapcsolatot. Rendőri felügyelet alatt áll, ennek ellenére gyakran nem alszik saját lakásán, a nyilvános szórakozóhelyeket látogatja, és 1963. augusztus 2-ig hatósági felszólítás ellenére nem vállalt munkát.
„Bihari” fn. megbízható ügynök 1963. április 18-án írásban és ezt követően szóban jelentette, hogy Krassó György nagyobb számú társaságban pártunkat és kormányunkat becsmérlő kijelentésekkel illette, revizionista nézeteit hirdette. [...] Ügynöki jelentés utal arra is, hogy nevezett lakásán nyugati emigráns szervek folyóiratait tartja, és azt barátainak elolvasás céljára átadja. 1963. július 4-én Krassó György lakásán Hoffmanné (Gerti), volt elítélt és az ügynök voltak jelen. Mindkettőjüknek megmutatta a [brüsszeli] Nagy Imre Intézet kiadványait és az „Új látóhatár” c. [müncheni] folyóiratot, és abból részleteket olvasott fel. Fenti sajtótermékekhez Krassó rendszeresen jut – egy eddig ismeretlen – személy útján. Néhány nap múlva visszaadja és újabb anyagot kap. Nem viheti el senki, viszont barátai Krassó lakásán elolvashatják azokat.
Ellenséges beállítottságát, rendszerünkhöz való viszonyát „Bihari” és „Hutter Antal” fn. ügynökök jelentésein kívül az alábbiak igazolják:
1963 májusában és júniusában Krassó Györggyel beszélgetést folytattunk. Tervei, elhelyezkedése felől érdeklődtünk. Amikor arról igyekeztünk meggyőzni, hogy munkalehetőség van Magyarországon, és kormányunk az amnesztiarendelet kapcsán szabadult személyek elhelyezkedéséhez – néhány bizalmi jellegű munkakört kivéve – nem emel akadályt, Krassó ellenséges pozíciót foglalt el. Pesszimizmusa gyűlölettől izzó szavakban nyilvánult meg: kijelentette, hogy ő ennek a rendszernek soha nem lesz a híve, mert nem bocsát meg azoknak, akik őt börtönbe zárták. Ezt nekünk, mint rendőrtiszteknek is „bátran ki merte jelenteni”.
Krassó György az 1963. [évi] 4. tvr. alapján szabadult. Adataink szerint szándékos bűncselekményeket követ el, ezért a vele szemben történő eljárás jogszerű.
Nevezett a következő cselekményeket követte el:
a) ellenséges nézeteit terjeszti,
b) lakásán államtitkot tartalmazó anyagot tart, feltételezhetően abból a célból, hogy azt nyugatra kijuttassa,
c) izgatás bűntettét követte el azzal, hogy emigráns szervek által kiadott sajtótermékeket több személy számára olvasás céljából rendelkezésre bocsátott.
Fentiek alapján javaslom Krassó György budapesti lakosnál fedett házkutatás tartását, bizonyítékok fellelése esetén a III/1 Osztályra történő előállítását. |
|
A házkutatást megelőzően – további bizonyítékok beszerzése céljából – az alábbi feladatok végrehajtását javasolom:
1. „Bihari” fn. ügynök soron kívül jelenti, hogy Krassó mikor kap új anyagot, illetve a régieket mikor viszi vissza. A külföldi csatorna felderítése céljából 3 napra külső figyelés alatt tartjuk.
2. A házkutatás legalizálására névtelen levelet szerkesztünk. Ebben felhívja a bejelentést tevő személy a rendőrség figyelmét Krassó György személyére, mivel az lakásán gyakran orgiákat rendez. (Erről a körülményről Krassó édesanyja úgy beszélt, hogy „nem csodálkozna, ha fiának az erkölcstelen életmódja miatt a rendőrséggel gyűlne meg a baja”.)
3. „Bihari” fn. ügynök kivonásának körülményeit a BM III/1 Osztály Jogi Alosztály Vezetőjével megbeszéljük.
Javaslom Krassó Györgynél lefolytatott házkutatással egy időben Dr. Krassó Dezső (Bp. V., Nádor u. 19. II. 4.) lakásán fedett házkutatás végrehajtását, mivel feltételezhető, hogy Krassó György Nádor utcai ideiglenes lakásán is található operatív szempontból értékes anyag.
Az akció végrehajtásához 1-1 vizsgáló elvtárs kirendelését javaslom.
Kérem engedélyezni, hogy Krassó György ügyében keletkezett operatív anyagokat jogi véleményezés céljából a BM III/1 Osztályának átadjuk.
Dr. Vásárhelyi György r. őrgy
Egyetértek: Javaslom:
Kiss József r. őrgy. Gál Ferenc r. szds
[aláíró] Lencsés Miklós r. szds. h.
K: 2 pld.
G: Hbné
Nytsz.: 34-939
III. Főcsoportfőnökség Szigorúan titkos!
1. osztály.
nytsz.: 34-1530/63. ügyében
J e l e n t é s
Budapest, 1963. szeptember 30.
[...] „Bihari Károly” jelentése szerint [Krassó a] lakásán pornográf képeket tart, melyeket vendégei előtt mutogat. Az operatív tiszt szóbeli elmondása szerint egy képet lakása falán kifüggesztve tart.
Krassó György az „Új Látóhatár” c. folyóirat mások részére olvasás céljából történő átadása miatt alaposan gyanúsítható a Btk. 127. § (1) bekezdésébe ütköző izgatás elkövetésével. Gyanúsítható továbbá a Btk. 288. § (1) bekezdésébe ütköző szeméremsértő bűntett elkövetésével is. Ennek alapján a büntetőeljárás megindításának jogi akadálya nincs.
Az operatív osztály „Bihari Károly” fn. ügynök tanúkénti kihallgatásához hozzájárul, de olyan megoldással, amely biztosítja a dekonspiráció elkerülését. Ennek figyelembevételével a nyomozás teljesítése érdekében – összhangban az operatív osztály elképzelésével – az alábbiakat javasoljuk:
1. Az ügyben az erkölcsrendészeti szervek rendeljék el a nyomozást a Btk. 288. § (1) bekezdésébe ütköző bűntett miatt. (Az operatív tiszt tájékoztatása szerint ez irányban már ígéretet is kaptak.)
2. Krassó György lakásán házkutatás tartását az ott feltehetően található állam- vagy szolgálati titkot képező zárkarajz és más bűnjelek lefoglalása érdekében.
Az ügynök leplezése céljából a házkutatást az erkölcsrendészet bonyolítsa le osztályunk részéről egy vizsgáló bevonásával.
3. Krassó Györgyöt szabadlábon az erkölcsrendészeten gyanúsítottként kihallgatni, s ezzel egyidejűleg tanúként Hoffmann Tibornét és – az illetékes vezető engedélyével – „Bihari Károly”-t kihallgatni.
A kihallgatások eredményeként – amennyiben az izgatás, illetve a titoksértés vonatkozásában jogi erejű bizonyítékok kerülnek felszínre – az ügyet a III/1-b alosztály vegye át.
4. Amennyiben az ügyet osztályunk átveszi, és az előzetes letartóztatás feltételei megteremtődnek, az ügyészség útján indítványozni kell, hogy az 1963. évi 4. tvr. 8. § alapján Krassó Györgynek a közkegyelmi rendelet által biztosított feltételes szabadságát a bíróság helyezze hatályon kívül.
Dr. Turányi László r. őrgy
Egyetértek:
Dr. Sepsei György r. őrgy
alosztályvezető
Jóváhagyom:
Köteles István r. alezredes
osztályvezető
2 pld./Jné
10-240/63.
1 db dosszié |
|
III. Főcsoportfőnökség
III/5-a alosztály Szigorúan titkos!
Tárgy: Háberland Károlynéval
történt beszélgetésről
J E L E N T É S
Budapest, 1963. szeptember 25.
|
|
Tárgy: Költségek elszámolására
J A V A S L A T
Budapest, 1963. szeptember 27.
1963. szeptember 26-án társadalmi kapcsolatot létesítettünk [másfél sor kifestve].
