1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ÖSSZEFOGLALÓ MŰVEK

1956. A befejezetlen forradalom. Szerk. Saáry Éva. Zürich, Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör, 1982. 244 p.
A kötet értekezései előadás formájában hangzottak el a SMIKK 1981. október 22–27. között Luganóban rendezett tanulmányi napjain.

Csonka Emil: Az 1956-os forradalom történeti okai. 9–29. p. – Gosztonyi Péter: A magyar fegyveres erők az októberi forradalomban. 30–72. p. – Kabdebó Tamás: „Kemény szél fúj, lángra kap a szikra”. Az irodalom és az 1956-os forradalom. 73–95. p. – Oltványi László: Dél-Budapest bástyái. 133–147. p. – Juhász László: Megszólalt a győri vaskakas. A vidék forradalma. 148–163. p. – Révész László: A magyar október központi helye kelet-európai forradalmi mozgalmakban. 164–176. p. – Kocsis Gábor: Huszonöt évvel ezelőtt kezdődött a jövő. 177–192. p.

1956. Le commencement de la fin. Actes du colloque "Budapest 1956–1996." Palais du Luxembourg, Paris, 28 et 29 octobre 1996. Réd. et présentation de François Fejtő et Gilles Martinet. Paris, Association pour la Communauté Culturelle Européenne, 1997. 197 p.

1956. Explozia. Percepţii române, iugoslave şi sovietica asupra evenimentilor din Polonia şi Ungaria. Editie intocmita de Corneliu Mihai Lungu, Mihai Retegan. Postfata de Florin Constantiniu. Bucureşti, Editura Univers Enciclopedic, 1996. 406 p.

1956. A forradalom igaz története. Ami a történelemkönyvekből kimaradt. A tanulmányt összeáll. Szalay Róbert. Bp. 56-os Magyarok Világtanácsa, 1999. 40 p.

Az 1956. október–novemberi ellenforradalom a marxizmus-leninizmus fényében. Bp. Kossuth, 1957–1958. 215 p. (Segédanyag az egyetemi és főiskolai hallgatók számára)
Írta Kádár János, Kállai Gyula, Biszku Béla, Fehér Lajos, Horváth Imre.

1956 kézikönyve. Főszerk. Hegedűs B. András. A főszerk. munkatársai Beck Tibor, Germuska Pál. Bp. 1956-os Intézet, 1996.
1. köt. Kronológia. Írta és összeáll. Hegedűs B. András, Beck Tibor, Germuska Pál. 433 p.
2. köt. Bibliográfia. Szerk. Litván György. Összeáll. Litván György, Buda Attila, Sárközy Réka, Kőrösi Zsuzsanna, Molnár Adrienne. 309 p.
3. köt. Megtorlás és emlékezés. Szerk. Kende Péter. Összeáll. Szakolczai Attila, Germuska Pál, Boros Géza. 389 p.

1956 vidéki sajtója. Összeáll. és szerk. Izsák Lajos, Szabó József, Szabó Róbert. Bp. Korona, 1996. 823 p.

Az 1956-os forradalom. Reform, felkelés, szabadságharc, megtorlás. Történelmi olvasókönyv középiskolásoknak. Írta Bak M. János, Kozák Gyula, Litván György, Rainer M. János. Ajánló bibliográfia Csicskó Mária. Fénykép- és dokumentumanyag, térkép Jenei Károly. Annotált névjegyzék Kőrösi Zsuzsanna. Szerk. Litván György. Bp. Tankönyvkiadó, 1991. 223 p.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc. = Magyar történeti szöveggyűjtemény. 2. köt. 1914–1999. A dokumentumokat gyűjt. Nagy István, Romsics Ignác. A jegyzeteket írta és a kötetet szerk. Romsics Ignác. Bp. Osiris, 2000. 103–140. p.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Szimpózium, 1997. október 11–12. Előszó Balás Piri László. Bp. Konrad Adenauer Alapítvány Budapesti Képviselete, 1997. 239 p.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, a Kádár-rendszer és a rendszerváltás Magyarországon. = Dokumentumok a XX. század történetéhez. Összeáll. Gál Vilmos és Tar Attila Szilárd. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 307–380. p.

Az 1956-os forradalom története. Írta, vál., szerk., összeáll. Szakolczai Attila, Beck Tibor, Germuska Pál, Kőrösi Zsuzsanna, Lux Zoltán, Molnár Adrienne stb. Projektvezető Lux Zoltán. Bp. 1956-os Intézet, 1998.
Sulinet digitális óra. Internetcím: www.rev.hu/sulinet56/online

Az 1956-os magyar forradalom. Bázel, Marxizmus-Forradalom-Szocializmus–Magyar Szocialisták Szövetsége Külföldi Csoport, 1964. 51 p.
Trockista elemzés 1956 szocialista munkásforradalmáról.

Az 1956-os magyar forradalom a külföldi lexikonok tükrében. Gyűjt., szerk. Prágay S. Dezső, P. Bakay Éva. Iserlohn, Prágay S. Dezső, 1991. 101 p.

56 és a zsidóság. = Szombat. 4. évf. 1992. 8. sz. 3–22 p.
A folyóirat tematikus száma közli többek között Litván György írását (Zsidó szerepvállalás a magyar kommunizmusban, antisztálinizmusban és 1956-ban) és Csillag Ádám cikkét Krassó Miklósról, a Nagy-budapesti Munkástanács egyik alapítójáról.

ALBA, VICTOR: Hungría 1956. Quién vencerá a Moscú? México, B. Costa-Amie, 1957. 382 p.

Újságcikkekből, hivatalos iratokból, a magyar rádió adásaiból válogatott dokumentumgyűjtemény.

ALEKSZEJEV, VALENTYIN MIHAJLOVICS: Vengrija, 56. Prorüv cepi. Obscsaja red. i pregyiszlovije Viktor Sejnyisz. Moszkva, Nyezaviszimaja Gazeta, 1996. 277 p.
A néhány éve elhunyt történésznek magyarországi tanulmányai alapján, az 1970–80-as években készített, a forradalommal rokonszenvező álláspontja miatt kéziratban maradt munkája.

ANDERSON, ANDY: Hungary, 56. London, Solidarity, 1964. 47 p.
Az elemzés középpontjába a munkástanácsok forradalom alatti és a szovjet inváziót követő szerepének vizsgálata került, a szerző 1956-ot a történelem legnagyobb proletárforradalmának tartja, amely szükségszerűen szembekerült mind a szovjet bürokrácia, mind pedig a Nyugat érdekeivel.

ANDRÁS SÁNDOR: Haza és ország – nemzet és nép – szabadság és egyenlőség – szabadság, testvériség. Szabó Zoltán nemzetelmélete és a harmadik út. = Kortárs. 39. évf. 1995. 5. sz. 1–29. p.

APPENDICES. = The ideas of the Hungarian revolution, suppressed and victorious, 1956–1999. Ed. by Lee W. Congdon, Béla K. Király. Boulder–Highland Lakes, Social Sciences Monograph–Atlantic Research and Publications, 2002. 287–310. p. (East European Monographs 609. Atlantic Studies on Society in Change 118.)
Szöveggyűjtemény az 1956-os forradalomról.

ARANYOSSY, GEORGE: Ils ont tue ma foie. Un itinéraire communiste. Paris, Robert Laffont, 1971. 401 p.

ARENDT, HANNAH: The origins of totalitarianism. 2. ed. New York, Meridian, 1958. XV, 520 p.

ARENDT, HANNAH: Totalitarian imperialism. Reflections on the Hungarian revolution. = The Journal of Politics. 20. 1958. 5–43. p.

ARENDT, HANNAH: Die ungarische Revolution und der totalitäre Imperialismus. München, Piper, 1958. 70 p.
A tanulmány elemzi a forradalmi tanácsok, munkástanácsok, a tanácsrendszer és a többpártrendszer viszonyát és új megvilágításba helyezi a kommunizmust, a szovjetrendszert és a Szovjetunió politikáját.

ARGENTIERI, FEDERIGO: Budapest 1956. La rivoluzione calunniata. Con un'intervista inedita a Miklós Vásárhelyi. Intr. Giancarlo Bosetti. Roma, l'Unita, 1996. 159 p. (I libri dell'Unita)

ARGENTIERI, FEDERIGO: A revizionizmus fáziskülönbségei. = Világosság. 37. évf. 1996. 10 . sz. 23–27. p.
A tanulmány az 1996. június 7-én megtartott Nagy Imre-konferencián elhangzott előadás alapján készült.

ARGENTIERI, FEDERIGO–GIANOTTI, LORENZO: L’ottobre ungherese. Roma, Levi, 1986. XXXI, 195 p. (Saggi 218.)
Az 1956-os forradalom hiteles eseménytörténeti feldolgozása, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Olasz Kommunista Párt – a nemzetközi kommunista mozgalomban elsőként – 1986-ban eljutott Nagy Imre rehabilitációjáig. A kötetet kronológia és bibliográfia egészíti ki.

ARON, RAYMOND: Egy antitotalitárius forradalom. = ’56 és a franciák. Francia gondolkodók a magyar forradalomról. Vál. Philippe Cappelaere. Előszó Molnár Miklós. Bp. Font, 1993. 247 p. 29–60. p.

A La Révolution hongroise. Histoire du soulèvement d’octobre d’après les documents, les dépêches, les rapports de témoins oculaires et les réaction mondiales réunis par Melvin J. Lasky et François Bondy pour l’édition française. c. könyv (Paris, Libraire Plon, 1957.) előszava.

ARON, RAYMOND: Budapest, 1956. Egy forradalom sorsa. = ’56 és a franciák. Francia gondolkodók a magyar forradalomról. Vál. Philipp Cappelaere. Előszó Molnár Miklós. Bp. Font, 1993. 231–247. p.

BALOGH MARGIT: A katolikus egyház és a forradalom. Események a források tükrében 1955 őszétől 1956 őszéig. = Századok. 132. évf. 1998. 5. sz. 1053–1088. p.

BALOGH SÁNDOR–GERGELY JENŐ–IZSÁK LAJOS–FÖGLEIN GIZELLA: Magyarország története, 1918–1975. Egyetemi tankönyv. Bp. Tankönyvkiadó, 1986. 357 p.

BÉKÉS CSABA: Hidegháború, enyhülés és az 1956-os magyar forradalom. = Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben. 2. köt. Szerk. Püski Levente, Timár Lajos, Valuch Tibor. Debrecen, KLTE Történelmi Intézete Új- és Legújabbkori Magyar Történelmi Tanszéke, 2000. 103–117. p. (Jelenkortörténeti Műhely 2.)

BÉKÉS, CSABA–RAINER, JÁNOS M.: La rivoluzione ungherese del 1956. = Panorama Ungherese. Anno 9. 1997. No. 4–5. 18–39. p.

BENKŐ ZOLTÁN: Történelmi keresztutak, 1941–1956. A bevezetőt Faludy György, az utószót Pomogáts Béla írta. Miskolc, Felsőmagyarország, 1996. 245 p.

2. kiad. 1996. 268 p.

3. kiad. 2003. 303 p.

BERCZELLY, LÁSZLÓ: En ensidig historisk omtale av to tusen ungarere og deres liv i Norge. = Historisk Forum. 2003. Nr. 5. 17–27. p.

BERECZ JÁNOS: Ellenforradalom tollal és fegyverrel, 1956. Bp. Kossuth, 1969. 169 p.
2. bőv., jav. kiad. 1981. 183 p.
3. bőv., jav. kiad. 1986. 160 p.

1956 mindhárom kiadásban megmaradt kívülről inspirált rendszer elleni lázadásnak.

BEREND T. IVÁN: Terelőúton. Szocialista modernizációs kísérlet Közép- és Kelet-Európában, 1944–1990. Bp. Vince, 1999. 398 p.

BESZÉLŐ. Összkiadás, 1981–1989. Sajtó alá rend. Havas Fanny. Bp. AB–Beszélő, 1992.

1. köt. 1–10. sz. 1981–1984. 462 p.

2. köt. 11–20. sz. 1984–1987. 847 p.

3. köt. 21–27. sz. 1987–1989. 948, [45] p.
Az 1956-os forradalommal kapcsolatos közlemények:
1. köt.: A Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom kibontakozási javaslata. 45–48. p. – Donáth Ferenc levele Molnár Miklóshoz. 101–102. p. – Nagy Imre levele Donáth Ferenchez. 103. p. – Egy igaz emberrel kevesebb. Bali Sándor, 1923–1982. 204. p. – Méray Tibor levele a Beszélő szerkesztőinek. 310–311. p. – Molnár Miklós kísérőlevele Donáth Ferenc leveléhez. Genf, 1978. szeptember 26. 311. p. – Méray Tibor: A november 4–i rádiószózat. Donáth Ferenc adalékai. 312–314. p. Szilágyi Sándor: A Munkástanács mint egy pecsét hitelesítette a forradalmat. Interjú Rácz Sándorral, a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnökével. 343–354. p. – Péterfi Miklós, 1930–1983. 359–360. p. – Petri György: Nagy Imréről. Vers. 419. p. – Huszonöt év után. 420–422. p. – Az ítélet Nagy Imre és bűntársai ügyében. Az Igazságügy-minisztérium közleménye. 423–426. p. – Kirakatper – zárt ajtók mögött. 431–444. p. – Nagy Imre a Központi Vezetőség előtt. Nagy Imre elvtárs beszámolója [az MDP KV 1953. június 27–én tartott ülésén]. 628–641. p.
2. köt.: Eörsi István: Búcsú egy naív embertől [Krassó Györgytől]. 360–365. p. – Krassó György: Nagy Lajos meghalt. 416–418. p. – Többé nem hazudunk. Beszélő-beszélgetés Erdei Sándorral. 446–462. p. –

A Petőfi Kör sajtóvitájának jegyzőkönyve. 532–560. p. – Vizinczey István: Sztálin tér, október 23. [A Sztálin-szobor ledöntése.] 561–564. p. – Péterfy Miklós: Egy felkelő emlékei, 1956. október 23.–november 12. Bev. Mécs Imre. 565–575. p. – Donáth Ferenc és Losonczy Géza levele az MDP Központi Vezetőségéhez 1956. október 24-én. 576–580. p. – A kunszentmártoni Rákóczi Tsz Forradalmi Munkástanácsának jegyzőkönyveiből. 581–584. p. – Aznap este, mikor mi átvettük a hatalmat… Beszélő-beszélgetés Kovács Andorral, a Csurgói Járási Nemzeti Bizottság elnökével. Lejegyezte és szerk. Szilágyi Sándor. 585–600. p. – Radnóti Sándor: Donáth Ferenc emlékezetére. 603–604. p. – Vég és kezdet. 615–620. p. – A Nagy-budapesti Központi Munkástanács három ülésének jegyzőkönyve. 621–629. p. – A Parasztpárt (Petőfi Párt) vezetésének memoranduma 1956 decemberében. 630–632. p. 648. p. Fényes Elek [Rainer M. János]: Adatok az 1956-os forradalmat követő megtorláshoz. 649–663. p. – A mosonmagyaróvári ügy – koncepció és valóság. [Földes Gábor és társainak pere.] 664–692. p. – Angyal István búcsúlevele. [Bev. és közread. Eörsi István.] 693. p.
3. köt.: Nagy Erzsébet: Üzenet a magyar társadalom demokratikus megújhodásáért küzdő fiatalokhoz az ’56-os magyar forradalom mártírjainak emlékére tartandó összejövetel alkalmából. Budapest, 1987. június 16. – L[itván] Gy[örgy]: Még azt a két hetet is… Cserbakői Endre, 1931–1987. 75–76. p. – Egy korszak dokumentuma. Az irodalmi platform kérdéséhez. Tézisek, 1956. május 1. [Bev. és közread.] Dalos György. 173–182. p.– Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy koncepciós pert fognak összehozni. Beszélő-beszélgetés Vásárhelyi Miklóssal. Az interjút kész. Szilágyi Sándor. 338–348. p. – Kérése nem teljesíthető. Halda Alíz levelei Gimes Miklós sírhelye azonosításának ügyében. 436–437. p. – A Nagy Imre-kormány sajtófőnöke voltam. Beszélő-beszélgetés Vásárhelyi Miklóssal. Az interjút kész. Szilágyi Sándor. 485–497. p. – Történelmi igazságtételt! A Történelmi Igazságtétel Bizottság nyilatkozatai. 603–605. p. – Kivégzések a forradalom után. [Bev. és közread.] Mécs Imre. 606–611. p. – Egy felkelő visszaemlékezései. Beszélgetés Németh István Párizsban élő mérnökkel. Az interjút kész. F. Havas Gábor. 728–733. p. – Mécs Imre – Rainer M. János: „Fejére szól, ki szót emel...”A karhatalom hétköznapjaiból – 1957 tavaszán. 863–879. p. – Ítélet Bibó István és társai perében. 880–897. p.

