ACZÉL GYÖRGY
RÉVÉSZ Sándor: Aczél és korunk. Bp. Sík, 1997. 435 p.

ANGYAL ISTVÁN
LUKÁCSY András: Felismerem-e Angyal Istvánt? Levelek fiának, Németországba. Bp. Magvető, 1990. 267 p.
A Tűzoltó utcai felkelők parancsnokának életútja a barát és kortárs hiteles, az utókor számára is mélyen átélhető előadásában.

BANG-JENSEN, POVL
LIDEGAARD, BO: Den hojeste pris. Povl Bang-Jensen of FN 1955–59. Křbenhavn, Samleren, 1998. 270 p.
LIDEGAARD, BO: A legmagasabb ár. Povl Bang-Jensen és az ENSZ, 1955–1959. Bp. Magyar Könyvklub, 2000. 219 p.

NAGY ANDRÁS: A Bang-Jensen ügy. ’56 nyugati ellENSZélben. Bp. Magvető, 2005. 399 p.

NAGY ANDRÁS: Jelentés egy kutatásról. A „Bang–Jensen-ügy”. Ami történt és ami nem történt 1956 után az ENSZ-ben. = Évkönyv. 3. 1994. Szerk. biz. Bak János, Hegedűs B. András, Litván György, Rainer M. János, S. Varga Katalin. Bp. 1956-os Intézet, 1994. 293–298. p. 

BIBÓ ISTVÁN
BORBÁNDI GYULA: Bibó István. = Szemle. Válogatás a brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóiratából. Szerk. Kozák Gyula. Előszó Kende Péter. Bp. Századvég–1956-os Intézet, 1992. 176–188. p.
A FOGOLY Bibó István vallomásai az 1956-os forradalomról. A kötetet összeáll., a bevezetést, a jegyzeteket, valamint a Bibó István és társai peréről szóló tájékozatót írta Kenedi János. Előszó Kende Péter. Bp. 1956-os Intézet, 1996. 216 p.
HUSZÁR TIBOR: Bibó István. Beszélgetések, politikai-életrajzi dokumentumok. Bp. Kolonel Kft., 1989. 369 p. (Magyar krónika)
KOVÁCS GÁBOR: Bibó István 1956-ban. = Liget. 14. évf. 2001. 12. sz. 66–72. p.
LITVÁN GYÖRGY: Bibó István 1956-ban. = Mozgó Világ. 27. évf. 2001. 12. sz. 15–19. p.
RÉVAI ANDRÁS: Bibó István politikai filozófiája. = Tanulmányok a magyar forradalomról. Szerk. Borbándi Gyula, Molnár József. München, Aurora Könyvek, 1966. 424–456. p.
SÓS VILMOS: A politizáló értelmiségi. A hatalmon kívül. = Forrás. 27. évf. 1995. 12. sz. 5–12. p.
SZABÓ ZOLTÁN: Bibó Istvánról. = Bibó István összegyűjtött munkái. Sajtó alá rend. Kemény István és Sárközi Mátyás. Bern, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1981. 1. köt. 8–35. p.
Nagy Imre államminiszterének, a XX. század kiemelkedő magyar politikai gondolkodójának életútját és eszmerendszerét bemutató tanulmány. Bibó István személyiségének plasztikus ábrázolása az emigrációba kényszerült barát tollából.
SZABÓ ZOLTÁN: A politika tanára. = Tanulmányok a magyar forradalomról. Szerk. Borbándi Gyula és Molnár József. München, Aurora Könyvek, 1966. 403–423. p.

SZILÁGYI SÁNDOR: Bibó István 1956-ban. = ~: Ostinato. Publicisztikai dolgozatok, Bibó-tanulmányok és irodalmi stúdiumok. Bp. Új Mandátum, 1999. 114–125. p.
SZILÁGYI SÁNDOR: A szellemi ellenállás jelképe. Bibó-tanulmányok. Bp. ABC Független Kiadó, 1986. 101 p.
A könyv/szamizdat különböző alkalmakra készült tanulmányokat, vitacikkeket, szövegközléshez írt bevezetőt és külföldi olvasókat tájékoztató Bibó-portrét tartalmaz, külön hangsúllyal emlékezve meg Bibó ötvenhatos szerepéről.