Nevezettet „Lidi” fn. személy ügyében kívánjuk foglalkoztatni. A találkozók – a feladattól függően – kb. hetenként egy alkalommal nyilvános szórakozóhelyen történnek.
Kérem engedélyezni, hogy a felmerülő költségeket „SÜMEGI ÉVA” fn. alatt elszámolhassuk.
Dr. Vásárhelyi György r. őrgy
Engedélyezem: Javaslom:
Kiss József r. őrgy Gál Ferenc r. szds
mb. osztályvezető mb. alosztályvezető
[aláírás] Lencsés Miklós
mb. alosztályvezető-h.
K: 1 pl[d].
G: F. Kné
Nytsz.: 34-1053 |
|
III/III-5-a alosztály SZIGORÚAN TITKOS!
Vette: Gál Ferenc r. szds
Idő: 1963. IX. 9.
Tárgy: Csukás Endre
J E L E N T É S
Budapest, 1963. szeptember 9.
„Szabó Ede” jelenti:
„Szabó Ede” fn. inf. telefonon a következőt jelentette:
A mai nap során beszélgetést folytatott Kaunitz István volt elítélt társával, aki elmondotta, hogy Csukás Endre volt rabtársuk, aki 1962 júniusában szabadult, a tegnapi nap során Győrbe utazott. Csukás elmondotta, hogy már nem tér vissza, mert Győrből disszidálni fog. Csukás útlevéllel nem rendelkezik.
„Szabó Ede”
Gál Ferenc r. szds
K: 2 pld.
G: HBné
Nytsz.: 34-990
Városi és Járási Ügyészség, Győr.
H A T Á R O Z A T
a nyomozás elrendeléséről
A Győri Határőrség vonatellenőrző járőre által készített jelentés alapján C S U K Á S Endre budapesti lakos ellen a Btk. 203. § (4) bek. szerint minősülő tiltott határátlépés előkészületének bűntette miatt – Be. 3. § (1) bek.-re figyelemmel – a Be. 103. § (1) bek. alapján a nyomozást
e l r e n d e l e m.
A nyomozás lefolytatására a rendőri szerveknek van hatásköre.
I n d o k l á s:
A rendelkezésre álló adatok szerint a fent nevezett személyt 1958-ban szervezkedés bűntette miatt a budapesti bíróság 4 évi börtönre ítélte. Szabadulása után büntetett előélete miatt tanulmányait folytatni nem tudta. Mivel örökké segédmunkásként nem akart dolgozni, ezért elhatározta, hogy kiszökik Svájcba, és ott fogja folytatni tanulmányait. Ezen elhatározással 1963. szeptember 8-án Budapesten felszállt a Győr felé menő vonatra, hogy majd onnan gyalog megy tovább a Hanságig, ahol a határon át akart szökni. Útközben Komárom–Győr között a vonaton a Győri Határőrség ellenőrző járőre elfogta.
Győr, 1963. szeptember 9.
VJ. vezető ügyész
Készült: 2 pld.-ban
1964. január 28.
A másolat hiteles:
(Rózsa László r. őrgy) [körpecsét:] Belügyminisztérium 100 |
|
BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-3-a alosztály Szigorúan titkos!
Adta: „Hutter” ü.
Vette: Zima Péter r. szds
Idő: 1963. október 4.
Tárgy: Krassó György
J e l e n t é s
Budapest, 1963. október 15.
„Hutter” jelenti
„Jelentem, hogy 1963. szeptember 29-én találkoztam Krassó Györggyel, akivel hosszasan elbeszélgettem. Egyebek között szóba került Csukás Endre letartóztatása is. Ezzel kapcsolatban Krassó elmondotta, hogy Csukás letartóztatásáról akkor értesült, amikor felkereste őt Csukás Zoltán (Csukás Endre bátyja) és elmondta, hogy öccsét letartóztatták, találtak nála egy iskolai térképet és egy iránytűt, és valahol a határ körül fogták el. Otthon úgy tudták, hogy Csukás Endre kiszállásra ment.
Krassó elmondotta még, hogy Csukást letartóztatása előtt régen nem látta, s ezért rendkívül meglepte letartóztatásának híre. Meglepetése annál is inkább nagy volt, mert úgy tudta, hogy Csukást felvették az egyetemre. [...]
Készült: 3 pld.-ban Zima Péter r. szds
Nytsz.: 36/1696
Pné
1 pld. III/III-5-a alo. |
|
BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-3-a alosztály Szigorúan titkos!
Adta: „Hutter” ü.
Vette: Zima Péter r. szds
Idő: 1963. október 11.
Tárgy: Krassó György
J e l e n t é s
Budapest, 1963. október 15.
„Hutter” jelenti
„Jelentem, hogy 1963. október 4-én és október 6-án találkoztam Krassó Györggyel. 4-én elmondotta, hogy 5-[é]re beidézték a Budapesti Rendőrkapitányság Igazgatási Osztályára, és hogy nem tudja, mit akarnak tőle. 6-án beszámolt arról, hogy a rendőrségen összetalálkozott Rácz Sándorral és még többekkel, akik szintén rendőri felügyelet alatt álltak. Mint mondja, mindenkinek megszüntették a rendőri felügyeletet, csak neki nem. [...]
Csukással kapcsolatban Krassó továbbra is azt állítja, hogy Csukást letartóztatása előtt hosszú ideig nem látta.”
„Hutter”
Megjegyzés: A jelentést a III/III-5-a alo. tájékoztatása céljából írtuk le.
Zima Péter r. szds
Készült: 3 pld.-ban.
Nytsz.: 36/1693
Pné.
1. pld. III/III/5-a alo.
2. pld. Táj.
3. pld. M. d. |
|
[BELÜGYMINISZTÉRIUM]
K i v o n a t
a[z] „F. 47.-es” alkalmi börtönhálózat 1963. október 19-én kelt jelentéséből.
Csukás a kihallgatásból izgatottan tért vissza, beszámolóját Krassó esetleges letartóztatásával kezdte.
Krassó nem sokat tudott a szervezkedésről, illetőleg szerepe nem volt nagy, és esetleges letartóztatásától Csukás – állítása szerint – nem fél.
Csukás szerint Krassó tevékeny részvételét rendőri felügyelete akadályozta meg, azonban az összejöveteleket Krassónál és Liptáknál tartották, amit még Krassóval a szabadulásuk előtt megbeszéltek.
Külföldre való távozását ugyancsak megbeszélték a börtönben, minek hatására Krassó értesítette édesanyját, hogy Csukásnak adja át a meglévő iránytűt. Később Krassó üzent a börtönből Csukásnak, hogy okvetlenül várja meg őt, míg kiszabadul. Csukás Krassón és Liptákon kívül még 2 barátját említi, akikkel tervezték a külfölddel való kapcsolat felvételét.
Együtt szórakozni a „Bécsi kapu”[-ba] és a „Várkert KIOSZ-ba” jártak. Disszidálása előre megbeszélt útirány szerint történt, a tippet egyik barátjától kapta. [...]
Az Angol Követség által kiadott politikai tájékoztatót a Katona J. u. és a Sallai I. u. sarkán lévő amerikai garázs egyik alkalmazottjától kapták.
A szervezkedést tiltott irodalmak terjesztésével képzelték el, külföldi támogatással. [...]
A jugoszláv Gyilasz és a nyugatnémet Bernstein műveiről lett volna szó, amelyeket hamis feladóval főleg egyetemisták lakására és címére postán adtak volna fel nagyobb mennyiségben.
Megjegyzés: Csukás Endre op[eratív] feldolgozását a BM III/III-5 alosztály kérte.
|
|
E. alosztály
J e l e n t é s
Budapest, 1963. december 29.
Áttanulmányoztam a [III/III] B alosztály által folytatott vizsgálat során keletkezett, Krassó György [...] gyanúsítottra vonatkozó vizsgálati anyagokat.
A beszerzett bizonyítékok – Szabó József, Szabó Józsefné, Eötvös Alajos, Háberland Károlyné, Kaunitz István, Konrád György tanúk és Csukás Endre letartóztatott vallomásai – több oldalról bizonyítják Krassó György által elkövetett a Btk. 127. § (1) bek. b) alpontjába ütköző izgatás bűntettének alapos gyanúját. [...]