BETTIZA, ENZO–CECCARINI, ENNIO–LEVI, ARRIGO: Il communismo da Budapesta a Praga, 1956–1968. Prefazione di Adolfo Battaglia. Roma, Edizioni della Voce, 1969. 199 p.

BIBÓ ISTVÁN: 1956. Az előszót írta, a jegyzeteket összeáll., a kötetet szerk. Szigethy Gábor. Bp. Holnap, 2003. 147 p.

BIBÓ, ISTVÁN: Democracy, revolution, self–determination. Selected writings. Ed. by Károly Nagy. New York, Atlantic Research and Publications, 1991. 577 p.
Az angol nyelvű válogatás Bibó legfontosabb ötvenhatos írásaira is kiterjed.

BIBÓ ISTVÁN: Demokratikus Magyarország. Válogatás Bibó István tanulmányaiból. Bp. Magvető, 1994. 471 p.

BIBÓ ISTVÁN: A magyar forradalomról. Bp. Magyar Október Kiadó, 1984. 72 p.

BIBÓ ISTVÁN összegyűjtött munkái. Sajtó alá rend. Kemény István és Sárközi Mátyás. 3. köt. Bern, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1983. 647–960. p.
Bibó István ötvenhatos írásainak gyűjteménye.

BIBÓ ISTVÁN: Válogatott tanulmányok. Vál. ifj. Bibó István és Huszár Tibor. Szerk. ifj. Bibó István. 4. köt. Bp. Magvető, 1990. 810 p.
Egybegyűjtve tartalmazza Bibó István ötvenhatos írásait.

BIBÓ István, 1911–1979. Életút dokumentumokban. Vál., összeáll. Huszár Tibor. A felhasznált interjúkat kész. Huszár Tibor és Hanák Gábor. Szerk. Litván György és S. Varga Katalin. Bp. 1956-os Intézet–Osiris–Századvég, 1995. 757 p.

BIBÓ István életművének aktualitása. Konferencia, Szeged, 1992. november 5–7. Szerk. Dénes Iván Zoltán. Bp. Friedrich Ebert Alapítvány Budapesti Képviselete, 1993. 315 p.

BIBÓ-EMLÉKKÖNYV. Az 1979–ben megjelent szamizdat kötet változatlan szövegű kiadása. Bp. Századvég–Bern, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1991.

1. köt. 406 p.

2. köt. 453 p.

A barátok és tisztelők írásait tartalmazó két kötetben három írás kapcsolódik szorosabban véve is ötvenhathoz. Donáth Ferenc: Bibó István és a magyar demokrácia alapkérdése. – Bence György–Kis János: Határolt forradalom, megszorított többpártrendszer, feltételes szuverenitás. – Dalos György: Szövegelemzés Bibó István ügyében.

BIHARI MIHÁLY: Magyar politika, 1944–2004. Politikai és hatalmi viszonyok. Bp. Osiris, 2005. 485 p.

BIHARI MIHÁLY: Magyar politika, 1945–1995. A magyar politikai rendszer történetének főbb szakaszai a második világháború után. Bp. Korona, 1996. 170 p.

BOGYAY TAMÁS: Magyarország története távlatból. Előszó Kosáry Domokos. Bécs–Bp.–München, Mérleg, 1993. X, 168 p.

BORBÁNDI GYULA: A szocializmus tragédiája. = Tanulmányok a magyar forradalomról. Szerk. Borbándi Gyula és Molnár József. München, Aurora Könyvek, 1966. 605–614. p.

BORSODY ISTVÁN: 1957: Gondolatok a forradalom évfordulóján. – 1986: Gondolatok a forradalom évfordulóján. = ~: Amerikai évek. Egy magyar federalista írásaiból. Szerk. Sükösd Miklós. Előszó Borbándi Gyula. Bp. Osiris, 2000. 122–129., 146–154. p.

BORSODY ISTVÁN: A magyar forradalom – és ami utána következett. = ~: Az új Közép-Európa. Két világháború és ami utána következett. Ford., szerk. és a befejező tanulmányt írta Miszlivetz Ferenc. Szombathely, Savaria University Press, 1998. 188–198. p.

BÖRTÖNKERESZT. Börtönviselt katolikusok visszaemlékezései. Bev., az interjúkat kész. és sajtó alá rend. Elmer István. Bp. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, 1994. 224 p. (METEM könyvek 7.)

BUDAPESTI Fórum. Az MSZMP Budapesti Bizottságának időszakos kiadványa. 6. évf. 1986. 4. sz. 94 p.
1956-tal foglalkozó tematikus szám a kor ideológiájának szellemében. Ladányi Mihály: November napjai. Vers. 5. p. – Láng György: Az első roham célpontja: a Magyar Rádió. 5–11. p. – Danyi Gyula: Ősz, 1956. Vers. 11. p. – Hollós Ervin–Lajtai Vera: A Köztársaság tér. 11–17. p. – Molnár János: A munkástanácsokról. 17–22. p. – Izsák Lajos: A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának történelmi jelentősége. 22–26. p. – Szenes Iván: A budapesti pártmozgalom újjászervezése 1956–1957-ben. 27–34. p. – Liptai Ervinné: A Magyar Szocialista Munkáspárt eszmei harca 1956–1957-ben. 35–44. p. – Gáspár Ferenc: A budapesti tanácsok 1956-ban. 44–49. p. – Nyitrai Ferencné: Budapest gazdasága, 1956–1985. 49–56. p. – Györe Imre: Zuhogj csak ár. A Köztársaság téri nagygyűlés kommunistáinak. Vers. 56. p. – Jakab Sándor: A szocialista konszolidáció és a szakszervezetek, 1956. november–1957. június. 57–62. p. – Eperjesi László: Zászlót bont a KISZ. 62–70. p. – Róder László: A magyar forradalmi erők felfegyverzése és harca a konszolidációért a karhatalom, a Munkásőrség soraiban. 70–77. p. – Németh Ferenc–Nagy Sándor: A BM Forradalmi Rendőrezred története. 77–82. p. – G. Szabó László: Tavasz a Köztársaság téren. Vers. 93–94. p.

BÜKY BARNA: Visszapillantás a hidegháborúra. Bp. Balassi, 2001. 411 p.

CASTORIADIS, CORNELIUS: A tanácsdemokráciák problémái. = Az 1956-os magyar forradalom helye a szovjet kommunista rendszer összeomlásában. Az 1991. június 13–15-én Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megtartott nemzetközi konferencia jegyzőkönyve. Szerk. Békés Csaba. Bp. 1956-os Intézet, 1993. 65–67. p.
Az 1956-os Kutatóintézet által 1991. június 13–15-én rendezett nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadás.

CAVENDISH, ANTHONY: Inside intelligence. London, Collins, 1990. [256] p.

CONTRIBUTION de la révolution hongroise à la Pensée Socialiste. Compte-rendu de la conference réalisé par l’Institut Imre Nagy de Sciences Politiques, Bruxelles 24–25 octobre 1959. Laszlo Bolgar, François Fejtö, Anna Kethly, Czeslaw Milosz etc. Bruxelles, Institut Imre Nagy de Sciences Politiques, 1959. 158 p. (Les Carnets de l’Institut 1.)

COX, TERRY: Reconsidering the Hungarian revolution of 1956. = Hungary 1956. Forty years on. Ed. by Terry Cox. London–Portland, Frank Cass, 1997. 1–13. p.

CZETTLER, ANTON: Träger und leitende Ideen der ungarischen Volkserhebung. = Ungarn-Jahrbuch. Zeitschrift für die Kunde Ungarns und verwandte Gebiete. München, Ungarisches Institut Verlag, 1984–1985. 149–177. p.

CSAPÓ ENDRE: Forradalom és szabadságharc. Kísérlet egy történelmi szintézis témakörének meghatározásához. = Havi Magyar Fórum. 3. évf. 1995. 12. sz. 51–58. p.

CSONKA EMIL: A forradalom oknyomozó története, 1945–1956. München, Veritas, 1981. 560 p.

A forradalom okai, lezajlása és következményei.

[CSONKA EMIL]: VASARI, EMILIO: Die ungarische Revolution, 1956. Ursachen, Verlauf, Folgen. Einf. Maria M. Rerrich. Stuttgart, Seewald, 1981. 416 p.

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: A forradalom székesfehérvári eseményei, szovjet beavatkozás és helyi ellenállás, 1956. október 20.–december 13–14. = Árgus. 7. évf. 1996. 5. sz. 42–58. p.

DAVIDSON, BASIL: What really happened in Hungary? A personal record. London, Union of Democratic Control Publ., 1957. 24 p.
A forradalom szocialista jellegét hangsúlyozó politikai röpirat, amelyben az 1956. október 28–án Magyarországra érkezett brit újságíró vázolja a forradalom történetét.

DÉRY TIBOR: Szép elmélet fonákja. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1945–1957. Sajtó alá rend. Botka Ferenc. Bp. Petőfi Irodalmi Múzeum, 2002. 603 p.

DERZSI SÁNDOR: Szabadító ének. Versek és politikai írások. Szerk. Kántor Lajos, Derzsi Ottó. Bev. Kántor Lajos. Bp. Püski, 2000. 288 p.

DEWAR, HUGO–NORMAN, DANIEL: Revolution and counter-revolution in Hungary. London, Socialist Union of Central-Eastern Europe, 1957. 96 p.

DIMITROV, GEORGI MIKHOV: Inferences from the Hungarian Revolution. New York, International Peasant Union, 1957. 32 p.

DOKUMENTÜ 1956 goda. Szoszt. Piroska [Póth] Pot. = Vengerszkij Meridián. 1991. Nr. 3. 45–138. p.

DOMOKOS MÁTYÁS: Leletmentés. Könyvek sorsa a"nemlétező" cenzúra korában, 1948–1989. Bp. Osiris, 1996. 249 p. (Osiris Könyvtár. Irodalomelmélet)

DONÁTH FERENC: 1945 és 1956. = Magyar Füzetek. 9–10. Szerk. és kiad. Kende Péter. Malakoff, Dialogues Européens, 1981. 134–162. p.
Eredetileg a kéziratos Bibó-emlékkönyvben megjelent tanulmány.

DONÁTH FERENC: A Márciusi Fronttól Monorig. Tanulmányok, vázlatok, emlékezések. Vál. Valuch Tibor. Szerk. Szabó Judit, Valuch Tibor. Bp. MTA Közgazdaságtudományi Intézete–Századvég, 1992. 314 p. (Oeconomia Publica)
A kötetben külön fejezetet alkotnak a szerző forradalommal kapcsolatos írásai, így a Losonczy Gézával közösen írt Levél az MDP KV-nek 1956. okt. 24., A forradalom első napja (visszaemlékezés), Snagovi jegyzetlapok 1–3., Töredék az 1956-os magyar forradalomról, A Nagy Imre-csoport, Beszélgetés Rainer M. Jánossal, melyek jó része itt jelent meg először teljes terjedelmében. A kötetet Donáth életrajzi adatai és írásainak válogatott bibliográfiája egészítik ki.

„EGYEZMÉNYEK” a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról. Közli Pataki István. = Múltunk. 40. évf. 1995. 3. sz. 123–158 p.

EKIERT, GRZEGORZ: The state against society. Political crises and their aftermath in East Central Europe. Princeton–Chichester, Princeton University Press, 1996. XVI, 435 p.

ELLENFORRADALOM Magyarországon, 1956. Tanulmányok. 1. Szerk. Teleki Éva. Bp. Kossuth, 1958. 307 p.
A kötet anonim szerkesztője Betlen Oszkár, aki A Nagy–Losonczy–csoport szerepe az ellenforradalom eszmei előkészítésében c. kulcstanulmányt írta. A többi tanulmány szerzői: Jemnitz János és – Vadai György álnéven – Nonn György. Az előszóban jelzett további két kötet, amely a Rákosi–rezsim hibáival és bűneivel is foglalkozott volna, nem jelent meg.

EÖRSI ISTVÁN: Az ötlábú bárány. Publicisztikai írások. Bp. Pesti Szalon, 1996. 479 p.

ÉVKÖNYV. 1. 1992. Szerk. biz. Bak M. János, Békés Csaba, Hegedűs B. András, Kende Péter, Litván György, Rainer M. János, S. Varga Katalin. Bp. 1956-os Intézet. 354 p.

ÉVKÖNYV. 2. 1993. Szerk. biz. Bak János, Hegedűs B. András, Litván György, S. Varga Katalin. Bp. 1956-os Intézet, 1993. 361 p.

ÉVKÖNYV. 3. 1994. Szerk. biz. Bak János, Hegedűs B. András, Litván György, Rainer M. János, S. Varga Katalin. Bp. 1956-os Intézet, 1994. 377 p.

ÉVKÖNYV. 4. 1995. Szerk. biz. Hegedűs B. András, Kende Péter, Litván György, Rainer M. János, S. Varga Katalin. Bp. 1956-os Intézet, 1995. 440 p.

ÉVKÖNYV. 5. 1996–1997. Szerk. biz. Hegedűs B. András, Kende Péter, Kozák Gyula, Litván György, Rainer M. János. A konferencia előadásait és vitáit sajtó alá rend. Bak János. Bp. 1956-os Intézet, 1997. 399 p.
A könyv az 1996. szeptember 26–29. között Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában c. konferencia előadásait is tartalmazza.

ÉVKÖNYV. 6. 1998. Szerk. Litván György. Bp. 1956-os Intézet, 1998. 423 p.

ÉVKÖNYV. 7. 1999. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Standeisky Éva, Rainer M. János. Bp. 1956-os Intézet, 1999. 457 p.

ÉVKÖNYV. 8. 2000. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Kőrösi Zsuzsanna, Standeisky Éva, Rainer M. János. Bp. 1956-os Intézet, 2000. 486 p.

ÉVKÖNYV. 9. 2001. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Kőrösi Zsuzsanna, Rainer M. János, Standeisky Éva. Bp. 1956-os Intézet, 2001. 310 p.

ÉVKÖNYV. 10. 2002. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Rainer M. János, Standeisky Éva. Bp. 1956-os Intézet, 2002. 525 p.

ÉVKÖNYV. 11. 2003. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Rainer M. János, Standeisky Éva. Bp. 1956-os Intézet, 2003. 310 p.

ÉVKÖNYV. 12. 2004. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Rainer M. János, Standeisky Éva. Bp. 1956-os Intézet, 2004. 369 p.