DÉRY TIBOR
BOTKA FERENC: D. T. úr feleletei, avagy a befejezetlen mondat. Déry Tiborról. Bp. Belvárosi Könyvkiadó, 1994. 114 p.
D. T. úr X-ben. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról. Szerk. Botka Ferenc. Bp. PIM, 1995. 148, 146 p.
SZÁZ éve született. Kortársak Déry Tiborról. Szerk. és az interjúkat kész. Botka Ferenc Közrem. Szabó B. István. Bp. PIM, 1994. 159 p. (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 2.)

DILINKÓ GÁBOR
SOLYMÁR JÓZSEF: Csak álmomban vagyok szabad. A cigány Bizsunak, azaz Dilinkó Gábornak kalandos élete. Bp. Szerző, 1996. 207 p.

DOHY JÁNOS
VINCZEFFY IMRE: Dohy János, 1905–1990. = Debreceni Szemle. 6. évf. 1998. 1. sz. 107–114. p.

DONÁTH FERENC
CSOÓRI SÁNDOR: Lélekben föltartott kézzel. = ~: Tenger és diólevél. Összegyűjtött esszék, naplók, beszédek, 1961–1994. Vál. és szerk. Szakolczay Lajos. Bp. Püski, 1994. 2. köt. 1055–1057. p.
Búcsúbeszéd Donáth Ferenc temetésén 1986. július 29-én.
KIS János: Donáth Ferenc a magyar történelemben. = Donáth Ferenc: A Márciusi Fronttól Monorig. Tanulmányok, vázlatok, emlékezések. Vál. Valuch Tibor. Bp. MTA Közgazdaságtudományi Intézet–Századvég, 1992. 7–21. p. (Oeconomica publica)
A tanulmány A Márciusi Fronttól Monorig c. kötet előszava, amelyben a szerző Donáth Ferenc 1956-os szerepét és sorsát a Nagy Imre-csoport tagjaként is ismerteti.
VALUCH TIBOR: Egy elkötelezett reformer. Donáth Ferenc. = Rubicon. 6. évf. 1995. 8. sz. 18–22. p.

DUDÁS JÓZSEF
DUDÁS József élete és tevékenysége. Kronológiai vázlat. Összeáll. Baló A. Péter. = Évkönyv. 2. 1993. Szerk. biz. Bak János, Hegedűs B. András, Litván György, S. Varga Katalin. Bp. 1956-os Intézet, 1993. 221–228. p.
EÖRSI LÁSZLÓ: Dudás József. = Rubicon. 8. évf. 1997. 8. sz. Mell. I–II. p.

EINHORN GIZELLA
EINHORN GIZELLA: „Akkor szeresd legjobban a hazát, ha bajban van.” Vadmacska, a Széna téri forradalmár életútja. [Lejegyezte] Pósa Zoltán. 1–2. = Rebellitás ’56. 3–4. évf. 1994. 11–12. sz./1995. 1–2. sz. 66–73. p., 1995. 4. évf. 3–4. sz. 81–86. p.

EÖRSI ISTVÁN
VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS: Eörsi István. Pozsony, Kalligram, 2003. 271 p.

B. FARKAS FERENC
CSICSKÓ MÁRIA: Egy igaz polgár a Parasztpártban. = Valóság. 34. évf. 1991. 1. sz. 64–85. p.
Nagy Imre államminiszterének életútja különös tekintettel 1956-os szerepére.

FÖLDES GÁBOR
FÖLDES GYÖRGY: Kádár János és a nemzet, 1956. november. = Vissza a történelemhez. Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Szerk. Izsák Lajos, Stemler Gyula. Bp. Napvilág, 1996. 65–71. p.

FÖLDESI TIBOR
BÁLINT LÁSZLÓ: Földesi Tibor, 1923–1958. Emlékezés egy forradalmárra. = Havi Magyar Fórum. 7. évf. 1999. 1. sz. 47–53. p.

FÖLDVÁRI RUDOLF
RIPP ZOLTÁN: Az MSZMP és a Földvári-ügy. = Nagy Imre és kora. Tanulmányok, forrásközlések. 2. Miskolc és Északkelet-Magyarország 1956-ban. Szerk. Á. Varga László. Bp. Nagy Imre Alapítvány, 2003. 253–270. p.
SZAKOLCZAY ATTILA: A borsodi első titkár a miskolci forradalomban. = Nagy Imre és kora. Tanulmányok, forrásközlések. 2. Miskolc és Északkelet-Magyarország 1956-ban. Szerk. Á. Varga László. Bp. Nagy Imre Alapítvány, 2003. 227–252. p.