Az ez idő szerint rendelkezésre álló bizonyítékokra figyelemmel Krassó György terheltté nyilvánítása (Btk. 127. §) és előzetes letartóztatásba helyezése jogilag megalapozott és indokolt.
Dr. Gyarmati Pál r. fhdgy
Egyetértek:
Dr. Sepsei György r. őrgy
alosztályvezető
Készült: 2 pld.
Nytsz.: 10-353/63.
Belügyminisztérium Szigorúan titkos!
J e l e n t é s
Csukás Endre őrizetes ügyében
Budapest, 1964. január hó 15.
Jelentem, hogy 1964. január 13-án az operatív osztályról hálózati jelentést hoztak át, amit „Szabó Ede” fn. ügynök adott Csukás ügyében.
A jelentés – korábbi operatív adat kiegészítéseként – arról szól, hogy Csukás Endre 1963. szeptember 8-án útba indulása előtt Kaunitz Istvánt kereste fel, és az kísérte ki az állomásra.
A jelentés kitér arra is, hogy korábban Kaunitz összehozta Csukást egy „befolyásos” emberrel, aki 10 000 Ft ellenében ígéretet tett Csukásnak, hogy átsegíti a határon. Ezt állítólag Csukás egy örökségből szerzett összegből lefizette.
A „befolyásos ember” az aktuális időpontokban halasztást javasolt a szökés végrehajtására, technikai akadályokra hivatkozva.
Csukás azonban türelmetlen volt, és így felkészületlenül vágott neki a vállalkozásnak.
A jelentés merő ellentétben áll Csukás Endre vallomásaival, amelyekben arról beszél, hogy 1963. szeptember 8-án Krassó Györggyel beszélt, és csak neki mondta el, hogy szökést hajt végre.
Az operatív tiszt elvtárssal megállapodtunk abban, hogy közös találkozót tartunk „Szabó Ede” h[álózati] személlyel, és részletesen tisztázzuk jelentésének tartalmát.
Rózsa László r. őrgy |
|
Belügyminisztérium Szigorúan titkos!
Tárgy: Csukás Endre és társai ügye
J e l e n t é s
Budapest, 1964. február hó 13.
Tiltott határátlépés előkészületének bűntette miatt a BM Határőrség által 1963. szeptember 14-én előzetes letartóztatásba vett és a BRFK II. ker.-i Rendőrkapitányság által terheltté nyilvánított Csukás Endre ügyében 1963. november 4-től pótnyomozást folytattunk. [...]
Csukás Endre, az ügyben szereplő társai és Krassó György ügyét 1964. február 11-én a Be. 56. § (2) bek.-e alapján „Csukás Endre és társai” néven egyesítettük.
A mellékelt iratok alapján kérjük fenti személyek terhelt minőségükben való nyilvántartásba vételét, és a 10-52711/63 dossziészám alatt szereplő „Krassó György ügyé”-t Csukás Endre és társai ügye néven nyilvántartásba venni.
Készült: 2 pld.-ban Rózsa László r. őrgy
Kapják: Nytk. szerint fővizsgáló
Nytsz.: 388-462/1964.
|
|
Krassó III. r. vádlott: Nagyon sokat gondolkodtam a letartóztatásom előtt és után is, hogy miért került sor erre az ügyre. Ugyanis bűncselekmény nélkül ritkán állítanak valakit bíróság elé.
Mindig a tiszta igazságot mondtam el, és azt mondom el most is.
Előre szeretném bocsátani, hogy nincs üldözési mániám, és meggyőződésem, hogy az ügyben vannak általam nem tudott részletek is.
Korábbi büntetőügyemben Kicska főhadnagy volt a vizsgálótiszt, és ő annak idején azt mondta nekem, hogy gondoskodni fog arról, hogy többé ne kerüljek napvilágra.
Borbély őrnagy – aki jelenlegi ügyemben nyomozott – azt mondta, hogy beszélt Kicskával, és ő kedvezőtlen dolgokat mondott rólam.
1959-ben Vácott a börtönben Rózsa László őrnagy kihallgatott Nyugati Lászlóval kapcsolatban, aki a „Haláltánc” című verset írta.
Rózsa őrnagy rá akart venni, hogy tegyek Nyugatira terhelő vallomást – bár én semmi terhelőt nem tudtam –, és a vita hevében végül is azt mondtam neki, hogy ha tudnék sem tennék. Rózsa őrnagy ekkor kijelentette, hogy ezt meg fogom keserülni, és később Bolvári őrmester és Nyugati László előtt megpofozott. [...]
Feltételezem, hogy már korábban is figyeltek, ugyanis rendőri felügyelet alatt álltam, két belügyi nyomozó kijárt hozzám, akiknek elmondtam elhelyezkedési nehézségeimet, és a beszélgetések során tett egyes célzások arra utaltak, hogy már nyáron is figyeltek.
Októberben indokolás nélkül meghosszabbították a rendőri felügyeletet. A határozatot megfellebbeztem, és az elutasításban már az szerepelt, hogy sokoldalú vizsgálat állapította meg a rendőri felügyelet szükségességét. [...]
Csukást velem kapcsolatban hallgatták ki, és a nyomozást Rózsa őrnagy vette át. Csukást erősen nyomás alatt tartották, és rólam súlyos dolgokat mondtak másoknak is. A válaszokból is nyilvánvaló, hogy a válaszokat Rózsa őrnagy sugallta. [...]
A nyomozás során azzal akartak vádolni, hogy összeesküvést szerveztem, fotokópiát készítettek a lefoglalt noteszről. Öt barátomat, ismerősömet gyanúsítottként kihallgatták, három helyen tartottak házkutatást, eredmény nélkül.
Nekem azt mondták, hogy mindent tudnak, mások mindent bevallottak. Több tanúnak azt mondták, hogy az ő vallomásuk nem lényeges, mert én mindent bevallottam. [...]
További huszonkilenc személyt hallgattak ki az ügyben az iratok tanúsága szerint, de ez a szám sem teljes, mint ahogy arról már értesültem, hogy igen sok tanút hallgattak még ki, de nem vették föl a jegyzőkönyvet. [...]
A sorozatos tanúkihallgatásokra magyarázatot ad Borbély őrnagy azon kijelentése, hogyha az első húsz tanú nem tett terhelő vallomást, akkor a következő ötven között lesz olyan, aki tesz. [...]
Ügyészi kérdésre Krassó III. r. vádlott: Az első kihallgatásomnál nem én diktáltam a jegyzőkönyvet.
Miután megtagadtam a jegyzőkönyv aláírását, akkor lehetővé tették, hogy én diktáljak. A jegyzőkönyvezéssel azonban állandó viták voltak, különösen a szembesítéseknél, mert nem úgy vették a tanúk vallomását jegyzőkönyvbe, ahogy elhangzott.
Tettleges kényszert nem alkalmaztak velem szemben.
Az ellenem tett vallomások részben megfélemlítések útján kerültek jegyzőkönyvbe.
Ügyészi kérdésre Csukás I. r. vádlott: Korlátozás nélkül visszavonhattam a vallomásom, de nem bármikor, csak hosszabb időn belül volt meg erre a lehetőség. Ezzel szemben amikor folyamatban volt ellenem a nyomozás, azt mondták, hogy az ügy hat hónapot jelenthet számomra, ha őszinte vagyok Krassóval kapcsolatban. Itt az őszinteség értelmezésén volt a hangsúly. Ellenkező esetben egy-két év is lehet a büntetésem.
Tudtam, hogy nem a nyomozó hatóság szabja ki a büntetést, de tőlük függ, hogy milyen véleményt adnak. Azt mondták, hogy még 30 nap is lehet a büntetésem, ha teljes beismerésben vagyok.
Amikor erősen vissza akartam vonni a vallomásomat, odatették elém a bátyám elleni megszüntető határozatot, ami még nem volt aláírva, s Rózsa őrnagy azt mondta, hogyha Krassóval szemben őszinte leszek, akkor a bátyámnak nem lesz baja. [...]
Ezután a bíróság halk tanácskozásban meghozta az alábbi
v é g z é s t . |
|
A bíróság a tárgyalást a továbbiakban nyilvánosan folytatja, a mai tárgyalást elnapolja.