EZ történt. A Népszabadság cikksorozata 1956–ról. Írta Pintér István, Sólyom József, Szántó Jenő, Várnai Ferenc, Vértes Imre. Szerk. Rényi Péter. Bp. Népszabadság–Kossuth, 1981. 93 p.
Az 1956 közepétől 1957 közepéig terjedő időszak eseményeit az MSZMP szempontjából feldolgozó cikksorozat brosúra formájában.

FACTS about Hungary. The fight for freedom. A compilation. Ed. by Imre Kovács. New York, Hungarian Committee, 1958. 315 p.
A Magyar Bizottság által kiadott kötet a legjobb elemzéseket gyűjtötte össze a magyar történelemről és 1956–ról. A cikkek szerzői között találjuk Kertész D. Istvánt, Kecskeméti Pált, Király Bélát, Edmond p. Stillmant, Bibó Istvánt. Az 1966-os 2. kiadásban újabb fontos írások kerültek a válogatásba.

FEHÉR FERENC–HELLER ÁGNES: Egy forradalom üzenete. Magyarország, 1956. Szerk. és jegyzet Kovács Lajos Péter. Bp. Kossuth, 1989. 265 p.

FEHÉR FERENC–HELLER ÁGNES: Hungary 1956 revisited. The massage of a revolution – a quarter of a century after. London–Boston, Allen–Unwin, 1983. XVII, 174 p.

FEHÉR FERENC–HELLER ÁGNES: Ungarn ‘56. Geschichte einer antistalinistischen Revolution. Hamburg, VSA-Verlag, 1982. 206 p.

FEHÉR FERENC–HELLER ÁGNES: Egy tiszta politikai forradalom. = Magyar Füzetek. 9–10. Szerk. és kiad. Kende Péter. Malakoff, Dialogues Européens, 1981. 85–102. p.

FEJTŐ, [FERENC] FRANÇOIS: 1956, Budapest, l’insurrection. La première révolution anti–totalitaire. Bruxelles, Complexe, 1981. 217 p.
Történeti–politológiai elemzés, amely hangsúlyosan ábrázolja a felkelés történeti hátterét, nemzetközi összefüggéseit. A mű 1990–ben újabb kiadást ért meg.

FEJTŐ FERENC: Egy forradalom első tanulságai. = ’56 és a franciák. Francia gondolkodók a magyar forradalomról. Vál. Philipp Cappelaere. Előszó Molnár Miklós. Bp. Font, 1993. 189–209. p.

FEJTŐ FERENC: A népi demokráciák története. Bp. Magvető–Magyar Füzetek, 1991.

1. köt. Sztálin-korszak. 276 p.

2. köt. A Sztálin utáni korszak. 379 p.

A számos nyelven megjelent francia nyelvű munka (Histoire des démocraties populaires. Paris, 1952, 1969.) magyar fordítása. Az 1956-tal is foglalkozó második kötet bemutatja a forradalomnak a térségre gyakorolt hatását.

FEJTŐ, [FERENC] FRANÇOIS: La tragédie hongroise ou une révolution socialiste anti-soviétique. Lettre-préface Jean-Paul Sartre. Paris, Pierre Horay, 1956. 314 p.
A magyar forradalomról készült első áttekintő értékelések egyike.

FEJTŐ, [FERENC] FRANÇOIS: La tragédie hongroise, 1956. 2. éd. Lettre-préface Jean-Paul Sartre. Présentation de Jean Duvignand. Epilogue de Pierre Kende. Paris, Horay, 1996. 355 p.

[FEKETE SÁNDOR] HUNGARICUS: Az 1956-os felkelés okairól és tanulságairól. Fekete Sándor hajdani illegálisan terjesztett írásának első hiteles magyar nyelvű kiadása mai magyarázatokkal. Bp. Kossuth, 1989. 230 p.

[FEKETE SÁNDOR] HUNGARICUS: 1956. Serie di articoli su alcuni insegnamenti della rivoluzione nazionale-democratica ungherese. – Cikksorozat a magyar nemzeti demokratikus forradalom néhány tanulságáról. Ed. Angelo Ruggieri. Roma, Sapere 2000, 1986. 346 p.
A kétnyelvű kötet olasz kiadásához Antonio Moscato, a magyarhoz Molnár Miklós írt bevezetőt.

FEKETEKÚTY LÁSZLÓ: 1956 október. A magyar forradalom történelmi kiértékelése. Brüsszel, Magyar Ház, 1966. 123 p.

FERRERO BLANCO, MARÍA DOLORES: La revolúcion Húngara de 1956. El despertar democrático de Europa del Este. Huelva, Universidad de Huelva, 2002. 425 p. (Arias Montano 61.)

The FIRST war between socialist states. The Hungarian revolution of 1956 and its impact. Eds. Béla K. Király, Barbara Lotze, Nándor F. Dreisziger. Highland Lakes, Columbia University Press, 1984. 612 p.
A könyv fejezeteit magyar és nyugati tudósok írták. A munka részletesen foglalkozik a szovjet agresszió természetével, a magyar forradalom hatására született költészettel, a marxizmus újjáértékelésével, azon belül nyugati gondolkodóknak a forradalomról alkotott véleményével, a magyar írók forradalmi szerepével, a szuperhatalmak 1956-os szerepével, a forradalom globális hatásával, a forradalom hosszú magyarországi következményével, az események kronológiájával, végül pedig a forradalom bibliográfiájával.

A FOGOLY Bibó vallomásai az 1956-os forradalomról. Összeáll., bev., a jegyzetet, valamint Bibó István és társai peréről szóló tájékoztatót írta Kenedi János. Előszó Kende Péter. Bp. 1956-os Intézet, 1996. 216 p.
Bibó István 1957–58-as rendőrségi kihallgatásainak a forradalommal kapcsolatos részei.

FONTOSABB adatok az 1956 október–decemberi időszakról. Bp. Központi Statisztikai Hivatal, 1957. január 15. 81 p.

A FORRADALOM előzményei, alakulása és utóélete. Tanulmányok és kronológia. Párizs–New Jersey, Magyar Füzetek–Highland Lakes, Atlanti Kutató és Kiadó Társulat, 1987. 239 p. (Adalékok az újabbkori magyar történelemhez 7.)
1986. december 5–6-án budapesti magánlakásban megtartott, nem hivatalos ötvenhatos konferencia anyaga. Donáth Ferenc: Az 1956-os forradalomról. Töredék. 9–12. p. – Vásárhelyi Miklós: Az első meghiúsított reformkísérlet. Az 1953-as kormányprogram. 13–73. p. – Széll Jenő: Társadalmi és politikai erők az 1956-os forradalomban. 74–94. p. – Mécs Imre: Alulról jövő és spontán mozgalmak a forradalomban. 95–119. p. – Kis János: Az 1956–57-es restauráció. Harminc év távlatából. 120–163. p. – Az 1956-os magyar forradalom kronológiája, 1953. március–1963. március. 165–238. p.

FOUR days of freedom. The uprising in Hungary and the free trade unions of the world. Brussels, International Confederation of Free Trade Unions, 1957. 216 p.

GAÁL, KÁROLY: Ungarn 1956 – Revolution oder nationale Erhebung?= Revolutionen in Ostmitteleuropa, 1789–1989. Schwerpunkt Ungarn. Hrsg. Karlheinz Mack. Wien–München, Verlag für Geschichte und Politik–Oldenbourg, 1995. 126–135. p. (Schriftenreihe 23.)
A magyar forradalom jellegéről.

GATI, CHARLES: The bloc that failed. Soviet-East European relations in transition. Bloomington, Indiana University Press, 1990. XIV, 226 p.

A szovjet tömb sajátosságait, működését bemutató munka 1989-ben amerikai egyetemi hallgatók számára íródott. Külön fejezetben tárgyalja az 1956-os magyarországi, az 1968-as csehszlovákiai és az 1981-es lengyelországi válságsorozatot.

GATI, CHARLES: Füstbe ment tömb. Bp. Századvég–Atlanti Kutató és Kiadó Társulat, 1991. 237 p.

GATI, CHARLES: Hungary in the soviet bloc. Durham, Duke University Press, 1986. 244 p.

GATI, CHARLES: Magyarország a Kreml árnyékában. Bp. Századvég, 1990. 201 p.
Magyarország 1945 utáni politikai fejlődésének s benne 1956 történetének politológiai szempontú feldolgozása.

GERGELY ANDRÁS: A rejtélyes forradalom. = Magyar Szemle. 6. évf. 1997. 1–2. sz. 70–81. p.

GERŐ ERNŐ értékelése az 1956. októberi eseményekről. Közli Baráth Magdolna. = Múltunk. 44. évf. 1999. 1. sz. 138–169. p.

GLATZ FERENC: Szovjet zóna és proletárdiktatúra, 1945–1990. = História. 18. évf. 1996. 4. sz. 14–22. p.

GOSZTONYI PÉTER: 1956. A magyar forradalom története. München, Ujváry „Griff” Verlag, 1981. 203 p.

GOSZTONYI PÉTER: Az 1956-os magyar forradalom. Tények és adatok két évtized távlatából. = Katolikus Szemle. 29. évf. 1977. 11. sz. 1–15. p.

[GOSZTONYI PÉTER] GOSZTONY, PETER: Szovjet csapatok Magyarországon. = Forrás. 23. évf. 1991. 10. sz. 64–80 p.
A szovjet csapatok 1944-től 1991-ig húzódó magyarországi tartózkodását tekinti át a szerző, különös figyelmet szentelve a Varsói Szerződés létrejöttének, az 1956-os szovjet beavatkozásnak, az októberi és a novemberi hadműveleteknek.

[GOSZTONYI PÉTER] GOSZTONY, PETER: Die ungarische Revolution von 1956. Frankfurt am Main, Bernard–Graefe, 1963. 32 p.

[GOSZTONYI PÉTER] GOSZTONY, PETER: Ungarn 1956. Volksaufstand in einer Volksdemokratie. = Schweitzer Monatshefte. 56. 1976. 7. 597–606. p.

GOSZTONYI PÉTER: A Vörös Hadsereg. A szovjet fegyveres erők története, 1917–1989. Bp. Európa, 1993. 421 p.

GOTTAS, FRIEDRICH: Was geschah 1956 in Ungarn? Volksaufstand, politische Krise, nationale Tragödie – es war eine Revolution!= Revolutionen in Ostmittel-Europa, 1789–1989. Schwerpunkt Ungarn. Hrsg. Karlheinz Mack. Wien–München, Verlag für Geschichte und Politik–Oldenbourg, 1995. 144–150. p. (Schiftenreihe 23.)

GÖMÖRI GYÖRGY: Egy szigetlakó feljegyzéseiből. Bp. Cserépfalvi, 1996. 161 p.
Ami a forradalmakból megmarad c. fejezete (9–54. p.) a szerző 1956-os vonatkozású írásait, és egy vele készült interjút tartalmaz.

GRANVILLE, JOHANNA C[USHIN]: The first domino. International decision making during the Hungarian crisis of 1956. Forew. by Raymond L. Garthoff. College Station, Texas A and M University Press, 2004. 323 p. (Eastern European studies 26.)

GYARMATI GYÖRGY: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. = Millenniumi magyar történet. Magyarország története a honfoglalástól napjainkig. Szerk. Tóth István György. Bp. Osiris, 2001. 592–602. p.

GYARMATI GYÖRGY: Március – októberben, 1956. = ~: Március hatalma, a hatalom márciusa. Fejezetek március 15. ünneplésének történetéből. Bp. Paginarum, 1998. 139–154. p.

GYURKÓ LÁSZLÓ: 1956. Előtanulmány és oknyomozás. Bp. Magvető, 1987. 478 p.
A forradalom eseménytörténetét végigkísérő írás az elemzés, a publicisztika és a visszaemlékezés műfajjegyeit viseli magán a puha diktatúra szellemében.

GYURKÓ LÁSZLÓ: 1956. Bp. Szabad Tér, 1996. 588 p.

Átformált gondolkodású monográfia.

GYURKÓ LÁSZLÓ: A bakancsos forradalom. Az író 1956 c. könyvének jelentősen bőv., átdolg. 3. kiadása. Bp. Kossuth, 2001. 542 p.

GYURKÓ LÁSZLÓ: Torzó, 1956-ból. = Valóság. 34. évf. 1991. 5. sz. 74–80. p.

HABSBURG, OTTO VON: In memoriam 1956. A szovjet válság elemzése 1957 elejéről. = Aula. 13. 1991. 3. 7–15. p.

HANTOS, ELEMÉR: Ungarn 1848 und 1956. Zwei Revolutionen, zwei Konterrevolutionen. Ein Ausgleich. Bern, Schweizerisches Ost Institut, 1969. 120 p. (Tatsachen und Meinungen 7.)
A két magyar forradalom és az ellenforradalmi reakció összehasonlítása.

HATALOM és társadalom a XX. századi magyar történelemben. A kötet tanulmányai előadásként elhangzottak az 1. Országos Jelenkortörténeti Konferencián, Debrecen, 1994. szeptember 1–3. Szerk. Valuch Tibor. Közrem. Püski Levente. Bp. Osiris–1956-os Intézet, 1995. 702 p.
A konferencia 1956-os vonatkozású előadásai: Kozák Gyula: Az Oral History Archívumról. 74–82. p. – Lux Zoltán: A számítástechnika alkalmazása a történettudományok területén. Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete adatbázisainak kialakítása és feltöltése során szerzett tapasztalatok. 101–110. p. – Tóth Pál Péter: Kihallgatási jegyzőkönyvek mint történeti dokumentumok. 124–133. p. – Rainer M. János: Rendszerváltás és a közelmúlt. Nagy Imre, 1956 és a demokratikus átalakulás. 338–347. p. – Vásárhelyi Miklós: A Kádár-rendszer tájékoztatáspolitikája. A cenzúra visszaállítása 1956 után. 466–475. p. – Standeisky Éva: „Apukám házat épít.” Írószövetség, írói csoportok és a hatalom, 1945–1958. 476–485. p. – Eörsi László: Adalékok az 1956–1957-es ellenállás történetéhez. A „Bástya”. 486–491. p. – Valuch Tibor: Egy konfliktus és következményei. 56-osok életútvizsgálatának kérdései. 492–500. p. – Németh Péterné: Megtorlás és politikai perek az 1956-os forradalom után Szabolcs-Szatmár megyében. 501–508. p. – Baráth József: 1956 Kárpátalján. 509–514. p.

A HATALOM humanizálása. Tanulmányok Bibó István életművéről. Szerk. Dénes Iván Zoltán. Pécs, Tanulmány, 1993. 384 p.
Az 1992 novemberében Szegeden tartott Bibó–konferencia válogatott anyaga.

HATÁR GYŐZŐ: Életút. 2. r. Minden hajó hazám. Kabdebó Lóránt magnetofon-felvételei alapján a végleges szöveget kész. a szerző. Szombathely, Életünk Könyvek. 1994. 484 p. (A nyugati magyar irodalom gyöngyszemei 6.)

HEGEDÜS ANDRÁS: Rendhagyó életek. Szubjektív reflexiók. Bp. BFI, 1994. 167 p.

HEGEDŰS B. ANDRÁS: Azon a kedden. Válogatott írások, 1989–1999. Bp. Beszélő, 2000. 2000. 438 p.

HEGEDŰS, ANDRÁS B.: Reform-Programme vor der Revolutions-Periode und ihre Verwirklichung während der Ungarn-Revolution 1956. = Hungary, 1956. Eds. Paula Hihnala and Olli Vehvläinen. Forew. Olli Vehviläinen. Tampere, Jäjennepalvelu, 1995. 13–21. p.