FUTÓ DEZSŐ
FUTÓ DEZSŐ: Önéletírás, világlátás. Szerk. Futó Dezsőné, Ravasz Károly. Bp. Országos Eckhardt Tibor Alapítvány, 1995. 178 p.

GÉRECZ ATTILA
GÉRECZ ATTILA: Sorsod művészete. Gérecz Attila versei és utóélete. Szerk. Kárpáti Kamil. Bp. Stádium, 2001. 203 p.
GÉRECZ Attila, a költő. 1956 mártírja. Összeáll. és szerk. Kárpáti Kamil. Előszó Göncz Árpád. Bp. Stádium, 1991. 195 p.
A válogatott öttusázó, 1949-ben összeesküvés és hazaárulás vádjával bíróság elé állított, elítélt, majd 1956. október végén kiszabadított Gérecz Attila börtönben írt versei, továbbá az a Tóth Bálinttal, Kárpáti Kamillal folytatott rádióbeszélgetés is, amely az 1956. november 6-án elesett Gérecz Attila életéről készült, valamint barátok és rabtársak főhajtása a mártír előtt.
KOMORÓCZY EMŐKE, G: 1956 költőmártírja. Gérecz Attiláról. = Délsziget. 1993. 27. sz. 22–25. p.
POMOGÁTS BÉLA: Az Isten balján. Gérecz Attila helye a magyar költészetben. = Hitel. 10. évf. 1997. 3. sz. 92–95. p.

GIMES MIKLÓS
FEKETE SÁNDOR: Gimes Miklós mártíriuma. = Tekintet. 7. évf. 1994. 1–2. sz. 140–157. p.
HALDA ALÍZ: Magánügy. Dokumentum/regény. Bp. Noran, 2002. 426 p.
KENDE PÉTER: Arcképvázlat Gimes Miklósról. = Századvég. 1989. 1–2. sz. 78–87. p.
KENDE PÉTER: Gimes Miklós. = Szemle. Válogatás a brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóiratából. Szerk. Kozák Gyula. Előszó Kende Péter. Bp. Századvég–1956-os Intézet, 1992. 255–270. p.
RÉVÉSZ SÁNDOR: Egyetlen élet. Gimes Miklós története. Bp. 1956-os Intézet–Sík, 1999. 493 p.
VIRÁGH ZOLTÁN: A kórház lakója. Gimes Miklós emléke. = Új Látóhatár. 6. évf. 1963. 3. sz. 395–413. p.

GOSZTONYI PÉTER
GOSZTONYI PÉTER: Három évtized a könyvtár élén. Interjú Gosztonyi Péterrel. [Az interjút kész.] Szabó A. Ferenc. = Új Honvédségi Szemle. 51. évf. 1997. 1. sz. 122–133. p.

GÖNCZ ÁRPÁD
GÖNCZ ÁRPÁD: „Én csak egyféleképpen tudom magam elképzelni.” Göncz Árpáddal beszélget Váradi Júlia. = Mozgó Világ. 28. évf. 2002. 4. sz. 3–14. p.
GÖNCZ ÁRPÁD: Sodrásban. Válogatott beszédek. Vál. és összeáll. Makai Tóth Mária. Bp. Európa, 1998. 503 p.
LÁSZLÓ GYÖRGY–WISINGER ISTVÁN: Beszélgetések az elnökkel. Gondozta Makai Tóth Mária. Bp. Pesti Szalon, 1994. 328 p.

GULYÁS LAJOS
KÖVY ZSOLT: Hazádnak rendületlenül. Gulyás Lajos emlékezete. Bp. Kálvin, 1999. 176 p.

GYURKÓ LAJOS
KAHLER FRIGYES–M. KISS SÁNDOR: Az erőszakszervezetek és a forradalom. 8. Gyurkó Lajos, aki “szétvert mindent...”= Kortárs. 40. évf. 1996. 8. sz. 76–93. p.
SZABÓ Miklós: Gyurkó Lajos. Adalékok egy ellenforradalmár pályaképéhez. = Beszélő. Ú. f. 5. évf. 1994. 8. 30–31. p.
A kecskeméti 3. lövészhadtest 1956-os parancsnokáról.