[...]
Krassó kérdése Kaunitzhoz: Melyik őrnagy volt az, aki kihallgatta?
Kaunitz II. r. vádlott: Aki engem kihallgatott, úgy tudom, Borbély őrnagynak hívták.
Ügyész: Feleslegesnek tartom ezeket a kérdéseket, a vádlott ellen izgatás a vád, ezt kell tisztázni. Ehhez a vádlott által feltett kérdéseknek nincs semmi kapcsolata.
Krassó: Kérem, hogy a bíróság a tárgyalás következő részére rendeljen el zárt tárgyalást, és akkor megmagyarázom, hogy ezeket a kérdéseket miért tartom döntő fontosságúnak ügyem tisztázása érdekében.
Ügyész: Indítványozza, hogy a tárgyalás további részére a bíróság rendeljen el zárt tárgyalást.
A bíróság halk tanácskozásban meghozta, elnök kihirdeti az alábbi
v é g z é s t :
A bíróság a tárgyalás további részére zárt tárgyalást rendel el.
Tanácselnöki kérdésre Krassó: Azért kértem, hogy a bíróság tartson zárt tárgyalást, mert el szeretném mondani mindazokat a körülményeket, melyeket a nyomozással kapcsolatban én tudok. Ezzel az a célom, hogy a további bizonyítás során a bíróság tisztázhassa azokat a körülményeket, melyek miatt én a vádlottak padjára kerültem – állítom, hogy ártatlanul. Nem ismerek távolról sem mindent, de kérem a bíróságot, tisztázza – az igazság felderítése érdekében – az általam elmondottakat.
Tanácselnöki kérdésre Krassó: Lényegében azokról a kérdésekről van szó, melyeket a 27/a sorsz. beadványomban részletesen írtam. Ha a bíróság lehetőséget ad rá, ezt most szóban előadom, de a rövidség kedvéért, ha lehet, kérem, hogy a bíróság ismertesse a beadványt.
Tanács elnöke ismerteti Krassó 27/a alatti beadványát.
Krassó: a beadványban foglaltak részletesebben tartalmazzák a korábbi tárgyalási vallomásomban elmondottakat. A beadványban foglaltakat mindenben fenntartom.
Ügyész (helyéről felugorva, emelt hangon): figyelmeztetem a vádlottat, hogy az elmondottakat a vádhatóság feljelentésnek tekinti, és ezért a vádlott a felelősséget vállalni fogja. Amennyiben a bíróság szükségesnek tartja, hozzuk ide a BM nyomozóit is a kérdés tisztázására.
Tanács elnöke: ügyész elvtárs, a vádlott által elmondottakkal, illetve leírtakkal kapcsolatban a vádhatóság által szükségesnek tartott intézkedéseket tegye meg. Felhívom a figyelmét azonban, hogy a vádlott nem feljelentést tett, hanem a védekezését terjesztette elő, tehát a vádhatóság azt nem tekintheti feljelentésnek.
Figyelmezteti az ügyészt, hogy a vádlottat védekezése előterjesztésében ne félemlítse meg.
Figyelmezteti a vádlottat, hogy a védekezés joga nem terjed ki valótlan tények állítására, a valóságot azonban joga van a bíróság előtt feltárni.
Ügyész: én is így értelmezem az előbb általam elmondottakat.
Tanácselnöki kérdésre ügyész: magam részéről nem indítványozom a BM nyomozóinak kihallgatását.
Krassó III. r. vádlott védője: vádlott azt állítja, hogy koncepciós per van ellene folyamatban, és ezzel kapcsolatos védekezését terjesztette elő. Álláspontom szerint a bíróságnak kötelessége tisztázni a felmerült kérdéseket. Az ügyészség érdeke is, hogy a törvényesség érvényesüljön, és a kérdések a valóságnak megfelelően tisztázódjanak.
Tanácselnök kérdésére Krassó III. r. vádlott: fenntartom eddigi vallomásomat és a beadványban foglaltakat.
[...]
Ezután a bíróság halk tanácskozásban meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A bíróság a tárgyalást a továbbiakban nyilvánosan folytatja.
[...]
Belép Szabó József (1932. szeptember 4. Kiskőrös, Budapest, VI. Hajós u. 16. sz. alatti lakos, hivatásos katona, százados rendfokozattal) érdektelen tanú. Törv. figy. [törvényes figyelmeztetés] után vallja:
[...] Krassóval kapcsolatomat az iskolában az alapozta meg, hogy a Trefort utcai mintagimnázium tanulói általában reakciós beállítottságúak voltak; az osztályban Krassó képviselte 1946-ban a kommunista párt eszméit, én magam már akkor szimpatizáltam ezekkel az eszmékkel, és közösen léptünk fel a reakciós társainkkal szemben. [...]
Amikor 1956-ban véletlenül összetalálkoztam Krassóval, politikai kérdésekről is beszélgettünk, az akkoriban a párton belül vitatott kérdések kerültek szóba. Én elmondtam, hogy párttitkár vagyok. Krassónak erről az volt a véleménye, hogy ezzel a Rákosi–Gerő-klikknek segítek, melynek politikájával én sem értettem egyet. Ebben a kérdésben nem értettünk egyet, mert szerintem a párton belül mint párttitkár is képviselhettem a demokratizálódást, az eltérés a véleményünk között azonban csak módszerbeli volt. Az akkori politikai kérdésekben általában egyetértettünk, de megállapítottam, hogy Krassó platformja inkább Nagy Imre felé húzott, ami akkor nem volt ellenséges platform. [...]
Az 1963. évi amnesztia után gondolkoztam azon, hogy felhívom Krassót telefonon, megtudom tőle, hogy alakult a sorsa, hogy gondolkozik most, milyen élményei voltak. Úgy döntöttem azonban, hogy ezt mégsem teszem meg, mert tőlem mint politikai tiszttől és párttitkártól talán nem vennék jó néven, hogy egy politikai elítélttel én keresem a kapcsolatot. Végül Krassó hívott fel telefonon. [...]
A beszélgetést kezdetétől fogva elkésett szemináriumi vitának tekintettem. Korábban ugyanis az akadémián és más helyeken ezekről a kérdésekről sokat vitatkoztunk, és a hallgatók meggyőzése nem kis fáradtságba került. Azonban amire Krassó kikerült a börtönből, itt kint ezeken a kérdéseken már túljutottunk. Úgy láttam, hogy Krassóval 6 év késéssel kell lefolytatni a vitát, és tisztázni ezeket a kérdéseket. [...]
Kérdeztem, miért nem vették azt rögtön jegyzőkönyvbe, hogy Krassó semmi izgató tartalmú kijelentést előttem nem tett. Erre azt mondták nem az én dolgom, hogy elbíráljam, hogy Krassó izgató tartalmú kijelentéseket tett-e vagy sem. Mire én azt közöltem, hogy az egész beszélgetés kettőnk között zajlott le, annak tartalmát és formáját éppen ezért én tudom elsősorban elbírálni. Azt is mondtam, hogy én nem akarom a bíróság helyett az ügyet elbírálni, de az egész beszélgetés jellegét és légkörét, mint annak résztvevője én tapasztaltam. Ezt nem vették jegyzőkönyvbe, közölték, hogy ez nem tartozik ide, ha akarom, mondjam el a bíróságon.
[...]
Belép Háberland Károlyné sz. Parti Jolán (1936. június 27. Bazsi, budapesti lakos, kávéfőző az V. Kerületi Vendéglátóipari Vállalatnál) érdektelen. Törv. figy. után vallja:
[...]
Tanácsvezető kérdésére Háberland Károlyné tanú: Nem emlékszem pontosan, hogy milyen kérdésekben vitatkoztunk de a nyomozás során ezeket elmondtam. Tessék onnan kérdezni, és akkor válaszolni fogok.