HENRIKSEN, OLE BERNT: Beretninger fra Ungarns frihedskamp. København, Schønberg, 1956. 39 p.

HERNÁDI TIBOR: 1956 igaz története. Baja, Szerző, 2000. 304 p.

2. jav. kiad. 2002.

HISTOIRE du soulèvement hongrois, 1956. Sous la direction de Peter Gosztony. Préface d’Arthur Conte. Postface de Thierry Maulnier. Paris, Horvath, 1966. 380 p.
Aczél Tamás, Arató László, Csizmás Mihály, Enczi Endre, Garamvölgyi Antal, Gosztonyi Péter, Gömöri György, Heltai György, Király Béla, Méray Tibor, Molnár Miklós, Pécsi J., Révész László, Szöllősy Árpád, Szücs Sándor, Tőke Ferenc tanulmányai.

A HISTORY of Hungary. General ed. Peter F. Sugar. Associate ed. Péter Hanák. Ed. assistant Tibor Frank. Bloomington–Indianapolis, Indiana University Press, 1994. 432 p.

HÓDOLTSÁGBAN. Sajtó alá rend. Kiss Rezső. Szerk. Kiss Dénes. Bp. Zrínyi, 1992. 219 p.
A könyv az ‘56–os Forradalmi Nemzeti Szövetség és a Lakitelek Alapítvány által szervezett, az I. magyar történelmi konferencia az elnyomás évtizedeiről címet viselő tanácskozás szerkesztett anyagát tartalmazza.

HORNYÁK TIBOR: Ellenszélben. Írások, dokumentumok, interjúk. Bp. Szerző, 1995. 314 p.

HORVÁTH LAJOS: A magyar állam címere, 1956–1957. = Levéltári Szemle. 43. évf. 1993. 4. sz. 3–12 p.

[HRUSCSOV, NYIKITA SZERGEJEVICS] KHRUSHCHEV, N. S.: Remembers. With an introduction, commentary and notes by Edward Crankshaw. London, André Deutsch, 1971. 639 p.
Hruscsov Nyugatra csempészett és először angol nyelven megjelentetett visszaemlékezése hosszú ideig azon kevés források egyikének számított, amelyből az utókor értesülhetett a Hruscsov és a többi szocialista ország pártvezére közötti, a második szovjet inváziót megelőző egyeztető tárgyalások tényéről. Az emlékirat idevonatkozó részét magyarul is hozzáférhetővé tette a Máshonnan Beszélő 1986. évi 6. száma.

The HUNGARIAN revolution. Reform, revolt and repression, 1953–1963. Ed. by György Litván. Ed. and transl. János M. Bak, Lyman H. Legters. London–New York, Longman, 1996. XV, 221 p.
Az 1956-os magyar forradalom. Reform, felkelés, szabadságharc, megtorlás. Történelmi olvasókönyv középiskolásoknak (Bp. Tankönyvkiadó, 1991. 223 p.) c. könyv angol változata George Schöpflin bevezető és Kende Péter kitekintő fejezetével.

The HUNGARIAN revolution in perspective. Ed. by Francis S. Wagner. Washington, Memorial Foundation, 1967. 350 p.
A forradalom tizedik évfordulójára kiadott kötet Francis S. Wagner, Salvador de Madariaga, Gogolák Lajos, Kopits György és mások tanulmányait, valamint Béky-Halász Iván 1269 tételből álló bibliográfiáját közli.

The HUNGARIAN revolution of 1956 in retrospect. Ed. Béla K. Király, Paul Jónás. Intr.G. H. N. Seton–Watson. Boulder, East European Quarterly, 1978. 10, 157 p. (East European Monograph Series 40.)
A tanulmánygyűjtemény három nagyobb egységből áll. Az első részben a magyar forradalom belpolitikai összetevőit veszi sorra Aczél Tamás, Jónás Pál, Kővágó József, Heltai György, Király Béla és Méray Tibor. A második részben Andrey A. Amalrik, Adam Bromke, Stephen Fischer-Galati, George Klein, Paul E. Zinner vizsgálja a forradalom és Magyarország szomszédainak viszonyát. A harmadik egységben Kovács Imre, Kende Péter és Borsody István tanulmányai a forradalom és a Nyugat kapcsolatát elemzik.

HUNGARY, 1956. Eds. Pauli Hihnala and Olli Vehviläinen. Forew. Olli Vehviläinen. Tampere, Tamperen yliopisto–Jäljennepalvelu, 1995. 104 p.
Litván György, Hegedűs B. András, Silvo Hietanen, Seppo Hentilä, Békés Csaba, Pekka Visuri, Varga László, Rainer M. János, Juhani Huotari, Gombos József előadásai az 1993 márciusában Tamperében rendezett konferencián.

HUNGARY, 1956. Forty years on. Ed. by Terry Cox. London–Portland, Frank Cass, 1997. 162 p.
Eredetileg a The Journal of Communist Studies and Transition Politics 1997. évi 3., különszámaként jelent meg, kiadásában közreműködött az 1956-os Intézet.

The IDEAS of the Hungarian revolution. Suppressed and victorious, 1956-1999. Ed. by Lee W. Congdon, Béla K. Király. Boulder–Highland Lakes, Social Science Monographs–Atlantic Research and Publications, 2002. XVIII, 731 p. (East European Monographs 609. Atlantic Studies on Society in Change 118.)

ILLIK, MARTIN: La Hongrie et sa révolution. Bruxelles, Paix et Liberté, 1957. 77 p.

Das INTERNATIONALE Krisenjahr, 1956. Polen, Ungarn, Suez. Im Auftrag des Militärgeschichtlichen Forschungsamtes hrsg. von Winfried Heinemann u. Norbert Wiggershaus. München, Oldenbourg, 1999. XXIX, 722 p. (Beiträge zur Militärgeschichte. Bd. 48.)

IRATOK az igazságszolgáltatás történetéhez. Szerk. Horváth Ibolya, Solt Pál, Szabó Győző, Zanathy János, Zinner Tibor. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
1. köt. Kúriai teljes ülések. ÁVH–s kihallgatások. Rehabilitációk. Az ’56-os megtorlás iratai. 1992. 753 p.
2. köt. Kúriai teljes ülések, vizsgálatok és „vallomások”, „párt”-ítéletek, elvi határozatok, az 1956-os megtorlás iratai. 1992. 895 p.
3. köt. Kúriai teljes ülések. Államvédelmi felülvizsgálatok. „Párt”-ítéletek. Törvényességi óvások. Tárgyalási jegyzőkönyvek. 1994. 916 p.
4. köt. Kúriai teljes ülések. Népbírósági statisztikák. IM-állásfoglalások. Kegyelmi előterjesztések. Nagy Imre és társai ügye 1989-ben. 1995. 1070 p.

5. köt. Kúriai teljes ülések. Katonai bíráskodás. MDP KV jegyzőkönyvek. Sztálin halála – izgatási perek. Bírák Forradalmi Bizottsága. Bev. Solt Pál. 1996. 994 p.

IRODALMI Újság. La gazzetta letteraria ungherese del due novembre [1956]. Adattamento dei testi letterari e delle poesie di Vittorio Pagano. Bari, 1957. 130 p. (Libri del tempo 40.)

IRODALOM és politika, 1956. = Literatura. 1989. 1–2. sz. 1–139 p.
A tematikus folyóiratszám az 1955 októberétől 1957 januárjáig terjedő időszak irodalmi és irodalompolitikai dokumentumainnak eddigi legteljesebb gyűjteménye. Több olyan publicisztikai írás olvasható a válogatásban, amelynek címe mára szállóigévé vált (Miért nem szeretem Kucsera elvtársat?), de bekerült a kötetbe az írószövetség két különösen fontos ülésének jegyzőkönyve is (1956. szeptember 17. és 1956. december 28.).

IRVING, DAVID: Uprising! One nation’s nightmare. Hungary 1956. London, Hodder and Stroughton, 1981. 628 p.

IRVING, DAVID: Aufstand in Ungarn. Die Tragödie eines Volkes. Hamburg, Knaus, 1981. 612 p.

IRVING, DAVID: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország, 1956. Bp. Gede Testvérek, 2003. 661 p.

A hivatalos magyar támogatást élvező szélsőjobboldali angol szerző azt sugallja, hogy az ötvenhatos népfelkelés nemcsak a sztálinista rendszer magyarországi képviselői, hanem a zsidóság ellen is irányult.

IZSÁK LAJOS: Polgári pártok és programjaik Magyarországon, 1944–1956. Pécs, Baranya Megyei Könyvtár, 1994. 323 p. (Pannónia könyvek)

Das JAHR 1956 in Ostmitteleuropa. Hrsg. von Hahn Henning u. Heinrich Olschowsky. Vorwort Heinrich Olschowsky. Berlin, Akademie Verlag, 1996. 212 p.

JELENIDŐBEN. 1956. október 23. Az előszót és a jegyzeteket írta, a kötetet szerk. Szigethy Gábor. Bp. Holnap, 2003. 101 p.

KÁDÁR ZSÓFI: Az 1956-os forradalom évfordulójára. = Új Hevesi Napló. 11. évf. 2001. 10. sz. 91–97. p.

KAHLER FRIGYES: Joghalál Magyarországon, 1945–1989. Előszó Horváth Tamás. Bp. Zrínyi, 1993. 291 p.

KAHLER FRIGYES: A jogos forradalom. = Új Horizont. 25. évf. 1997. 4. sz. 50–57. p.

KALMÁR MELINDA: Az ideológiaközvetítő nyilvánosság szerkezetváltozása, 1948–1958. = Holmi. 7. évf. 1995. 11. sz. 1603–1617 p.
A tömegkommunikáció szerepe a tárgyalt időszakban.

KAPPELT, OLAF: Ungarische Tragödie ‘56. München, Universitas, 1987. 294 p.

KECSKEMÉTI, PAUL: The unexpected revolution. Social forces in the Hungarian uprising. Stanford, Stanford University Press, 1961. VII, 78 p.
Az Amerikába emigrált kiváló magyar politológus könyve az első és jó ideig az egyetlen olyan munkának számított, amely a magyar ötvenhatban azt vizsgálja, milyen szerepet játszottak a forradalomban a különböző társadalmi csoportok és osztályok. A felkelés kitörését a párton belüli elitmozgalom és a tömegek közötti lassú erjedési folyamat találkozásából vezeti le.

KEMÉNY ISTVÁN: Közelről s távolból. Bp. Gondolat, 1991. 188 p. (Műhely 2.)
A forradalomban részt vett, majd börtönbüntetésre ítélt, iskolateremtő szociológus tanulmánykötetének több írása foglalkozik ötvenhattal. A Bibó István és Szabó Zoltán pályaképét, gondolkodásmódját, rokonszenves egyéniségét bemutató dolgozatok mellett elemzés olvasható a könyvben a munkástanácsok szerepéről és jelentőségéről.

KEMÉNY ISTVÁN: Ouvriers hongrois, 1956–1985. Paris, L’Harmattan, 1985. 188 p.
A magyar munkásság helyzete és szerepe 1956-ban és a Kádár–korszakban.

KENDE PÉTER: 1956 helye a szovjet világrendszer történetében. = ~: Az én Magyarországom. Bp. Osiris, 1997. 46–64. p.

KENDE PÉTER: 1956 új fejezet a XX. század történetében. = Katolikus Szemle. 33. évf. 1981. 3. sz. 244–249. p.

KENDE PÉTER: ‘56 világjelentősége. = Életünk. 31. 1993. 11–12. 1002–1007. p.

KENDE PÉTER: Elkerülhetetlen volt-e a forradalom, és mi volt a haszna?= Világosság. 37. évf. 1996. 10. sz. 3–22. p.

KENDE PÉTER: Elkerülhető volt-e a forradalom 1956-ban? = Magyar Füzetek. 17. Szerk. és kiad. Kende Péter. Malakoff, Dialogues Européens, 1986. 5–27. p.

KENDE PÉTER: És mi lett volna, ha győz a forradalom? = Az 1956-os magyar forradalom helye a szovjet kommunista rendszer összeomlásában. Az 1991. június 13–15-én Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megtartott nemzetközi konferencia jegyzőkönyve. Szerk. Békés Csaba. Bp. 1956-os Intézet, 1993. 143–146. p.

KENDE PÉTER: Forradalom, ellenforradalom, népfelkelés… Habent sua fata verba. = ~: A párizsi toronyból. Bp. Cserépfalvi, 1991. 46–56. p.

KENDE PÉTER: Még egyszer a magyar forradalom világjelentőségéről. = Évkönyv. 4. 1995. Szerk. biz. Hegedűs B. András, Kende Péter, Litván György. Bp. 1956-os Intézet, 1995. 7–23. p.

KENDE PÉTER: A párizsi toronyból. Bp. Cserépfalvi, 1991. 344 p.
Az emigráns szerző 1958 és 1989 között írt válogatott magyar nyelvű tanulmányai, amelyeknek jelentős része a magyar forradalom nemzetközi hatásával, összefüggéseivel és utóéletével foglalkozik.

KENDE PÉTER: A szovjet tábor belső kapcsolatrendszerének módosulása 1953 után. = Évkönyv. 7. 1999. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Standeisky Éva, Rainer M. János. Bp. 1956-os Intézet, 1999. 250–254. p.
A Desztalinizáció Kelet- és Közép-Európában c. 1998. november 5-én Varsóban rendezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.

KENDE, PÉTER: What if fifty-six had succeeded? The New Hungarian Quarterly. Vol. 32. 1991. No. 124. 103–106. p.

KENEDI JÁNOS: A forradalom alatt. Bibó szocializmus-felfogása kihallgatótisztjei előtt. = Kritika. 22. évf. 1993. 1. sz. 7–10. p.
Az 1992 novemberében Szegeden a Bibó István életművének aktualitása c. konferencián elhangzott előadás teljes szövege. Az írásban különleges jelentőséget kapnak Bibónak az 1957. májusi letartóztatása után a kihallgatása során készített feljegyzései és a Bibó által a forradalom idején készített cikksorozat.

KERSTEN, KRYSTYNA: 1956 – a fordulópont. = Életünk. 30. évf. 1992. 3–4. sz. 413–422. p.

KINDER des Kommunismus – Opfer des Kommunismus. Ein Teilnehmer über die ungarische Revolution. Hrsg. Peter Sager. Bern, Osteuropa-Bibliothek, 1958. 57 p. (Schriftenreihe der Osteurope-Bibliothek. Reihe Materialien 2.)

KIRÁLY Béla emlékkönyv. Háború és társadalom. – War and Society.– Guerre et société.– Krieg und Gesellschaft. Szerk. Jónás Pál, Peter Pastor, Tóth Pál Péter. Bp. Századvég, 1992. 326 p.
Harminchárom tudós, illetve művész, az emlékkönyv magyar, lengyel, román, amerikai, francia, osztrák közreműködői saját kutatási területük egy-egy részkérdését feldolgozó tanulmánnyal tisztelegnek Király Béla előtt. Jónás Pál és Gosztonyi Péter emlékezései a tábornok személyiségét, pályafutása főbb állomásait idézik fel, Peter Pastor, Hans L. Trefousse, Steven Béla Várdy és Ágnes Huszár Várdy tudományos tevékenységét és kiadói munkásságát mutatják be. Ötvenhat a témája Vásárhelyi Miklós politikai esszéjének, amely a forradalmat az 1989-es változásokkal köti össze és az alábbi négy, 1990–1991 folyamán elhangzott előadásnak: János Bak: Ideas and ideals of 1956 in Hungary and Poland. Suggestions for a comparative approach. – Bennett Kovrig: America and Hungary, 1956. – György Litván: Jewish role in Hungarian communism, anti-Stalinism, and 1956. – Bill Lomax: Grass-roots democracy, worker’s councils, and central authority in 1956.