HEGEDÜS ANDRÁS
HEGEDŰS B. ANDRÁS: Hegedüs Andrásról. Hegedűs B. András szubjektív jegyzetei. = Búcsú Hegedüs Andrástól. 1922. október 31.–1999. október 23. Szerk. Rozgonyi Tamás, Zsille Zoltán. Bp. MTA Szociológiai Kutatóintézet, 2001. 226–237. p.
KENDE PÉTER: Rendhagyó életút. = Búcsú Hegedüs Andrástól. 1922. október 31.–1999. október 23. Szerk. Rozgonyi Tamás, Zsille Zoltán. Bp. MTA Szociológiai Kutatóintézet, 2001. 241–252. p.

HEGEDŰS B. ANDRÁS
HEGEDŰS B. ANDRÁS: A Gerlóczy utcától a Gerlóczy utcáig. Hegedűs B. Andrással Rádai Eszter és Mink András beszélget. = Beszélő. 3. f. 6. évf. 2001. 1. sz. 20–31. p.
HEGEDŰS B. ANDRÁS: In medias res. Részlet Murányi Gábor interjújából Hegedűs B. Andrással. = Beszélő. 3. f. 6. évf. 2001. 7–8. sz. 111–126. p.

JÓNÁS PÁL
KÉT interjú Jónás Pállal. 1. Börtönökben – szabadon. Kész. Tóth Pál Péter. 2. Perspektíváink – Amerikából nézve. Készítette Lengyel László. = Mozgó Világ. 15. évf. 1989. 6. sz. 73–90. p.
Életútinterjú a második világháború alatti diákellenállásban fontos szerepet játszott, később ifjúsági vezetőként politizáló, majd Recskre internált, 1956. november 3-án az újjászervezett Petőfi Kör elnökének megválasztott Jónás Pállal, figyelemre méltó adalékokkal szolgálva a Nagy Imre-kormány ellenében fellépő Dudás Józsefről.

JÓZSA PÉTER
JÓZSA Péter emlékkönyv. Vál., szerk. S. Nagy Katalin. Bp. Magyar Szociológiai Társaság–Művészetszociológiai Szakosztály, 1995. 226 p.

POGÁNY MÁRIA: 1956. = ~: A „fényes szelek” fényében és árnyékában. Kardos László, 1918–1980. Bp. Napvilág, 58–67. p.

KÁDÁR JÁNOS
ACZÉL GYÖRGY: Egy Kádár-portré töredékei. Közread., bev. és jegyzetekkel ell. Révész Sándor. = Beszélő. 3. f. 4. évf. 1999. 10. sz. 101–129. p.
GYURKÓ László: Arcképvázlat történelmi háttérrel. Bp. Magvető, 1982. 385 p.
Az első részletesebb magyarországi Kádár-életrajz, amely a hivatalos képet volt hivatva megerősíteni.
HUSZÁR TIBOR: Kádár János politikai életrajza. Bp. Szabad Tér–Kossuth.
1. köt. 1912–1956. 2001. 405 p.
2. köt. 1957. november–1989. június. A bibliográfiát összeáll. Győri László. 2003. 384 p.
KÁDÁR János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949–1956. Szerk., bev. Varga László. Bp. Osiris–Budapest Főváros Levéltára, 2001. 724, 12 p. (Párhuzamos archívum)
KI volt Kádár? Harag és részrehajlás nélkül a Kádár-életútról. Szerk. Rácz Árpád. Bp. Rubicon–Aquila, 2001. 224 p.
MR. KÁDÁR. Bp. Hírlapkiadó Vállalat, 1989. 141 p. (Tabu)
A kötetben idézett keleti és nyugati újságírók, politikusok írásaiban, nyilatkozataiban nyomon követhető az a metamorfózis, amelyen Kádár János személyének és politikájának a megítélése az elmúlt harminckét évben végbement.

ROOKE, MARGARET: The Hungarian revolt of 1956. Janos Kadar: traitor or saviour? York, Longman Resources Unit, 1986. 54 p. (Longman case studies in history)

KENDE PÉTER
HEGEDŰS B. ANDRÁS: Kende Péter és az ötvenhatos hagyomány. = Világosság. 39. évf. 1998. 2. sz. 18–25. p.
KOZÁK GYULA: Sajtó alatt. Interjú Kende Péterrel. = Mozgó Világ. 15. évf. 1989. 9. sz. 61–84. p.
LITVÁN GYÖRGY: Apák és fiúk. A polgári radikalizmustól a kommunizmusig – és vissza. = Világosság. 39. évf. 1998. 2. sz. 12–17. p.
MOLNÁR GUSZTÁV: A történelmi Magyarország kísértése. Időszerűtlen elmélkedések Kende Péter nemzetfelfogása kapcsán. = Világosság. 39. évf. 1998. 2. sz. 73–77. p.
RAINER M. JÁNOS: Egy (politikai) hazatérés viszontagságai. K. P. és a Magyar Füzetek. = Világosság. 39. évf. 1998. 2. sz. 26–35. p.