Tanácsvezetői kérdésre, hogy az ellenforradalom-forradalom, börtönviszonyok milyen módon kerültek szóba:
Tanú: Beszélgetéseink során az ellenforradalomról is szó került. Én érdeklődtem Krassótól, hogy mi volt a börtönben, mire elmondta, hogy megverték. Mondta, hogy ez nem maradhat így, lesz még egy forradalom, amelyik jobban meg lesz szervezve. Gyökeres változást akart, de azt nem magyarázta meg, hogy ez alatt mit ért. Azt azonban mondta, hogy ezt a rendszert nem helyesli, hogy ez alatt mit értett, azt sem magyarázta meg, hogy mit nem helyeselt, azt nem tudom. |
|
Tanácsvezetői kérdésre, hogy magyarázza meg, miben nem helyeselte a rendszert Krassó, vagy mondjon ilyen eseteket:
Tanú: A rendszer ellenessége akkor is megnyilvánult például, mikor Kennedy elnököt meggyilkolták, beszélgettem annak körülményeiről vele, én azt mondtam, hogy véleményem szerint az ottani rendőrség is közrejátszott abban, hogy miután Oszwaldot elfogták, őt is lelőtték. Krassó erre azt felelte, ilyesmi csak nálunk történhet meg, hogy a rendőrség közrejátszhat, Amerikában nem.
Ez a beszélgetés a Terv presszóban zajlott le közöttünk. [...]
Krassó György III. r.vádlott kérésére bíróság ismerteti a nyomozati iratok III. kötet 380. oldalához csatolt notesz nov. 14-i bejegyzését, mely szerint „6 óra Terv P. I.”. Nov. 15-i bejegyzés: „nyelvv.”
Tanács elnöke ismerteti a bírósági iratok 23. sorszám alatt lévő bizonyítványt, melyben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészkarának dékáni hivatala tanúsítja, hogy Krassó György 1963. nov. 15-én angol nyelvből középfokon eredményesen vizsgázott.
Háberland Károlyné tanú: Lehet, hogy a találkozás ezen a napon volt, az időpont kb. egyezik, a dátumokat Krassó mindig jobban meg tudta jegyezni, mint én.
Krassó György III. r. vádlott észrevétele: A tanú vallomása nem felel meg a valóságnak, én a Kennedy-gyilkosságról a tanúval nem beszéltem, de nem is beszélhettem, mert Kennedy ezt a találkozást követően még több mint egy hétig élt.
Háberland Károlyné tanú: Ez a beszélgetés pedig akkor és úgy hangzott el, ahogy itt elmondtam. [...]
Tanácselnöki kérdésre Háberland Károlyné tanú: Úgy tudom, hogy Krassó testvére Amerikában él, bár nekem a címét kérésem ellenére nem adták meg. Gondolom azért, mert Krassó már a második találkozásunk alkalmával elmondta, hogy a családja úgy tartja, hogy én rendőrségi spicli vagyok, és a rendőrség küldött utána. Én ennek ellenére ezek után is találkoztam Krassóval. [...]
El kell mondanom, hogy miután Krassót letartóztatták, a szülei a munkahelyemen érdeklődtek utánam, a lakásomra is kiküldtek egy embert, hogy érdeklődjék utánam.
Tanácselnöki kérdésre Háberland Károlyné tanú: feltételezem, hogy ezt Krassó szülei indították. A munkahelyemen is lehetetlenné akartak ugyancsak ők tenni. Egy alkalommal egy általam ismeretlen vendég provokált olyan formában, hogy a kávét, amit főztem, kifogásolta, másikat főzetett, arra is azt mondta, hogy víz, és nem lehet meginni. Az a Kis Imbiszben történt, ahol korábban dolgoztam. Ezt a vendéget máskor sohasem láttam. Erről is feltételezem, hogy Krassó szüleinek provokációja.
Az az ember, aki Krassó szüleinek provokációjára utánam érdeklődött, és a munkahelyemre is eljött, egy személy. Biztosan tudom, hogy ahogyan nekem leírták, hogy hogy[an] nézett ki, aki utánam érdeklődött, ez a leírás pontosan megegyezett azzal, mint aki a kávét kifogásolta.
Tanács elnöke: Ezt honnan tudja, ki mondta ezt? És honnan gondolja, hogy ez Krassó provokációja?
Háberland Károlyné tanú: (zavartan hallgat)
Ügyész (helyéről felugorva): A tanúnak igaza van...
Tanács elnöke: Ügyész elvtárs, foglaljon helyet, most nem kapott szót.
Ügyész: Bizonyítási indítványt kívánok előterjeszteni.
Tanács elnöke: Most nem, amint a kihallgatás ezen szakaszát lezártuk, akkor mód lesz rá.
Ismételt tanácselnöki kérdésre Háberland Károlyné tanú: Erről a kérdésről különben nem vagyok hajlandó többet mondani. Ebben az ügyben máshol meg fogom tenni a szükséges lépéseket. [...]
Tanácselnöki kérdésre, hogy Krassónak milyen izgató tartalmú kijelentéseire, vagy milyen politikai jellegű beszélgetésre emlékszik még?
Háberlandné tanú: Most nem emlékszem másra. De tessék emlékeztetni, a nyomozás során mindent elmondtam. [...]
Ügyészi kérdésre tanú: Több esetben előfordult, hogy Krassó a munkahelyemen meglátogatott, és beszélgetés közben a rendszer ellen hangos kijelentéseket tett, ott is és máshol is. Én próbáltam csitítani, hogy maradjon csendben, mert meghallják, de azt felelte, hogy le vannak szarva.
Tanácselnöki kérdésre tanú: Erre, hogy hangosan tett nyilvános helyen izgató kijelentést egy példát tudok mondani, a Terv presszóban a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos vitát, amiről már vallomást tettem. Ezenkívül más nyilvános helyen tett izgató kijelentésre nem tudok egyre sem visszaemlékezni. Általában, amikor beszélgettünk Krassóval, ő hangosan szokott beszélni. [...]
Tanácselnöki kérdésre tanú: Azt nem tudom, a volt börtöntársaknak börtönélményeiről folytatott beszélgetéseit izgató tartalmúnak tartják-e, véleményem szerint azonban ha a börtönélményekről beszélnek, az izgató tartalmú. Nem tudom megmondani, hogy ilyen beszélgetésekből mit tartottam izgató tartalmúnak, azt sem tudom pontosan, hogy miről volt szó.
[...] |
|
V é g z é s
A bíróság Lipták József [Tamás] tanú kihallgatása idejére zárt tárgyalást rendel el.
Lipták tanú: a nyomozás során engem is gyanúsítottként vontak felelősségre, majd megszüntették az eljárást velem szemben. Összesen három ízben hallgattak ki. A nyomozónak kérdést tettem fel, hogy milyen alapon gyanúsítanak engem, de erre nem kaptam választ.
Utána észleltem, vallomást akartak kapni Krassó magatartását illetően, [...] a kihallgatás igen nyomasztó légkörben folyt, a fogalmazásnál több ízben észrevételt tettem, nem azt írta le a nyomozó, amit én mondtam, hanem teljesen átfogalmazta, ami eltérést okozott. [...]
Elnök kérdésére: nem tettem senkire nézve terhelő vallomást, de később láttam, olyan dolgok is kerültek bele a jegyzőkönyvbe, amit nem olyan formában mondtam. Megtörtént, a nyomozó feltette a kérdést, a választ nem várta meg, hanem felszólított, ismerjem be, beszélgettem baráti körben a Párt vezető szerepéről. [...] mondottam a nyomozónak ilyen beszélgetés nem folyt köztünk Krassóval, ha barátok összejöttünk egész más téma került terítékre, a Párt vezető szerepe egyébként sem magánbeszélgetés témája. Az előadó egyre sürgette a választ, ha mégis szóba került volna ez köztünk, mi lett volna a válasz erre. Mondtam, ilyen kérdésre nem tudok válaszolni, nem vagyok politikus. Ennek ellenére úgy került ez a jegyzőkönyvbe, hogy mi nem helyeseltük a Párt vezető szerepét, pedig – mint mondottam – erről szó sem volt, ilyet én nem mondtam, semleges álláspontot foglaltam el ebben a kérdésben. Szerintem ezt a vád tárgyává sem lehet tenni. Tettek fel olyan kérdést is többször a nyomozók, tudok-e arról, hogy Krassó milyen börtöntérképet rajzolt, vagy mutatott nekem, milyen izgató tartalmú újságot olvastunk közösen. Mondtam, nincs tudomásom arról, hogy barátaim körében bárki börtöntérképet mutogatott volna. Érdeklődtek, hogy a „Gyilasz” és az „Új osztály” c. anyagról tartottam-e előadást baráti körben Krassónál, mondtam: ilyen nem hangzott el.