KIRÁLY BÉLA: Forradalomtól forradalomig. Válogatott tanulmányok, beszédek és interjúk, 1982–1990. Vál. Gyurgyák János. Bp. Századvég–Atlanti Kutató és Kiadó Társulat, 1990. 139 p.

KIRÁLY, BÉLA: La première guerre entre États socialistes. = 1956. Varsovie – Budapest. La deuxième révolution d’octobre. Textes réunis par Pierre Kende, Krzysztof Pomian. Paris, Seuil, 1978. 40–48. p. (Collection Esprit)

KIRÁLY, BÉLA: Two misconceptions about the Hungarian revolution. = Scope. A Journal of the Social Sciences. Vol. 3. No. 1. 1966. 18–31 p.
A magyar forradalommal kapcsolatos téves nézetekről.

KIRÁLY, ERNŐ: Die Arbeiterselbstverwaltung in Ungarn. Aufstieg und Niedergang, 1956–1958. Ein Dokumentarbericht. München, Oldenbourg, 1961. 111 p. (Untersuchungen zur Gegenwartskunde Südosteuropas 3.)
A történeti-politológiai tanulmány sajtó- és rádióközlemények, valamint a Központi Munkástanács Nyugatra juttatott iratanyaga alapján elemzi a munkástanácsok politikai szerepét a forradalomban. A szerző összehasonlító vizsgálatnak veti alá a jugoszláv, a lengyel és a magyar munkástanácsokat.

KISS SÁNDOR, M.: Kinek a forradalma ?= Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Szimpózium, 1997. október 11–12. Előszó Balás Piri László. Bp. Konrad Adenauer Alapítvány Budapesti Képviselete, 1997. 143–150. p.

KOCHANOWSKI, JERZY: Bemtől Kádárig. Magyarországról szóló történelmi irodalom a 20. századi Lengyelországban. = Valóság. 37. évf. 1994. 8. sz. 24–32 p.

KOLNAI AURÉL: Gondolatok a magyar felkelésről egy év távlatában. A doktrinák nélküli forradalom. ~: Politikai emlékiratok. Bp. Európa, 2005. 537–565. p.

KOPÁTSY SÁNDOR: Kádár és kora. Bp. C. E. T. Belvárosi Könyvkiadó, 2001. 200 p. (Gondolat könyvek)

KORNAI JÁNOS: Fizetjük a számlát. A magyar fejlődés politikai gazdaságtani megközelítésben. = ~: Vergődés és remény. Gondolatok a gazdasági stabilizációról és a jóléti állam reformjáról. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1996. 227–305. p.
A politikatörténeti áttekintés az 1956-os forradalom és a megtorlás éveiből indul ki.

KOSÁRY DOMOKOS: A magyar 1956 történeti jelentőségéről. = Évkönyv. 5. 1996–1997. Szerk. biz. Hegedűs B. András, Kende Péter, Kozák Gyula, Litván György, Rainer M. János. A konferencia előadásait és vitáit sajtó alá rend. Bak János. Bp. 1956-os Intézet, 1997. 19–20. p.

KOVÁCS ANDRÁS: A szociáldemokrácia 1956-ban. = Mozgó Világ. 17. évf. 1991. 6. sz. 96–107 p.
A történeti-szociológiai megközelítésű dolgozat összefoglalja a Szociáldemokrata Párt 1956-os újjáalakulásának eseményeit. A szerző arra a megállapításra jut, hogy a forradalom – amennyiben nem verik le – a szociáldemokrácia előtt nyitotta volna meg a legnagyobbb lehetőségeket.

KOVÁCS IMRE: Megint megtaláltuk az utat. = ~: Népiség, radikalizmus, demokrácia. Publicisztikai írások. Sajtó alá rend. Valuch Tibor. Budapest, Gondolat–Nyilvánosság Klub–Századvég, 1992. 195–209. p. (Ars scribendi)
Nagy Imre és a demokratikus emigráció 1956-os szerepének kritikus és önkritikus értékelése 1957-ben, közvetlenül a forradalom után.

KOVRIG, BENNETT: Communism in Hungary. From Kun to Kádár. Pref. Richard F. Staar. Stanford, Hoover Institution Press, 1979. XII, 525 p. (Hoover Institution Publications 211.)
Összefoglaló történeti áttekintés a magyar kommunista mozgalomról.

KOZÁK GYULA: Szent csőcselék. = Évkönyv. 7. 1999. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Standeisky Éva, Rainer M. János. Bp. 1956-os Intézet, 1999. 255–281. p.

KŐSZEG FERENC: 1956: a magunk képére formált forradalom. = ~: Lehetőségek kényszere. Publicisztikai írások, cikkek. Bp. Új Mandátum, 2000. 223–235. p.

KÖVÉR ISTVÁN: Forradalom és megtorlás Szombathelyen, 1956–1960. Szombathely, Vas Megyei Honismereti Egyesület–Honvéd Hagyományőrző Egyesület, 1996. 265, [113] p. (Emlékkönyv 1.)

KÖZI-HORVÁTH József: Magyarság és kereszténység ötvenhatban. München, Nemzetőr, 1981. 47 p.

KRASSÓ GYÖRGY: Maradj velünk! Krassó György írásai. Összeáll. és jegyzet Hafner Mónika, Zsille Zoltán. Bp. Magán–Zárka, 1991. 388 p.
Krassó György ötvenhatban írt újságcikkeit, röplapokat, illetve börtönverseit, a 80-as években szamizdatként megjelent naplójegyzeteit és publicisztikáját, valamint a londoni emigráció idején a Szabad Európa Rádió számára készített jegyzeteit, elemzéseit gyűjti egybe a kötet, továbbá Bozóki András vele készített életinterjúját tartalmazza.

KRIVOSEIN, NIKITA: Budapesttel kezdődött. = Magyar Füzetek. 9–10. Szerk. és kiad. Kende Péter. Malakoff, Dialogues Européens, 1981. 180–186. p.
Egy szovjet értelmiségi emlékei arról, hogyan élte meg a magyar forradalmat a Szovjetunióban.

KUBINYI FERENC: Fekete lexikon, 1945–1956. Thousand Oaks, Malomfalvi, 1994. 303 p.
Tendenciózusan összeállított életrajzok az ötvenes évekből.

LADÁNYI SÁNDOR: Vázlatos történeti áttekintés a magyarországi református egyház közelebbi múltjáról. = Valóság. 37. évf. 1994. 4. sz. 3–30 p.

LÁNYI GUSZTÁV: Pszichológia és politika. Politikai pszichológia Magyarországon a fordulat évétől a rendszerváltásig. = Politikatudományi Szemle. 6. évf. 1997. 1. sz. 153–168. p.

LEONCINI, FRANCESCO: Közvetlen demokrácia és a forradalom. = Világosság. 32. évf. 1991. 10. sz. 725–727 p.
Az 1956-os Kutatóintézet által 1991 júniusában szervezett tudományos konferencián tartott előadás a forradalom célkitűzéseit és jellegét tekinti át vázlatosan, az 1989-es kelet-európai változásokra tekintve.

LIPTÁK, BÉLA: A Testament of revolution. College Station, A and M University Press, 2001. 224 p.

LITVÁN, GYÖRGY: 1848 im kollektiven Gedächtnis Ungarns. = Europäische Rundschau. Jg. 26. 1998. No. 3. 87–95. p.

LITVÁN, GYÖRGY: 1956: crise de Hongrie, crise de Suez. = Guerres mondiales et conflits contemporains. Sept. 2001. No. 200. 99–114. p.

LITVÁN, GYÖRGY: 1956: Volksaufstand oder Revolution?= Revolutionen in Ostmitteleuropa, 1789–1989. Schwerpunkt Ungarn. Hrsg. Karlheinz Mack. Wien–München, Verlag für Geschichte und Politik–Oldenbourg, 1995. 138–143. p. (Schiftenreihe 23.)
A magyar forradalom jellegéről és a megnevezése körüli vitákról.

LITVÁN GYÖRGY: Az 1956-os forradalom. = Sine ira et studio. Harag és részrehajlás nélkül. Szerk. Jahn Ágnes. Bp. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara–Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, 2003. 141–161. p.

LITVÁN GYÖRGY: 1956-os kutatások és viták a mai Magyarországon. = Évkönyv. 5. 1996–1997. Szerk. biz. Hegedűs B. András, Kende Péter, Kozák Gyula, Litván György, Rainer M. János. A konferencia előadásait és vitáit sajtó alá rend. Bak János. Bp. 1956-os Intézet, 1997. 23–26. p.

LITVÁN GYÖRGY: Az 1956-os magyar forradalom – 40 év távlatából. = Mozgó Világ. 22. évf. 1996. 12. sz. 7–12. p.

LITVÁN GYÖRGY: Az 1956-os magyar forradalom eszméi és irányzatai. = ~: Októberek üzenete. Válogatott történeti írások. Bp. Osiris, 1996. 347–356 p.

LITVÁN GYÖRGY: Az 1956-os találkozópont. = Rubicon. 6. évf. 1995. 8. sz. 4–5. p.

LITVÁN, GYÖRGY: A forty-year perspective on 1956. = Hungary 1956. Forty years on. Ed. by Tery Cox. London–Portland, Frank Cass, 1997. 14–25. p.

LITVÁN, GYÖRGY: Idées et tendances de la révolution hongroise de 1956. = Histoire des idées politiques de l’Europe Centrale. Sous la direction de Chantal Delsol et Michel Maslowski. Paris, Presses Universitaires de France, 1998. 511–520. p.

LITVÁN, GYÖRGY: Images of 1956. = Budapest Review of Books. Vol. 6. 1996. No. 3. 144–147. p.

LITVÁN GYÖRGY: Két pártállami diktatúra válsága, 1953 és 1956. = História. 18. évf. 1996. 4. sz. 26–28. p.
A kelet-berlini felkelés és a magyar forradalom: előzmények, hasonlóságok és különbségek.

LITVÁN GYÖRGY: Kié 1956?= Világosság. 32. 1991. 10. 721–724 p.
Az 1956-os Kutatóintézet által 1991 júniusában szervezett tudományos konferencia zárszava úgy válaszol a címben feltett kérdésre, hogy minden tisztességes szándékú csoportosulásnak, szerepnek elismeri a történelmi jogosultságát, s elutasítja ötvenhat örökségének bármiféle kisajátítását.

LITVÁN GYÖRGY: A negyvenedik évforduló. = Magyar Tudomány. 104. köt. Ú. f. 42. köt. 1997. 1. sz. 22–28. p.

LITVÁN, GYÖRGY: Die ungarische Revolution 1956. = Das internationale Krisenjahr, 1956. Polen, Ungarn, Suez. Im Auftrag des Militärgeschichtlichen Forschungsamtes hrsg. von Winfried Heinemann u. Norbert Wiggershaus. München, Oldenbourg, 1999. 149–161. p. (Beiträge zur Militärgeschichte. Bd. 48.)

LJUBISCSEV, ALEKSZANDR: A magyar tragédia értelméről és jelentőségéről. = Kelet-Európa. 1992. 1. sz. 10–22. p.

LOMAX, BILL: 1956 – Ein Wendepunkt für Ungarns Geschichte im 20. Jahrhundert. = Osteuropa – Info. 1986. Nr. 66. 8–15. p.

LOMAX, BILL: Az értelmiség forradalma vagy a munkásoké. = Magyar Füzetek. 9–10. Szerk. és kiad. Kende Péter. Malakoff, Dialogues Européens, 1981. 103–133. p.
A szerző tudományos elemzésében vitába száll azokkal a nézetekkel, amelyek a politikatörténeti aspektusokat előtérbe helyezve elhanyagolják a forradalom társadalmi bázisának vizsgálatát.

LOMAX, BILL: A feje tetejére állt világ. Két forradalom Magyarországon: 1956 és 1989. = Eszmélet. 1991. 9–10. sz. 140–145. p.

LOMAX, BILL: Hungary 1956. London, Allison–Busby, 1976. 222 p. (Motive)

LOMAX, BILL: Magyarország, 1956. Ford. és kieg. Krassó György. Bp. Aura, 1989. 288 p.
Egyike a legnagyobb visszhangot kiváltó ötvenhattal foglalkozó munkáknak. Lomax a forradalom plebejus-baloldali interpretációját képviseli, a magyar ötvenhat történelmi újdonságát nem a nemzeti és demokratikus jellegben látja, hanem „elsősorban a munkástanácsok hálózatán felépülő társadalmi önigazgatás célkitűzésében”. A könyv az 1956-tal foglalkozó történeti irodalomról készített kitűnő bibliográfiai áttekintéssel zárul, amelyet a szerző először a Magyar Füzetek 9–10. számában publikált.

MAGYAR '56. Szerk. Székelyhidi Ágoston. Írta Borbándi Gyula, Dupka György stb. Lakitelek, Antológia, 1996.
1. köt. Forradalom és szabadságharc Magyarországon. Hatások a Kárpát-medencében. 268 p.
2. köt. Megtorlás, ellenállás, emigráció Magyarországon, a Kárpát-medencében, Nyugaton. 239 p.

MAGYAR BÁLINT: Dunaapáti, 1944–1958. Dokumentumszociográfia. Bp. Művelődéskutató Intézet–Szövetkezeti Kutatóintézet, 1986.

1. köt. 1944–1950. 324 p.

2. köt. 1951–1954. 325–653. p.

3. köt. 1955–1958. 657–909. p.
A megjelenésekor tudományos szenzációt és széles közérdeklődést kiváltó dokumentumgyűjtemény Dunapataj, az egykori mezőváros történetét mutatja be a helyi múzeum irattárából, a megyei levéltárakból és magánszemélyektől gyűjtött dokumentumok alapján. A válogatást interjúrészletek egészítik ki, amelyekben Dunapataj életében, sorsfordulóinál (1956) meghatározó szerepet játszott személyek szólalnak meg. A szerző úttörő vállalkozásából kiindulva született meg A Dunánál c. film, Schiffer Pál és Magyar Bálint közös alkotása.

A MAGYAR forradalom tizedik évfordulójára, 1955–1956. = Új Látóhatár. 9. évf. 1966. 5. sz. 385–500. p.
A kéthavonta, majd negyedévente megjelenő folyóirat e számát teljes egészében a forradalom emlékének szentelték. Szerzői: Gosztonyi Péter, Király Béla, Garamvölgyi Zoltán, Arató László.

MAGYAR Füzetek. 9–10. Szerk. és kiad. Kende Péter. Malakoff, Dialogues Européens, 1981. 248 p.
A 25. évfordulóra készített összeállítás a magyar ötvenhattal foglalkozó legeredetibb írásokból nyújt válogatást. Arra a kérdésre, hogy mi történt 1956-ban, a könyv szerkesztői az ENSZ különbizottságának jelentésében és Méray Tibor, Király Béla, Molnár Miklós egy-egy tanulmányrészletében keresik a választ. A Milyen forradalom? fejezetcím köré csoportosították G. H. N. Seton-Watson, Fejtő Ferenc, Raymond Aron, Claude Lefort, Hannah Arendt írásait. Különösen érdekes Fehér Ferenc-Heller Ágnes Egy tiszta politikai forradalom, Bill Lomax Az értelmiség forradalma vagy a munkásoké?, valamint Donáth Ferenc 1945 és 1956 c. tanulmánya. A könyvnek A kisugárzás c. fejezetébe Kende Péter, Nikita Krivosein, Paul Goma írásai kerültek. Szintén e füzetben található Bill Lomax kitűnő historiográfiai áttekintése az 1956-tal foglalkozó történeti irodalomról, amely Magyarország, 1956 (Bp. Aura, 1989.) c. könyvében is megjelent.

A MAGYAR népi demokrácia története, 1944–1962. Szerk. Balogh Sándor, Jakab Sándor. Bp. Kossuth, 1978. 382 p.

A MAGYAR Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1956–1962. Sajtó alá rend. Vass Henrik, Ságvári Ágnes. Bp. Kossuth, 1964. 621 p.
2. bőv. kiad. 1973. 636 p.
3. bőv. kiad. 1979. 744 p.
A kötet az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. december 5-i, az 1956. október 23-án kezdődött események okait és előzményeit értékelő határozatával indul. A válogatás a jelzett időszak legfontosabb politikai, agrár- és kulturpolitikai dokumentumait tartalmazza.

MAGYARORSZÁG története, 1918–1975. Szöveggyűjtemény. Egyetemi segédkönyv. Összeáll. Balogh Sándor, Föglein Gizella. Bp. Tankönyvkiadó, 1986. 369 p.

MAGYARORSZÁG története, 1918–1990. Egyetemi tankönyv. Szerk. Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos. Bp. Korona, 1995. 347 p.

MARTON ENDRE: Tiltott égbolt. Bp. Kairosz, 2000. 260 p.

MÁTÉS KÁROLY: 1956 tegnap, ma és holnap. = Gazdaság és Társadalom. 5. évf. 1994. 2–3. sz. 125–141. p.

MAYER, HANS: Megengedhetetlen pesszimizmus. = Kritika. 29. évf. 2000. 8. sz. 36–38. p.

MÉRAY TIBOR: Történelem és érzelem. "Sine ira et studio."= História. 18. évf. 1996. 7. sz. 32–33. p.

MÉRAY TIBOR: A párizsi vártán. Írások a Szajna mellől. A jegyzeteket összeáll. Petres László. Előszó Pomogáts Béla. Marosvásárhely, Mentor, 2000.

1. köt. 392 p.

MICHELLER MAGDOLNA: Egyetemisták és a hatalom. A magyar egyetemi hallgatók és a hatalom viszonya, 1945–1957. Szeged, József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 1992. 113 p.

MÓD ALADÁR: Események és esélyek. = Világosság. 30. évf. 1989. 4. sz. 269–274. p.
A Magyar Dolgozók Pártja egykori ideológusának a hivatalos értékeléstől eltérő, kéziratban maradt korabeli elemzése ötvenhat jellegéről és a kibontakozás lehetőségeiről.

MOLNÁR ERIK: Nemzeti-demokratikus felkelés vagy burzsoá ellenforradalom? Bev. Hajdu Tibor. = Társadalmi Szemle. 44. évf. 1989. 4. sz. 47–54 p.
Az 1957 tavaszán a Táncsics Körben megvitatott tanulmány kísérletet tesz 1956 eseményeinek az akkori hivatalos megítélésnél árnyaltabb elemzésére.

MOLNÁR GYÖRGY: Megszállók homályban. = Beszélő. 3. f. 1. évf. 1996. 8. sz. 36–46. p.
A szovjet hadsereg Magyarországon 1944-től 1991-ig.

MOLNÁR JÁNOS: Ellenforradalom Magyarországon 1956-ban. A polgári magyarázatok bírálata. Bp. Akadémiai Kiadó, 1967. 266 p.
A szerző Magyarországon először tett kísérletet az október 23-a és november 4-e közötti események tudományos igényű feldolgozására. Publikálatlan dokumentumokat, bírósági jegyzőkönyveket, BM-aktákat, visszaemlékezéseket használt fel írásához, ezért könyve marxista-leninista szemlélete ellenére is informatív.

MOLNÁR JÁNOS: Az MSZMP 1956-ról. = Párttörténeti Közlemények. 33. évf. 1987. 3. sz. 148–167. p.
Az elemzés szerint az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága által 1956. december 5-én elfogadott négy pontos határozat értelmezésében és interpretálásábban 1959-ig egyoldalú változások történtek a politikai események, a nemzetközi és belpolitikai helyzet, a párt belviszonyainak alakulása következtében.

MOLNÁR JÓZSEF: Harminc év után. = Új Látóhatár. 37. évf. 1986. 3. sz. 281–294. p.

MOLNÁR, MIKLÓS: La présence de l’histoire. = 1956. Varsovie – Budapest. La deuxième révolution d’octobre. Textes réunis par Pierre Kende, Krzysztof Pomian. Paris, Seuil, 1978. 68–81. p. (Collection Esprit)

MOLNÁR, MIKLÓS: Victoire d’une défaite. Budapest 1956. Paris, Fayard, 1968. 363 p. (Le monde sans frontières)

MOLNÁR, MIKLÓS: Budapest, 1956. The history of the Hungarian revolution. London, Allen–Unwin, 1971. 303 p.

MOLNÁR MIKLÓS: Egy vereség diadala. A magyar szöveget gond. Kis János. Párizs–New Jersey, Magyar Füzetek–Atlanti Kutató és Kiadó Társulat, 1988. 223 p. (Adalékok az újabbkori magyar történelemhez 9.)

2. kiad. Bp. Educatio Kiadó, 1991. 276 p.
3. kiad. Bp. Socio-typo–1956-os Intézet, 1998. 291 p.
Az Irodalmi Újság egykori szerkesztőjének, a későbbi történésznek eredetileg francia nyelven megjelent összefoglaló történeti munkája. Bemutatja a forradalom pluralisztikus jellegét, politikai-társadalmi és nemzeti mozgatóerőit, valamint a résztvevők értékrendjének sokféleségét.

MOLNÁR MIKLÓS: L’insurrection nationale. = ~: Histoire de la Hongrie. Collaboration scientifique Lajos Pál. Paris, Hatier, 1996. 401–414. p. (Nations d’Europe)

MONTANELLI, INDRO: Dentro la storia. Finlandia, 1939–40, Ungheria, 1956. Milano, Rizzoli, 1992. 349 p.

MUCS SÁNDOR–ZÁGONI ERNŐ: A Magyar Néphadsereg története. 2. bőv. kiad. Bp. Zrínyi, 1984. 357 p.
A Magyar Néphadsereg a proletárdiktatúra kiépítése és megvédése időszakában (1948–1959) c., közel százoldalas fejezetben olvasható a honvédség történetének 1988-ig érvényes hivatalos verziója. A szerzők 1956-ról írva a Fehér könyveket használták forrásként.

MUSZATOV, VALERIJ LEONYIDOVICS: Predvesztnyiki buri. Polityicseszkie kriziszü v Vosztocsnoj Jevrope, 1956–1981. Moszkva, Naucsnaja Knyiga, 1996. 300 p.

MÜHLE, EDUARD: Der "ungarische Herbst" 1956 und die Ablösbarkeit kommunistischer Herrscahft in Ostmitteleuropa. = Zeitschrift für Geschichtswissenschaft. Jg. 47. 1999. Heft 1. 38–49. p.

NAGY, ERNEST A.: Crisis decision setting and response. The Hungarian revolution. Washington, National Defense University, 1978. VI, 32 p. (National security affairs monograph series 78–1.)

NAGY Imre és kora. Tanulmányok és források. 1. Szerk. Sipos József, Sipos Levente. Bp. Nagy Imre Alapítvány, 2002. 474 p.

NAGY Imre és kora. Tanulmányok, forrásközlések. 2. Miskolc és Északkelet-Magyarország 1956-ban. Szerk. Á. Varga László. Bp. Nagy Imre Alapítvány, 2003. 317 p.

NAGY Imre és kora. Tanulmányok, forrásközlések. 3. Vidéki diákmozgalmak 1956-ban. Szerk. Némethné Dikán Nóra, Szabó Róbert, Vida István. Bp. Nagy Imre Alapítvány, 2004. 457 p.

NAGY IMRE: A magyar nép védelmében. Vitairatok és beszédek, 1955–1956. Új, bőv., jav. kiad. Párizs–Highland Lakes, Magyar Füzetek–Atlanti Kutató és Kiadó Társulat, 1984. 265 p. (Adalékok az újabbkori magyar történelemhez 3.)
A könyv Nagy Imre 1955–56-ban fogalmazott vitairatait, az MDP vezető testületeihez intézett beadványait, a személye elleni támadások hatására készített tanulmányait gyűjti egybe, amelyekben a szerző sorra veszi a politika és a gazdaság legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit. Az írásokat közvetlenül a forradalom után sikerült külföldre juttatni, és 1957-ben meg is jelentek a Forradalmi Tanács kiadásában magyarul, majd pedig számtalan idegen nyelven. A jelen kötet tartalmazza még Nagy Imre már kormányelnöki minőségében mondott ötvenhatos beszédeit is.

A NAGY Imre-vonal. Dokumentumválogatás. A bevezető tanulmányt írta és a dokumentumokat vál. Dér Ferenc. Szakmailag szerk. Kovács Lajos Péter. Bp. Reform , 1989. 343 p.
A kötetre rányomja bélyegét a válogatás időpontja, amikor a szerkesztők még kevés esélyt láttak Nagy Imre politikai megítélésének megváltozására. Az 1932–1956. október 14-e között keletkezett írások sorában túlsúlyban vannak azok, amelyek a marxista ideológia és pártfegyelem szorításában keletkeztek. Bár az 1953 utáni fejezetben több lényeges cikk olvasható (A Központi Vezetőség ülése után. Szabad Nép. 1954. október 20.), a később A magyar nép védelmében címen megjelentetett tanulmányokból csak egy került a válogatásba.

NAGY KÁROLY: Tanúk korukról, 1977–1997. = Valóság. 40. évf. 1997. 9. sz. 91–99. p.
A Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Körének Tanúk korukról c. előadássorozatának története. 1956-ról több előadást is szerveztek.

NEMES DEZSŐ: Népi demokráciánk fejlődése és az októberi ellenforradalom. = Párttörténeti Közlemények. 3. évf. 1957. 1. sz. 3–31. p.

NÉGY nap szabadság. A magyar forradalom és a világ szabad szakszervezetei. Brüsszel, Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, 1958. 224 p. (Népszava könyvtár)

NIEDERHAUSER EMIL: Kelet-Európa története. Bp. História–MTA Történettudományi Intézete, 2001. 360 p. (História. Könyvtár. Monográfiák 16.)

NUEVA victima de la besti a roja. Matanza de húngaros, vuelve la tenebrose Edad Media en nuestros tiempos. México, Unión Cívica Internacional, 1957. 126 p.

NYYSSÖNEN, HEINO: The presence of the past. = Politics. 1956 after 1956 in Hungary. Jyväskylä, University of Jyväskylä, 1999. 304 p. (Sophy)

OKTÓBERRŐL, a forradalomról. = Világosság. 33. évf. 1992. 10. sz. 721–799 p.
A folyóirat szerkesztősége a forradalomra emlékezve tematikus számot állított össze, amelyhez Mécs Imre írt előszót. Bill Lomax 1956 örökségét és Litván György a Nagy Imre-per politikai hátterét elemző tanulmánya mellett megtalálható Nagy Imre két beadványa 1957-ből (Rainer M. János közlésében) és Guy Turbet-Delof francia diplomata naplójának részlete, valamint egy 1956-os kutatóintézet létesítésére irányuló javaslata. Vida István követjelentések segítségével az angol, Cvi Erez izraeli külügyi dokumentumok alapján pedig a forradalommal kapcsolatos izraeli álláspontot világítja meg.

OLVASÓKÖNYV. Az 56-os forradalom sajtójából. [Bev.] Kenedi János. [Bp. 1986.] 98 p.
A szamizdat összeállítás az 1986. december 5–6-án tartott illegális tanácskozásra készült.

ON sentence on tyranny. Hungarian literary gazette anthologie. Compiled by George Pálóczi-Horváth. Transl. and supervised by Paul Tábori, John Sakeford. London, Wawerley Press, 1957. 110 p.
Válogatás az Irodalmi Újság 1956-os számaiból.

ORBÁN SÁNDOR: Két agrárforradalom Magyarországon. Demokratikus és szocialista agrárátalakulás, 1945–1961. Bp. Akadémiai Kiadó, 1972. 258 p.

ÖTVENHAT forradalma. Bev. Szakolczai Attila: A tények után – a dokumentumok elé. = Világosság. 34. évf. 1993. 10. sz. 37–83. p.
Tischler János: Budapest jelenti Varsónak. 40–54. p. – Bak János: Szászországi pásztorlevél a magyar forradalomról. 55–57. p. – Mongi Slim: Tunézia hangja az ENSZ-ben 1956 decemberében. [Bev. és közread.] Litván György. 58–61. p. – Kenedi János: Pietro Nenni a forradalomról. Heltai György és Pietro Nenni levélváltása. –62–66. p. – Palkó Gábor: Az 1956-os tudósemigrációról. 67–75. p. – Szidiropulosz Archimedesz: A görög emigráció a forradalomban. 76–83. p.

ÖTVENHAT októbere és a hatalom. A Magyar Dolgozók Pártja vezető testületeinek dokumentumai, 1956. október 24–28. Előszó Ripp Zoltán. A dokumentumokat sajtó alá rend. Horváth Julianna, Ságvári Ágnes. Szerk. és a jegyzeteket kész. Horváth Julianna, Ripp Zoltán. Bp. Napvilág, 1997. 324 p.

ÖTVENHATRÓL nyolcvanhatban. Az 1956-os magyar forradalom előzményei, alakulása és utóélete című, 1986. december 5–6-án Budapesten rendezett tanácskozás jegyzőkönyve. Szerk., jegyzet Hegedűs B. András. Bp. Századvég–1956-os Intézet, 1992. 334 p.
Az 1986 decemberében illegálisan rendezett konferencián a forradalom résztvevői, akkori ellenzéki személyiségek és történészek vettek részt. Ez volt az első, ötvenhatos szellemű hazai tanácskozás. A jelen kiadás az elkobzott szamizdat és részleges külföldi kiadás (A forradalom előzményei, alakulása és utóélete. Tanulmányok és kronológia. Párizs–New Jersey, Magyar Füzetek–Highland Lakes, Atlanti Kutató és Kiadó Társulat, 1987. 239 p.) után a teljes szöveget tartalmazza. Megfelelő apparátussal közli a négy vitaindító előadást (Vásárhelyi Miklós: Az első meghiúsított reformkísérlet. 21–71. p. – Széll Jenő: Társadalmi és politikai erők az 1956-os forradalomban. 111–128. p. – Mécs Imre: Alulról jövő és spontán mozgalmak a forradalomban. 129–145. p. – Kis János: Az 1956–1957-es restauráció. 217–247. p.). Közreadja a teljes vitajegyzőkönyvet, többek között Dénes János, Eörsi István, Hajdu Tibor, Hegedűs András, Hegedűs B. András, Konrád György, Levendel László, Litván György, Lőcsei Pál, Lukácsy Sándor, Magyar Bálint, Marián István, Mészöly Miklós, Nagy Elek, Rácz Sándor, Szalai Pál, Tamás Gáspár Miklós, Vajda Mihály, Vígh Károly hozzászólását.

PÁLYI ANDRÁS: A forradalom és az irodalom. = Beszélő. 3. f. 1. évf. 1996. 7. sz. 86–94. p.

PEÉRY, REZSŐ: Réforme et révolution en Pannonie. Bruxelles, Institut Imre Nagy de Sciences Politiques, 1962. 89 p. (Études sur la révolution hongroise 1.)