[...]
Belép: Oltványi Ambrus tanú, aki 1932-ben Budapesten született, a Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében tudományos munkatárs, budapesti (V. Vigadó u. 3. sz. a[latti]) lakos, érdektelennek mondja magát, a törv. figy. után vallja:
[...] Krassót gyermekkora óta ismerem, egy iskolába jártunk, jó barátság alakult ki közöttünk, amit a legutóbbi időkig fenntartottunk. A kihallgatásom alkalmával nem közölték velem, miért tartanak gyanúsnak, engem Csukás Endre határátlépési kísérlete ügyében hallgattak ki gyanúsítottként. Én nem tettem sem magamra, sem másra terhelő vallomást a nyomozás során. Bár gyanúsított voltam, de egy szó sem esett arról, hogy én mit követtem vagy követhettem el. Ezt még akkor sem közölték, amikor az eljárást velem szemben megszüntették. Kihallgatásom során kizárólag Krassó politikai nézeteiről kérdezett a nyomozó, ami után nyilvánvalóvá vált, hogy politikai szervezkedésre vonatkozó értesülésről akarnak adatot szerezni. Kérdezték, hogy lázító, rendszerellenes kijelentés hangzott-e el Krassó és közöttem, baráti körben, mire természetesen mondtam, szó sincs róla, ilyet nem hallottam. Ezt a választ csodálkozva fogadták, azt állították, hogy más tanúk tettek erre vonatkozólag Krassóra vallomást, mondjam meg én is az igazat. [...]
III. r. Krassó vádlott kérdésére előadom, a nyomozó tett célzást arra, hogy az izgatás és hasonló tevékenységgel kapcsolatos értesülései vannak Krassóval szemben.
Ügyész: [...] Úgy érzem, abban a formában, ahogy eddig történt a tanúk kihallgatása, nem helyes tovább folytatni a tárgyalást, nem látom indokoltnak megváltoztatni a bíróság szokott rendjét. Ne a vádlott kérdezzen a tanútól, hanem a tanács elnöke perrendszerűen hallgassa meg a tanúkat, és utána szembesítse a vádlottakkal. Nem a nyomozó szerv elleni panasz kivizsgálása folyik, tehát nem a bíróság hatáskörébe tartozik tisztázni azt, hogy a nyomozó milyen módszer szerint jegyzőkönyvezett. Arról van szó, követett-e el vádlott izgatást, vagy sem.
Oltványi tanú: izgató kijelentést nem hallottam senki részéről, pedig elég gyakran voltunk egy társaságban, ilyen iratokat sem láttam. Nyomozás során tett vallomásomat fenntartom. [...]
Több kérdés, észrevétel nincs.
V é g z é s :
a bíróság a tárgyalást nyilvánosan folytatja.
|
|
BELÜGYMINISZTÉRIUM Szigorúan titkos!
III/1 osztály
34-1536/64.
G a l a m b o s József r. vőrgy
miniszterhelyettes elvtársnak!
B u d a p e s t
Mellékelten felterjesztem Krassó György és társai ügyében a tárgyalással kapcsolatban készült jelentést, tájékoztatás céljából.
Budapest, 1964. június 24.
Köteles István r. alezr.
osztályvezető
Melléklet: 1 db jelentés
[kézírással a lap tetején:] Rózsa et! lezárni!
[kézírással a lap baloldalán:] Miniszter elvtárs
Tájékoztatásul és intézkedés
céljából felterjesztem.
Galambos
[kézírással a lap alján:] Köteles e
Nezvál e-al Benkei e.
beszélt az ügyről.
Galambos |
|
BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS!
III/1 osztály
J E L E N T É S
Krassó György és társai tárgyalásáról
Budapest, 1964. június 23-án.
A Fővárosi Bíróság Kelemenné-tanácsa 1964. június 8-tól folyamatosan tárgyalja Csukás Endre és társai bűnügyét. Az ügyben politikai bűncselekménnyel – állam elleni izgatással – van vádolva Krassó György budapesti lakos. Krassó György az ellenforradalom alatti és azután elkövetett bűncselekmények miatt 10 év börtönbüntetést kapott. 1963-ban az általános amnesztiával szabadult. [...]
Krassó az ügyben folyó bírósági tárgyalást arra használja fel, hogy súlyosan rágalmazza a Belügyminisztériumot, hangoztatva, hogy ő ártatlan, és ügyét fondorlatosan, különféle törvénytelen eszközökkel és módszerekkel az ellene eljáró rendőrtisztek állították össze, tehát az koncepció és bosszú műve.
Ezzel összefüggésben egy részletes beadványt készített és adott át a Bíróságnak, amelyben látszólag logikusan azt igyekszik bizonyítani, hogy ő provokáció áldozata. Emellett a tárgyalás során a bíróságot és a tanúkat feltett kérdéseivel oly irányban befolyásolja, – láthatóan nem sikertelenül – hogy a tanúk – kik maguk is többé-kevésbé kompromittáltak – kifogásolják kihallgatásuk módszerét.
Tapasztaltuk, hogy az ügyet tárgyaló büntető tanács hajlik Krassó védekezési taktikájának elfogadására. Ezt bizonyítja, hogy a tanúkhoz és vádlottakhoz intézett kérdések többet foglalkoznak a nyomozás lefolytatásának módszerével, mint a vád tárgyává tett bűncselekmény tisztázásával. Mindezt egy nyilvános tárgyalás keretében teszik, és ezzel olyan légkört teremtenek, amely kétségtelenül árt a Belügyminisztérium tekintélyének, és kétséget kelthet a tekintetben, hogy a szocialista törvényesség szerint dolgozunk.
Az ügyben a vádat Dr. Sárkány ügyész képviseli. Nevezett ugyancsak tapasztalta a fentieket, és f. hó 22-én a tárgyaláson indítványozta a Bíróságnak, hogy a tárgyalás menete helytelen irányban halad, és a Bíróságnak nem az a feladata, hogy a nyomozó szervek munkamódszereit vizsgálják – ha ezzel kapcsolatban észrevételük van, azt tegyék meg az illetékes szervek felé –, hanem azt kell tisztázniuk, hogy a vádlott elkövette-e az izgatás bűntettét, vagy sem. Emellet az ügyész kifogásolta azt is, hogy a büntetőeljárás jogi gyakorlat[á]tól a Bíróság eltért, mert a tanúk kihallgatásánál nem azt igyekeztek tisztázni, hogy a tanú fenntartja-e a nyomozás során tett vallomását, illetve a kihallgatása során van-e eltérés korábbi vallomásától, és ha van, mi az ellentmondás oka.
1964. június 22-én Háberland Károlyné tanú megjelent szervünknél, és panaszt tett a tárgyalás menetével kapcsolatban. Írásbeli bejelentésében közölte, hogy dr. Kelemenné tanácselnök sértő módon a tanúkihallgatása során főleg azt igyekezett személyével kapcsolatban megállapítani, hogy ő személyes bosszúból tett terhelő vallomást Krassó Györgyre, mert az őt hűtlenül elhagyta. A tekintetben, hogy Krassó az ő jelenlétében izgatott, jóformán alig hangzott el kérdés feléje. Panaszát a Legfőbb Ügyészségnek továbbítjuk.
A tárgyalás menetével kapcsolatos panaszainkat megbeszéltük dr. Sárkány ügyész elvtárssal, aki minden vonatkozásban egyetértett észrevételeinkkel, és közölte, hogy a maga vonalán hasonló észrevételeket jelentett a Fővárosi Főügyésznek.
(Köteles István r. alezr.)
osztályvezető
K: 2 pld./BI.
Nytsz.: 388/2-1689/1964.
Kapják: Nytksz.
|
|
J e g y z ő k ö n y v
Készült a határátlépés kísérlete és más bűntettek miatt,
Csukás Endre és társai ellen indított bűnügyben a Budapesti Fővárosi Bíróságnál, Budapesten 1964. év [...] hó [..] napján tartott nyilvános – részben zárt – folytatólagos tárgyalásról.
[...]
Eötvös Alajos tanú: 1915. augusztus 5-én Budapesten született, uo. XIII. Pozsonyi u. 53. sz. lakos, műszaki ellenőr a Kismotor- és Gépgyárban, érdektelen:
[...] Amikor a nyomozó munkahelyemen megjelent, részéről a bemutatkozás olyan volt, amitől én sokkot kaptam, s úgy éreztem, hogy kell valamit mondanom, hogy szabaduljak tőle. A nyomozó azzal kezdte, hogy „magának van még hátra 5 év büntetése, nahát akkor legyen okos”, s ezt követte a nyomozó részéről a Fő utcába való telefonálás, a kijelentés, hogy „a szoba el van készítve”, s a „nahát akkor beviszem” kijelentés, s ekkor mondtam azt a nyomozónak, hogy várjunk, ne hamarkodjuk el a dolgot.
Elnök: Tanú elé tárja a III. kötet 210. lapszám alatt fekvő nyomozati vallomásának vonatkozó részét.
Eötvös tanú: Beszélgettem politikai kérdésről Krassóval, azt azonban nem tudom megmondani, hogy miről. A börtönben volt egy megállapodás köztünk, hogy nem beszélek politikáról. Amikor szabadlábra kerültünk, felmerült köztünk „politikai” kérdés, ha annak lehet ezt nevezni, ugyanis az amnesztia rendelettel kapcsolatban beszélgettünk, hogy az milyen terjedelmű volt, s kik szabadultak, s hova mentek. Mind a kettőnknek Krassónak és nekem is volt véleményem ezzel kapcsolatban. Pl. felmerült az, hogy vannak, akiket az amnesztia rendelet folytán nem engedtek ki, akikkel együtt voltunk a börtönben. Felmerült, hogy milyen csodálatos, hogyha együtt van Bibó és Göncz, akkor Bibót kiengedik, miért nem engedik akkor Gönczöt is. Ezt egyébként én vetettem fel, s azt is, hogy az amnesztia rendelet úgy lett megszerkesztve, hogy ne mindenkire vonatkozzék. [...]
Krassó felírta az én új telefonszámom, s azon alkalommal láttam, hogy a noteszában sok név és cím van felírva. Én ekkor figyelmeztettem Krassót, hogy ezt ne csinálja, ez szükségtelen, s ostobaság a részéről ennyi címet felírni, s ezt csinálni. Erre a figyelmeztetésemre Krassó azt mondta, hogy ő nem tudja fejben tartani a sok ismerősét, s ezért jegyzi fel azokat.
[...]
Belép: Konrád György tanú: (1933. április 2. Debrecen, budapesti V. Vármegye u. 7. sz. lakos, a VII. kerületi Tanács VB Oktatási Osztályán ifjúsági felügyelő) érdektelen. Törv. figy.
[...] Amikor Krassó feljött hozzám, az ő jövőbeli elképzeléseiről beszélgettünk, hogy miként kíván elhelyezkedni. Ismerősökről beszélgettünk. Kb. egy órát volt nálam Krassó, s úgy vettem észre rajta, hogy a börtönben lévő dolgokról nem szívesen beszél.
Én kérdezgettem inkább Krassót a börtönben lévő dolgokról, ezek azonban általános kérdések voltak. A börtönélményekkel kapcsolatos beszélgetés az én kezdeményezésemre indult meg. A beszélgetés olyan természetű volt, hogy pl. mennyire vágynak ki a foglyok, egyszóval pszichológiai természetű kérdéseket tettem fel Krassónak. [...]
Volt szó Krassó és köztem arról, hogy hány embert végeztek ki.
Én 1959-ben kerültem az ifjúsági felügyelői beosztásba. Mint ilyen, családokat kellett látogatnom, ahol szociális vagy egyéb problémák voltak a gyermekek nevelésével kapcsolatban. Munkám során azt tapasztaltam, hogy főleg az olyan gyermekeknél voltak problémák, ahol a szülők egyike disszidált, vagy elváltak a szülők, vagy akinek apját elítélték, esetleg kivégezték.
Egy alkalommal a Százház utcában voltam ilyen ifjúsági családlátogatáson, amikor nagy sírás-rívás volt a házban, s itt mondták nekem, hogy 19 fiatalt végeztek ki, akik részt vettek az ellenforradalmi eseményekben. Engem ez a szám nagyon meglepett, azon gondolkoztam, hogy milyen lehet akkor az arány országos viszonylatban. Ezt az élményt én elmeséltem Krassónak, s úgy kérdeztem meg tőle, hogy mennyi lehet a halálraítéltek száma. Krassó erre azt felelte, hogy ő ezt nem tudja. Amire én kérdésként mondtam, hogy több 1000 lehet, Krassó mérséklőleg azt felelte, hogy nem hiszi, de lehet, hogy legfeljebb 1000 a kivégzettek száma. Krassó felelete e vonatkozásban inkább mérséklő válasz volt. [...]
Elnök ismerteti tanú szembesítési jegyzőkönyvét, mely az iratoknál III. kötet 343. lapsz. alatt fekszik el.
Konrád tanú: Igen, emlékszem a kérdésre amit feltett felém a nyomozó. Az első kérdésre én azt feleltem, hogy kérem a kérdést konkrét formában feltenni.
E kérdést megelőzően egy őrnagy jött be a szobába, aki megkérdezte tőlem, hogy ismerem-e ezt a „szemétládát”, amire én megkérdeztem tőle, hogy kicsoda az a „szemétláda”, s ekkor adták tudtomra, hogy a „szemétláda” alatt az őrnagy Krassót értette. [...]
Krassó III. r. vádlott kérdésére Konrád tanú: Ha jól emlékszem, a szembesítés során még Krassó kérdésének feltétele előtt tettem már utalást arra, hogy Krassó kijelentései nem tartalmaztak izgató kijelentéseket. Tagadó választ adtam a nyomozó felé, amikor azt kérdezte tőlem, hogy Krassó tett-e izgató kijelentést, s akkor mondtam, hogy konkrét formában tegyék fel nekem a kérdéseket. [...]
Krassó III. r. vádlott: A konkrét kérdések nem kerültek be a jegyzőkönyvbe, s ahol a tanú nemleges választ adott a kérdésekre, ott a kérdés olyan formában került be a jegyzőkönyvbe, mintha azt tanú válaszként adta volna. Ezt én szóvá is tettem a szembesítés során. [...]
Ülnök kérésére Konrád tanú: Többször tettek a kihallgatás során utalást arra, hogy az állásomat kockáztatom és feletteseimet értesíteni fogják, hogy nem vagyok alkalmas a jelenlegi beosztásom betöltésére, amennyiben nem kellő felderítő a tanúvallomásom, s mivel ilyen társasággal van kapcsolatom. [...]
Ügyészi kérdésre Konrád tanú: Angyal István haláláról nem Krassó beszélt nekem, hanem egy másik politikai elítélt.
Ügyész kérdése: Ki volt ez?
Konrád tanú: Ez a személy Eörsi István volt.
Ügyész kérdése: Mit mondott erről a kérdésről Eörsi István?
Tanács elnöke: Eörsi Istvánnal kapcsolatos kérdést ne tessék feltenni. Amennyiben e kérdésben Krassóval kapcsolatos kérdés van, azt tessék megkérdezni.
Ügyész: Tiltakozom, hogy a tanácselnök Eörsi Istvánnal kapcsolatban kérdést nem enged feltenni.
[...]
Ügyész kérdésére Konrád tanú: Az őrnagy fogalmazta meg így ezt a szöveget, hogy forradalom először idézőjel nélkül, s ha jól emlékszem, én mondtam neki, hogy legalább tegyen idézőjelet a „forradalom” megjelölésnél, s így lett ez a szó idézőjelbe téve. Krassó beszélgetésünk során a forradalmi megjelölést az 1956-os eseményekkel kapcsolatban nem használta. [...]