PESSOA, LENILDO TABOSA: A revolucăo popular. Operários, estudantes e intelectuais contra o imperialismo. Pref. de Nicolas Boér. Caruaru, Liv. Estudantil, 1966. 167 p.

PÉTER LÁSZLÓ: A nemzeti múlt legendái és tilalomfái. = ~: Az Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből. A kötet szerkesztésében közrem. Czigány Lóránt. Bp. Osiris, 1998 [1999!]. 90–127. p.

PETŐ IVÁN: „Zuhog az ész gazdátlan tényrakásokra.” 1956 és a gazdaság. = Századvég. 1989. 1–2. 110–117 p.
A Széchenyi Szakkollégium konferenciáján 1988 decemberében elhangzott előadás az 1956–59-es gazdaságpolitikai elképzeléseket vizsgálja.

PETŐ IVÁN–SZAKÁCS SÁNDOR: A hazai gazdaság négy évtizedének története, 1945–1985. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1985.
1. köt. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. 764 p.

A magyar gazdaság 1945 utáni történetét máig időtállóan feldolgozó munka részletesen bemutatja az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem állapotát a „hosszú ötvenes évek” időszakában, nyomon követi a reform közgazdasági gondolkodás fejlődését valamint elemzi azt a hatást, amit 1956 gyakorolt a magyar gazdaságra és gazdaságirányításra.

PIRITYI SÁNDOR: Forradalom és rendteremtés, 1956–1961. = ~: A nemzeti hírügynökség története, 1880–1996. Bp. Magyar Távirati Iroda, 1996.139–149. p.

A PLACE in the sun. The Hungarian struggle to regain their heritage of freedom. Compilers Zoltan Bodolai, Endre Csapo. Sydney, Hungarian Council of New South Wales, 1986. 63 p.

POLÁNYI MIHÁLY: Az igazság órája. = Polanyiana. 2. évf. 1992. 3. sz. 7–12. p.

POLITYICSESZKIJE krizisi konflikti 50–60-h godov v Vosztocsnoj Jevrope. Otvetsztvennüj red. Ju. Sz. Novopasin. Red. szoszt. B. J. Zselicki Moszkva, Insztyitut szlavjanovegyenyije i balkanyisztiki RAN, 1993. 227 p.
Politikai válságok és konfliktusok Kelet-Európában az ötvenes–hatvanas években.

POLOGNE – Hongrie, 1956 ou „Le Printemps en Octobre”. Textes choisis et traduit sous la direction de Jean-Jacques Marie, Balázs Nagy. Présentés par Pierre Broué. Paris, Etudes et Documentation Internationales, 1966. LII, 368 p.
A forradalom 10. évfordulóján kiadott francia nyelvű trockista szellemű dokumentumösszeállítás 1955 és 1957 közti lengyel és magyar cikkeket, iratokat és más forrásokat közöl.

POMOGÁTS BÉLA: Az idő fölött, 1956. Emlékezések, publicisztikai írások, tanulmányok. Bp.–Ungvár, Anyanyelvi Konferencia–Intermix Könyvkiadó, 1993. 140 p.

POMOGÁTS BÉLA: Irodalmunk szabadságharca. Egy esztendő irodalmi élete, 1956. Bp. Gondolat, 1989. 135 p.
A forradalom első szabad magyarországi ünnepére időzített kiadványban a szerző bemutatja az úgynevezett íróellenzék kialakulását, regisztrálja az 1956-os esztendő irodalompolitikai vitáit, publicisztikáját, számba veszi az íróértelmiség kísérletének dokumentumait.

POMOGÁTS BÉLA: Szimbolikus tartomány. = Korunk. 3. f. 7. évf. 1996. 10. sz. 62–68. p.

PÓR EDIT–CSEH GERGŐ BENDEGÚZ: A hatalom és az újságírók, 1956–1958. = História. 17. évf. 1995. 9–10. sz. 39–41. p.

POZSGAY IMRE: Magyar szabadságharcok. = Új Horizont. 26. évf. 1998. 1. sz. 17–22. p.

RÁBA MARGIT: A rettenet évei. Az 1956. október 23-i magyar szabadságharc története … Winnipeg, Kanadai Magyar Újság, [1958?]. 243 p.

RAINER M. JÁNOS: 1956 a 20. század történelmében. = „Tizenhárom nap, amely…” Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéből. Szerk. Horváth Miklós. Bp. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2003. 9–16. p.

RAINER M. JÁNOS: 1956 fő kérdései és problémái – ma. = Rubicon. 7. évf. 1996. 8–9. sz. 14–19. p.

RAINER, JÁNOS M.: Demokratievorstellung in der Ungarischen Revolution 1956. = Österreichische Zeitschrift für Geschichtwissenschaften. 1991. No. 4. 118–125. p.

RAINER M. JÁNOS: Gond és hitvallás. Irodalmi reformellenzék 1956 őszén. = Századvég. 1987. 4–5. sz. 61–87. p.
A tanulmány, amelynek bevezetőjében a szerző röviden áttekinti a magyar értelmiség egy részének 1953 júniusa után folytatott küzdelmét a sztálinizmus ellen, eredeti és érdekes elemzés az írótársadalom tevékenységéről az 1956 szeptemberétől 1957 januárjáig, az írószövetség működésének ideiglenes felfüggesztéséig tartó időszakban.

RAINER M. JÁNOS: Múltunk kritikus kérdései – 1956. = Élet és Irodalom. 44. évf. 2000. 24. sz. jún. 16. 9–10. p.
Elhangzott a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Történelmi Társulat Múltunk kritikus kérdései c. vitasorozatán.

RAINER, JÁNOS M.: National independence, neutrality and cooperation in the Danube region. Imre Nagy's foreign policy ideas. = Geopolitics in the Danube Region. Hungarian Reconciliation Efforts, 1848–1998. Eds. Ignác Romsics, Béla K. Király Bp. CEU Press, 1998. 281–304. p.

RAINER M. JÁNOS: Pártok és irodalom. Németh László írásai 1956-ból. = História. 11. évf. 1989. 1–2. sz. 58–60. p.

RAINER, JÁNOS M.: A Progress of ideas. The Hungarian revolution of 1956. = The ideas of the Hungarian revolution, suppressed and victorious, 1956–1999. Ed. by Lee W. Congdon, Béla K. Király. Boulder–Highland Lakes, Social Sciences Monograph–Atlantic Research and Publications, 2002. 7–41. p. (East European Monographs 609. – Atlantic Studies on Society in Change 118.)

RAINER M. JÁNOS: A történelmi emlékezet. = Beszélő. Ú. f. 6. évf. 1995. 24. sz. 26–27. p.
Trianon, a második világháború, 1956, a rendszerváltás.

RÁKOSITÓL Kádárig. Fejezetek a legújabbkori magyar történelemből. Szerk. Timár Lajos, Valuch Tibor. Debrecen KLTE Történelmi Intézete Új- és Legújabbkori Magyar Történelmi Tanszéke, 1998. 160 p. (Jelenkortörténeti Műhely 1.)

RENDŐRSÉGI napi jelentések. Összeáll. és a bevezető tanulmányt írta Kajári Erzsébet. A jegyzetet kész. Kajári Erzsébet, Szakolczai Attila. Bp. Belügyminisztérium–1956-os Intézet.
1. köt. 1956. október 23.–december 12. 1996. 571 p. (Belügyi iratok 1.)
2. köt. 1956. december 13.–december 31. 1997. 476 p. (Belügyi iratok 2.)

RÉV ISTVÁN: Ellenforradalom. = Beszélő. 3. f. 4. évf. 1999. 4. sz. 42–54. p.
Franczia Kiss Mihály 1957-es perében "a bíróság feladatának érezte..., hogy megtalálja és bizonyítsa az 1919. évi fehérterror és a fehérterror úgynevezett második kiadása, az 1956-os ellenforradalom összefüggését."

The REVOLT in Hungary. A documentary chronologie of events based asclusidely on international broadcasts by central an provincial radios october 23 1956–november 4 1956. New York, Free Europe Committee, 1956. 42 p.
A Szabad Európa Bizottság összeállítása a magyar forradalomról.

REWOLUCJA węgierska 1956 roku. Reformy, bunt i represje, 1953–1963. Pod redakcjš György Litvána. Warszawa, Instytut Studiów Politycznych Polskiej Akademii Nauk, 1996. 287 p.

RIPP ZOLTÁN: 1956. Forradalom és szabadságharc Magyarországon. Bp. Korona Kiadó, 2002. 368 p.

ROMSICS IGNÁC: Magyarország története a XX. században. Bp. Osiris, 1999. 662 p.

RŐCZEY JÁNOS: A befejezetlen forradalom. Bp. Szerző, 1999. 284 p.

RŐCZEY JÁNOS: A Nyugat neuralgikus pontja. 1956 és a jövő Európája, azaz a Magyar Modell. Bp. Közdok, 1995. 157 p.

RUSPANTI, ROBERTO: Ungheria 1956: il lamento dei poeti. = ~: Dal Tevere al Danubio. Percorsi di un magiarista italiano fra storia poesia e letteratura. Soveria Manelli, Rubbettino, 1997. 307–317. p.

SÁNDOR ANDRÁS: Radikalizmus és tolerancia. = Világosság. 32. 1991. 10. 754–756 p.
Sándor András író, egyetemi tanár (Washington) az 1956-os Kutatóintézet által 1991 júniusában rendezett konferencián tartott előadása a magyar 1956-ot az első antitotalitárius forradalomként értelmezi, amely a nyugati demokráciák megújulásának is radikális kísérlete volt.

SANTAMARIA, ALDO: Budapest 1956. L'eroismo e l'infamia. Roma, Settimo Sigillo, 1996. 189 p.

SARTRE, JEAN-PAUL: Sztálin kísértete. = ’56 és a franciák. Francia gondolkodók a magyar forradalomról. Vál. Philipp Cappelaere. Előszó Molnár Miklós. Bp. Font, 1993. 79–132. p.

SCHLETT ISTVÁN: Egy ál(lam)párt tündöklése és bukása. Vázlat az MSZMP történetéről. = Századvég. 1990. 3–4. sz. 50–58. p.

SCHÖPFLIN, GEORGE: Politics in Eastern Europe, 1945–1992. Oxford–Cambridge, Blackwell, 1994. 327 p.

SÉDOUY, ALAIN DE: Indomptable Hongrie. Paris, Les 4 Fils Aymon, [1956]. 182 p.

SETON-WATSON, G[EORGE] H[UGH] N[ICHOLAS]: A forradalom jellegéről.= Magyar Füzetek. 9–10. Szerk. és kiad. Kende Péter. Malakoff, Dialogues Européens, 1981. 56–59. p.

SINGER, LADISLAUS: Der Ungarische Weg. Stuttgart–Degerloch, Seewald, 1978. 192 p. (Zweitpolitische Schriftenreihe 20.)

STANDEISKY ÉVA: Az írók és a hatalom, 1956–1963. Bp. 1956-os Intézet, 1996. 481 p.

SZABÓ A. FERENC: Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar közgondolkodásban. = Hitel. 9. évf. 1996. 11. sz. 56–64. p.

SZABÓ A. FERENC: Az ismeretlen ’56. Egyetemi tansegédlet. Bp. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2003. 207 p.

SZABÓ BÁLINT: Az „ötvenes évek”. Elmélet és politika a szocialista építés első időszakában Magyarországon, 1948–1957. Bp. Kossuth, 1986. 432 p.
A kommunista párt politikai irányvonalának alakulását vizsgáló könyv levéltári forrásanyag (az MDP KV és PB jegyzőkönyvei valamint határozatai) alapján elemezhette a jelzett időszakot, amelyek más, a korszakkal foglalkozó történészek számára nem voltak hozzáférhetőek. A szerző úgy látja, hogy az 1956. júliusi KV-ülés után „nagy, konstruktív munka kezdődött” a hibák végérvényes kijavítására, ám ezt a folyamatot megszakította az „ellenforradalmi felkelés”. A kutatásból teljes egészében kimaradt az MDP, illetve az MSZMP 1956. október 23–november 4-e közötti tevékenységének feltárása.

SZABÓ LÁSZLÓ, CS.: Hamis tudat. = Szivárvány. 1982. 6. sz. 3–6. p.

SZABÓ MIKLÓS: Demokratikus szocializmus vagy restauráció? Gondolatok 1956 programjáról. = Évkönyv. 1. 1992. Szerk. biz. Bak M. János, Békés Csaba, Hegedűs B. András, Kende Péter, Litván György, Rainer M. János, S. Varga Katalin. Bp. 1956-os Intézet, 1992. 93–96 p.
Az ötvenhatos demokrácia „kétfrontos harcot” vívott mind a Rákosi-rendszer, mind a Horthy-rendszer visszaállítása ellen. Az ellenforradalom és forradalom az ötvenhatos demokratizmus számára nem a szocializmus-kapitalizmus ellentétpár dimenziójában jelent meg, hanem mindkét antidemokratikus rendszer egyértelmű elutasításában.

SZABÓ MIKLÓS: Hogyan látjuk ma 1956-ot ?= ~: Politikai kultúra Magyarországon, 1896–1986. Válogatott tanulmányok. Bp. Medvetánc Könyvek–Atlantis Program, 1989. 265–273. p.
Az 1985-ben a Budai Rakpart Klubban elhangzott előadás a forradalom jellegével, nemzetközi hátterével, s a politika erővonalainak változásaival foglalkozik.

SZABÓ RÓBERT: A Kommunista Párt és a zsidóság Magyarországon, 1945–1956. Előszó Borsányi György. Bp. Windsor, 1995. 328 p.

SZABÓ ZOLTÁN: Ezerkilencszázötvenhat: forradalom, történelem, valóság. = ~: Terepfelverés. Sajtó alá rend., bev. Czigány Lóránt. Bern, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1987. 215–247 p.
Esszé 1956-ról. A forradalom antitotalitárius jellegét emeli ki, s a jövő szempontjából érvényes mondanivalóját fogalmazza meg. Töredékesen is az egyik legszebb szöveg a magyar felkelésről. Első változata vitaindítóként hangzott el 1977. június 18-án a genfi Dies Academicuson.

SZABÓ ZOLTÁN: A népcsinálta remekmű. Közread. Karsay Orsolya. = Árgus. 3. évf. 1992. 4–5. sz. 114–116 p.
A Szabad Európa Rádió londoni tudósítójaként 1957. január 27–én írta Szabó Zoltán ezt a „levelet” Peter Fryer Hungarian tragedy (London, Dobson, 1956. 96 p.) c. könyve megjelenése alkalmából.

SZABÓ ZOLTÁN: Kívülről. = ~: Terepfelverés. Sajtó alá rend., bev. Czigány Lóránt. Bern, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1987. 147–213. p.
Szabó Zoltán naplója a forradalomról eredetileg a londoni Irodalmi Újság 1957. május–novemberi számaiban jelent meg, tizenegy folytatásban.

SZAKOLCZAI ATTILA: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Rohanunk a forradalomba. = Rubicon. 7. évf. 1996. 1–2. sz. 47–50. p.

SZAKOLCZAI ATTILA: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A visszaemlékezéseket vál. és szerk. Molnár Adrienne. Bp. 1956-os Intézet, 2001 434 p.

SZAMUELY LÁSZLÓ: A magyar közgazdasági gondolat fejlődése, 1954–1978. A szocialista gazdaság mechanizmusának kutatása. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1986. 596 p.
A kötet a címben jelzett korszak legfontosabb elméleti eredményeit, időtállónak bizonyult felismeréseit gyűjtötte egybe a hazai szerzők, többek között Péter György, Balázsy Sándor, Kornai János, Varga István, Liska Tibor egykor publikálatlan írásaiból, belső vitáik anyagából, a hivatalos dokumentumokból. Szamuely László nyitó tanulmánya bemutatja a magyar közgazdasági reform gondolkodás történetét.

SZÁNTÓ KONRÁD: Az 1956-os forradalom és a katolikus egyház. Bp. Szent Maximilian Lap- és Könyvkiadó, 1993. 219 p.
A szerző levéltári források, feldolgozások, visszaemlékezések alapján elemzi a katolikus egyház forradalomban betöltött szerepét. Az egyházmegyéket sorra véve bemutatja az egyházi személyek tevékenységét és sorsát a forradalom, majd a megtorlás időszakában.

SZÁNTÓ KONRÁD: Az 1956-os forradalom és a katolikus egyház. = Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Szimpózium, 1997. október 11–12. Előszó Balás Piri László. Bp. Konrad Adenauer Alapítvány Budapesti Képviselete, 1997. 193–198. p.

SZÁNTÓ T. GÁBOR: Ötvenhat. = Szombat. 4. évf. 1992. 8. sz. 14–30 p.
Az írás bevezető a folyóirat 1956 és a zsidóság c. tematikus számához.

SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN: 1956. Lehet, hogy másképpen volt? Szeged, Agóra Print, 1996. 239 p.
2. kiad. 2001.

SZÉLL JENŐ: Társadalmi és politikai erők az 1956-os forradalomban. = A forradalom előzményei, alakulása és utóélete. Tanulmány és kronológia. Párizs–New Jersey, Magyar Füzetek–Atlanti Kutató és Kiadó Társulat, 1987. 74–94. p.
Az 1986-os ellenzéki konferenciára készült előtanulmány az 1956. október 23. és november 4. közti napok politikatörténetének elemző összefoglalója.

SZEMLE. Válogatás a brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóiratából. Szerk. Kozák Gyula. Előszó Kende Péter. Bp. Századvég–1956-os Intézet, 1992. 307 p.
Az 1959 és 1963 között megjelent és tizennyolc számot megért tudományos folyóiratnak az volt a célkitűzése, hogy életben tartsa ötvenhat emlékét. A kiadvány angol és francia nyelvű mutációja pedig, ami a nyugat-európai baloldali érzelmű értelmiséghez szólt, a forradalomra zúdított hamisításokat kívánta ellensúlyozni, valamint egy olyan koncepció kidolgozásán fáradozott, amely a magyar forradalom általánosabb, másutt is hasznosítható tanulságára épül. Ez a válogatás az ötvenhatos témájú írásokat gyűjti össze, amelyeket bibliográfiánk szétosztva, tételenként közöl.

SZENTE IMRE: Ötvenhat és előzményei. Fodor András feljegyzéseit követve s kiegészítve. = Kortárs. 44. évf. 2000. 10–11. sz. 1–13. p.

SZESZTAY ÁDÁM: Nemzetiségi törekvések az 1956-os forradalomban. = Regio. 5. évf. 1994. 2. sz. 106–126. p.

SZESZTAY ÁDÁM: Nemzetiségi kérdés a Kárpát-medencében, 1956–1962. Az ötvenhatos forradalom hatása a kelet-közép-európai kisebbségpolitikára. Bp. MTA Kisebbségkutató Intézet–Gondolat Kiadói Kör, 2003. 417 p. (Kisebbségi monográfiák 1.)

TANULMÁNYOK a magyar forradalomról. Szerk. Borbándi Gyula, Molnár József. München, Aurora Könyvek, 1966. 680 p.

TEN years after. A commemoration of the tenth anniversary of the Hungarian revolution. Ed. Tamas Aczél. London, MacGibbon–Kee, 1966. 253 p.
A forradalom tizedik évfordulójára megjelent gyűjteményes kötet. Polányi Mihály bevezetője után a Magyarország és a nagyvilág c. fejezetben Raymond Aron, George Fletcher és Fejtő Ferenc tanulmányát, a Magyarország tíz év után c. fejezetben elsősorban neves emigráns magyarok elemző tanulmányait közli. A függelék Barlay István bibliográfiáját és kronológiáját tartalmazza.

A TÉNYEK válaszolnak, 1956–1986. A Népszabadság cikksorozata. Felelős szerk. Rényi Péter. Bp. Hírlapkiadó Vállalat, 1986. 62 p.
A Népszabadság különkiadványa.

TIRTS TAMÁS: Egy évforduló margójára. = Vigilia. 61. évf. 1996. 10. sz. 767–770. p.

„TIZENHÁROM nap, amely…” Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéből. Szerk. Horváth Miklós. Bp. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2003. 263 p.

TÓBIÁS ÁRON: A magyarok vére. Tudósítások tollal – mikrofonnal. Paris–Bp. Varga–Szerző, 1997. 682 p.
2. kiad. 2000.

TŐKÉS RUDOLF: A kialkudott forradalom. Gazdasági reform, társadalmi átalakulás és politikai hatalomutódlás. Bp. Kossuth, 1998. 471 p.

TÖRTÉNELMI utunk. A munkabizottság állásfoglalása a jelen helyzet kialakulásának történelmi okairól. = Társadalmi Szemle. 44. évf. 1989. [1.] különszám. 79 p.
Az MSZMP KB által kiküldött, Pozsgay Imre vezette bizottság jelentése, amely a fő folyamatok felvázolására, a legfőbb tények és fordulópontok kiemelésére vállalkozott. A történelmi munkabizottság vezetője Berend T. Iván volt, tagjai: Horn Gyula, Ormos Mária, Tőkei Ferenc, bevont szakértők: Balogh Sándor, Bayer József, Földes György, Hajdu Tibor. Az MSZMP e jelentésben vetette el 1956 korábbi hivatalos megítélését, és az „ellenforradalom” megnevezés helyett bevezette a „népfelkelés” terminológiát.

TRORY, ERNIE: Hungary, 1919 and 1956. The anatomy of counter-revolution. Hove, Crabtree Press, 1981. 88 p.

Die UNGARISCHE Lage und die Rechtsstaatlichkeit. Ergänzung zu dem im April 1957 Veröffentlichten Bericht der Internationalen Juristen-Kommission. Haag, Internationalen Juristen-Kommission, 1957. Juni. 162 p.

Die UNGARISCHE Revolution. Reform, Aufstand, Vergeltung. Mitglieder des Autoren-kollektivs des Instituts für Geschichte der Ungarischen Revolution 1956. Hrsg. György Litván, János M. Bak. Einleitung von Jörg K. Hoensch. Wien, Passagen Verlag, 1994. 211 p. (Passagen Politik)

UNGARN, 1956. Reaktionen in Ost und West. Hrsg. Heiner Timmermann, László Kiss. Berlin, Duncker–Humblot, 2000. 80 p. (Dokumente und Schriften der Europäischen Akademie Otzenhausen. Bd. 91.)

UNGHERIA, 1956. La cultura si interroga. La rivoluzione patriottica e democratica d'Ungheria nello specchio di letteratura, storia, pubblicistica, politica, diplomazia, economia, arte. A cura di Roberto Ruspanti. Scritti e contributi di Lajos Antal, József Antall et al. Soveria Mannelli, Rubbettino, 1996. 429 p.

VAJDA MIHÁLY: A forradalom és az európai örökség. = Világosság. 32. évf. 1991. 10. sz. 750–753. p.
Az 1956-os Kutatóintézet által 1991 júniusában rendezett konferencián tartott előadás a „reálisan létező szocializmus” 1989-ben bekövetkezett drámai összeomlásától visszatekintve elemzi az európai tradíciókhoz kötődő magyar forradalomnak a kelet-közép-európai államok elmúlt harminchárom évére gyakorolt hatását.

VAJDA MIHÁLY: A szabadság terei. = Kritika. 25. évf. 1996. 6. sz. 32–34. p.
A Brémában 1995 novemberében rendezett Hannah Arandt-szimpóziumon elhangzott előadás. Gondolatok Arendt A forradalom c. könyve nyomán.

VÁLI, FERENC A[lbert]: Rift and revolt in Hungary. Nationalism versus communism. Cambridge, Harvard University Press, 1961. XVII, 590 p.,
Váli a két világháború között ismert jogász volt, akit 1945 után állítólagos kémkedés miatt bebörtönöztek; 1956-ban hagyta el az országot. Könyve a forradalmat alapos történeti-politológiai megközelítésben tárgyaló első munkák közé számít.

VÁLSÁG és megújulás. Gazdaság, társadalom és politika Magyarországon. Az MSZMP 25 éve. Tudományos ülésszak. Budapest, 1981. szeptember 29–október 1. Szerk. Vass Henrik. Bp. Kossuth, 1982. 327 p.
Benne: Pető Iván: Ellentmondásos kiútkeresés. Az 1956-ban elfogadott második ötéves terv koncepciójához (35–50. p.), Berend T. Iván: Változások és folytonosságok: a gazdaságpolitika útja Magyarországon 1956–1957 fordulóján (51–79. p.).

VÁLTOZÓ múltunk. Vitaest a történetírásról 1994. október 13–án a Kossuth Klubban. = Világosság. 35. évf. 1994. 11. sz. 70–79. p.
Barát József, Borsányi György, Gyurgyák János, Hajdu Tibor, Litván György és Salamon Konrád részvételével.

VALUCH TIBOR: Egy konfliktus és következményei. 56-osok életútvizsgálatának kérdései. = Hitel. 8. évf. 1995. 3. sz. 41–49. p.

VALUCH TIBOR: A magyar társadalom szerkezeti változásai, 1945–1990. = Rubicon. 11. évf. 2000. 3. sz. 19–24. p.

VALUCH TIBOR: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. Osiris, 2001. 389 p.

VALUCH TIBOR: "Ötvenhatosok". Debrecen, Cívis Kiadó, 1996. 199 p.

VÁLYI NAGY ERVIN A Magyar Október – a forradalmak történeti összefüggésében. = Európa keresztútjain. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 33 éve. Szerk. Szöllősy Pál, Balla Bálint. Bp. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 2003. 163–167. p.
Elhangzott 1992. október 29-én Bázelben az 1956-os ünnepségen.

VARGA, GYÖRGY T.: Zur Vorgeschichte der ungarischen Revolution von 1956. = Entstalinisierungskrise in Ostmitteleuropa, 1953–1956. Vom 17. Juni bis zum ungarischen Volskaufstand. Politische, militärische, soziale und nationale Dimensionen. Hrsg. u. eingeleitet von Jan Foitzik. Paderborn–München–Wien–Zürich, Schöningh, 2001. 55–77. p.

VARGA LÁSZLÓ: Az elhagyott tömeg. Tanulmányok 1950–1956–ról. Bp. Cserépfalvi–Budapest Főváros Levéltára, 1994. 266 p.
A kötet írásai a munkásság forradalom előtti helyzetével, az 1956-os munkástanácsokkal és a forradalom máig fontos mozzanataival foglalkoznak.

VARGA LÁSZLÓ: A népfelkelés problémája. = Életünk. 30. évf. 1992. 3–4. sz. 392–397. p.

VÁSÁRHELYI MIKLÓS: Beszélgetések Vásárhelyi Miklóssal. Az előszót írta Massimo d’Alema. Az interjúkat kész. Federigo Argentieri, Barna Imre. Bp. Magyar Könyvklub, 2000. 252 p.

VÁSÁRHELYI MIKLÓS: A forradalom dinamikája és szelleme. = Mozgó Világ. 22. évf. 1996. 12. sz. 13–19. p.

VÁSÁRHELYI, MIKLÓS: Verso la liberta. Due interviste a cura di Federigo Argentieri. Con una nota di François Fejtő e la prefazione di Massimo D'Alema. Soveria Mannelli, 1999, Rubbettino, 1999. 202 p.

VASS HENRIK: A magyarországi 1956. októberi ellenforradalom történetének néhány kérdése. Kézirat gyanánt. Bp. Kossuth, 1958. 223 p.
„Hazánkban 1956. október 23-án ellenforradalmi támadás robbant ki, amelynek célja a magyarországi népi hatalom megsemmisítése, a Horthy-fasiszta nagybirtokos-nagytőkés úri rend visszaállítása volt.” Ezzel a mondattal indul az „ellenforradalom” történeti, eszmei és politikai gyökereit feltárni kívánó írás.

VENGRIJA 1956 goda. Ocserki isztorii krizisza. Vvegyenyije Ju. Sz. Novopasin. Moszkva, Nauka, 1993. 178 p.
Sz. Ju. Bulah, B. J. Zselicki, Ju. Sz. Novopasin, A. I. Puskas, V. T. Szereda, A. Sz. Sztikalin tanulmányai az előzményekről és magáról a forradalomról.

VERES ANDRÁS: Kis magyar értelmiségtörténet. = Kritika. 30. évf. 2001. 6. sz. 8–12. p.

VIDA ISTVÁN: Egy polgár az 50-es évekről, az 56-os forradalomról és az első nyugati benyomásairól. Szöllősy Pál levele Pfeiffer Zoltánhoz. Bécs, 1957. június 2. = Századok. 134. évf. 2000. 5. sz. 1279–1292. p.

VITÁNYI IVÁN: A Kádár-korszak és az utókor. = Mozgó Világ. 23. évf. 1997. 1. sz. 18–22. p.

WEIDLEIN, JOHANN: Der Aufstand in Ungarn und das ungarländische Judentum. Wiederaufflammen des madjarischen Rassennationalismus. Schondorf, J. Weidlein, 1957. 24 p.

WILKE, MANFRED–HEGEDŰS, ANDRÁS B.: Der gescheiterte gesellschaftsvertrag zwischen Partei und Volk im sowjetischen Imperium. = Satelliten nach Stalins Tod. Der "neue Kurs". 17. Juni 1953 in der DDR, ungarische Revolution 1956. Hrsg. András B. Hegedűs, Manfred Wilke. Vorwort Árpád Göncz. Berlin, Akademie Verlag, 2000. 290–305. p. (Studien des Forschungsverbundes SED-Staat an der Freien Universität Berlin)

ZÁGONI ERNŐ: A munkáshatalom megvédése és a Magyar Honvédség. = Párttörténeti Közlemények. 33. évf. 1987. 1. sz. 226–231. p.
„A munkáshatalom megvédésének 30. évfordulója alkalmából 1986. október 20–án a Hadtörténeti Intézetben tartott tudományos emlékülés” felszólalásait, előadásait részletesen rekonstruáló beszámoló. Liptai Ervin zárszava mintegy summázza, milyen szemlélettel rendelkezett az 1956–tal foglalkozó hadtörténetíírás 1986–ban: „a néphatalom ellen szervezkedőkkel, fegyverrel támadókkal szemben határozottan és következetesen érvényesíteni kell a proletárdiktatúra elnyomó funkcióját, nincs helye vitának, opportunista mérlegelésnek és aggályoskodásnak, hanem parancsra vagy anélkül fegyveresen meg kell semmisíteni”.

ZINNER, PAUL E.: Revolution in Hungary. New York–London, Columbia University Press, 1962. 380 p.
A könyv szerzője volt az irányítója a Columbia Egyetem Magyarországi Kutatási Programjának (CURPH), amelynek keretében nagyszámú interjút készítettek magyarországi emigránsokkal. Műve rövid, a második világháborúval induló történeti áttekintéssel kezdődik, majd részletesen elemzi a kommunista párt útját a hatalomhoz. Elsősorban a forradalom szellemi és ideológiai rugóit kutatja, kevesebb figyelmet szentel a felkelés társadalmi összetevőinek. Vizsgálja a Nyugat iránti rokonszenv okát, s úgy látja, a magyarok nem másolni akarják a Nyugatot, hanem helyre kívánták állítani a hagyományos kapcsolatokat.