Én azért mondtam, hogy a forradalom szót tegye idézőjelbe, mert az én részemről ez a szó így nem is hangzott el, másrészt ha már kihallgatóm így diktálta, mint az ő megfogalmazása – gondoltam –, saját szóhasználatába sem illik idézőjel nélkül. [...]
Ügyészi kérdésre, hogy tárgyalási vallomása megtételében valaki befolyásolta-e?
Konrád tanú: Tárgyalási vallomásom megtételében engem senki nem befolyásolt. Ilyet meg sem kísérelt senki nálam itt a tárgyalás előtt sem. [...] |
|
Elnök Háberlandné tanút megkérdezi, hogy jegyzetel-e a tárgyaláson, s igenlő válasz után elnök felszólítja Háberlandné tanút, hogy jegyzeteit helyezze el a jegyzőkönyvvezetői asztalon, majd tárgyalás után vissza fogja kapni, mert a tárgyaláson jegyzetelni nem szabad.
Háberlandné tanú (felcsattanó hangon): Ha ön tudta, hogy én jegyzetelek, akkor miért nem figyelmeztetett korábban.
Elnök: Háberlandné tanút rendreutasítja, és felszólítja, hogy jegyzeteit azonnal helyezze el a jegyzőkönyvvezető asztalán.
Ügyész (helyéről felugorva, s az ügyészi asztalra, valamint tanú felé mutatva): Ide, kérem, az ügyészi asztalra helyezze el a jegyzeteit.
Elnök: Ügyész elvtárs, a tárgyalást én vezetem, a jegyzeteket a jegyzőkönyvvezetői asztalra kell helyezni.
Ügyész (kiabálva): Akkor én a magam részéről nem kívánom tovább folytatni a tárgyalást, feletteseimnek jelentést kívánok tenni ezzel kapcsolatban.
[...]
A bíróság a bizonyítási eljárást [1964. július 8-án] befejezettnek nyilvánítja, felhívja a feleket a perbeszédek megtartására.
Ügyész:
[...]
Krassó György III. r. vádlott vonatkozásában indítványozom:
A bíróság mondja ki bűnösnek a vádlottat [...] a Btk. 127. § (1) bek. b) pontjába ütköző és e szerint is büntetendő 1 db folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében. [...]
Az izgatáshoz nem szükséges az eredmény bekövetkezése, a bíróság feladata, hogy ezt az egész kérdést eldöntse. [...]
A noteszába feljegyezte 37 olyan elítéltnek a nevét, akik ellenforradalmi cselekmények miatt lettek elítélve, ezekkel a személyekkel kapcsolatot tartott fenn. [...]
A nyomozás során nem hamisították meg a jegyzőkönyveket, amit a tanúk vallottak és akartak vallani azt mind belevették a jegyzőkönyvbe. [...]
III. r. Krassó György vádlottnál enyhítő körülményt nem találok.
[...]
dr. Holló Ottó III. r. Krassó György vádlott védelmében:
[...] Pár héttel ezelőtt Kádár János svéd újságíróknak tett nyilatkozatában elmondotta: „gyenge az olyan rendszer, melynek ellenségei tömlöcben vannak”.
Nálunk szabad bírálni és néha ez túlzásba is megy egyes kabaré-előadásokban és most már egy baráti beszélgetés anyaga is kimerítheti az ügyészség álláspontja szerint az izgatás tényállását?
Krassónál többről van szó, mint egyszerű elítélésről. A kormány álláspontja szerint segíteni kell az olyanokat, akiket korábban elítéltek. Ezzel szemben van egy olyan szemlélet Krassóról, hogy kutyából nem lesz szalonna. Mindenáron be akarják bizonyítani, hogy Krassó György bűncselekményt követett el. Összeesküvésnek indult ez a cselekmény, de mindig lejjebb és lejjebb ment a vád. Meggyőződésem, hogy Krassó marasztaló ítélete nem segítene a rendszernek sem. [...]
Ügyész: [...] III. r. vádlott védője észrevételezi, hogy lehet-e izgatásról szó, amikor a kezdeményező a másik fél, kérdésre adott válasszal elkövethető-e az izgatás?
Teljesen független a bűnösség megállapításánál, hogy a kérdéseket spontán teszi fel az illető. Esetleg enyhébb a büntetése. Kérdésre adott válasz formájában is elhangozhat az izgatás. Krassó cselekménye megvalósítja az izgatás bűntettét, még ha barátja előtt mondta is az elhangzott kijelentéseket. [...]
III. r. vádlott képviseletében dr. Holló Ottó helyett dr. Fűrész Endre védő: Korábbi bírói határozat rámutat, hogy népnevelői kérdésekre izgatás bűntettét elkövetni nem lehet, ehhez hasonló a Szabó-féle helyzet.
Ügyész: Krassó nem népnevelői beszélgetést folytatott Szabóval, nem mint népnevelőt kereste fel, hanem mint barátját. Ugyanazokat mondta Konrád György és Szabóné előtt is.
[...]
A tanács elnöke a tárgyalást a Be. 202. § (1) bekezdése alapján [1964. július 24-én] 9 órakor megnyitja, és megállapítja, hogy a megidézettek megjelentek.
Ezután a tanács elnöke kihirdeti a külön íven szövegezett
í t é l e t e t :
Az 1963. szeptember hó 8. napja óta rendőri őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban lévő
I. r. C s u k á s E n d r e vádlott, [...]
b ű n ö s: tiltott határátlépésre irányuló előkészületben
és 3 rb. [rendbeli] hivatali vesztegetésben. [...]
Ezért őt a bíróság halmazati büntetésként:
1 (E g y) évi szabadságvesztésre í t é l i .
Az 1964. január hó 28-tól 1964. június hó 17. napjáig rendőri őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban volt, azt követően szabadlábon védekező
II. r. K a u n i t z I s t v á n vádlott, [...]
b ű n ö s: 4 rb. üzletszerű befolyással üzérkedésben. [...]
Ezért őt a bíróság:
2 (K e t t ő) év és 6 (H a t) hónapi szabadságvesztésre, valamint
5 (Ö t) évre a közügyektől eltiltásra í t é l i . [...]
III. r. K r a s s ó G y ö r g y vádlottat [...]
az ellene [felhozott] folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettének vádja alól f e l m e n- t i .
[...]
I n d o k l á s
Krassó György vádlottat a bíróság az ellene [felhozott] a Btk.127. b) alpontjába ütköző a népi demokratikus államrend [ellen] elkövetett izgatás bűntettének vádja alól a Be.226. § (1) bek. a–b) pontja alapján felmentette.
A bíróság a tényállást a vádtól eltérően állapította meg, és ez az oka annak, hogy az izgatás bűntettét a bíróság nem látta fennforogni, mert a vádlott által elkövetett cselekmények egy része nem bűncselekmény, másrészt mert nem nyert bizonyítást, hogy a vád tárgyává tett cselekményeket elkövette. [...]
A bíróság álláspontja szerint azt a törvényi követelményt, hogy a kijelentéseknek a népi demokratikus államrend ellen[i] gyűlölet felkeltésére objektíve alkalmasnak kell lenni, nem helytől, személytől elvonatkoztatva és összefüggéseiből kiragadva, hanem ezeket a kijelentésekkel együttesen vizsgálva kell elbírálni. [...]
Ügyész: Fellebbezést jelentek be a vád álláspontjától eltérő tényállás megállapítása miatt, külön az ítélet indoklásának egyes megállapításai és következtetései miatt, Krassó György III. r. vádlott felmentése miatt, [...]
Indítványozom, hogy a Fővárosi Bíróság hívja fel Krassó György terheltet arra, hogy a zárt tárgyalás anyagáról készített feljegyzéseiről [feljegyzéseit] tartalmazó füzeteket csatolja az iratokhoz, nehogy ezzel újabb bűntettet kövessen el. [...]
III. r. Krassó György: Fellebbezést jelent be azért, mivel a bíróság [részben] bizonyítottság és nem bűncselekmény hiánya miatt mentette fel.
Dr. Holló Ottó védő: Az ítéletet tudomásul veszi. Az ítélet kézbesítését kéri.
[...]
Kmft.
|
|
Évkönyv VIII. –2000, Budapest, 1956-os Intézet, 78–123.o. |
|
|
|
|
|
|
|