KÉTHLY ANNA
IZSÁK LAJOS: Kéthly Anna. = Gergely Jenő–Izsák Lajos–Pölöskei Ferenc: Századformáló magyarok. Arcképek a XX. századból. Bp. Gesta Könyvkiadó, 2002. 193–202. p.
STRASSENREITER ERZSÉBET: Kéthly Anna a politikus, a nő, a háziasszony. = Házastárs? Vetélytárs? Munkatárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Szerk. Palasik Mária, Sipos Balázs. Bp. Napvilág, 2005. 195–206. p.

KIRÁLY BÉLA
TÓTH PÁL PÉTER: „Soha nem engedtem 56-ból.” Beszélgetés Király Bélával. = Tekintet. 8. évf. 1995. 3–4. sz. 167–182. p.

KOVÁCS BÉLA
KISS SÁNDOR: A parasztság követe. = Tanulmányok a magyar forradalomról. Szerk. Borbándi Gyula, Molnár József. München, Aurora Könyvek, 1966. 394–402. p.
Kovács Béla 1956-os tevékenységének ismertetése.
PALASIK MÁRIA: Kovács Béla, 1908–1959. Bp. Occidental Press–Ezerkilencszáznegyvenöt Alapítvány–Századvég, 2002. 131 p.
VIDA ISTVÁN: A parasztpolitikus hányattatásai. Kovács Béla. = História. 11. évf. 1989. 1–2. sz. 52–54. p.
A szovjet hatóságok által 1947-ben elrabolt, majd 1956-ban hazaengedett kisgazdapárti politikus, Nagy Imre államminiszterének tárgyilagos pályaképe.

KOVÁTS JÓZSEF
BÁLINT LÁSZLÓ: Kováts József, 1926–1958. Szeged, Belvedere Meridionale, 2004. 103 p. (Szemtanú fiatalok mint a történelem szereplői 4.)

KRASSÓ GYÖRGY
KRASSÓ GYÖRGY: Maradj velünk! Krassó György írásai. Összeáll. és a jegyzeteket írta Hafner Mónika és Zsille Zoltán. Bp. Magán-Zárka, [1992?]. 388 p.
KRASSÓ GYÖRGY: Statárium és heppening. Krassó Györggyel beszélget Bozóki András. = Mozgó Világ. 16. évf. 1990. 1. sz. 63–76. p.
Életútinterjú a forradalomban és az ellenállásban aktívan részt vevő, 1963-ig börtönbe zárt, majd a nyolcvanas években 1956 emlékének ébrentartásáért küzdő Krassó Györggyel.

KRASSÓ MIKLÓS
CSILLAG Ádám: Rekonstrukciók és töredékek Krassó Miklós életművéhez. = Világosság. 37. évf. 1996. 4. sz. 59–74. p.
A tanulmány függeléke Krassó Miklós három tanulmánytöredékét közli.

LITVÁN GYÖRGY
HEGEDŰS B. ANDRÁS: Litván György az 1956-os forradalomban és a börtönben. = Világosság. 40. évf. 1999. 3. sz. 74–80. p.
Elhangzott 1999. február 12-én az MTA Történettudományi Intézete és az 1956-os Intézet által a Litván György 70. születésnapja tiszteletére Magyar gondolat –szabad gondolat címmel rendezett konferencián.
LITVÁN GYÖRGY: Hogyan láttam a 20. századot? Litván György történésszel beszélget Tóbiás Áron. = Társadalmi Szemle. 52. évf. 1997. 8–9. sz. 71–76. p.
Elhangzott a Kossuth Rádióban 1995. január 9-én.
SZABÓ MIKLÓS: A meggyalázott forradalom hagyatékgondozója. = Világosság. 40. évf. 1999. 3. sz. 69–73. p.
Elhangzott 1999. február 12-én az MTA Történettudományi Intézete és az 1956-os Intézet által a Litván György 70. születésnapja tiszteletére Magyar gondolat – szabad gondolat címmel rendezett konferencián.

LOSONCZY GÉZA
KÖVÉR GYÖRGY: Losonczy Géza, 1917–1957. Bp. 1956-os Intézet, 1998. 405 p.

SZÁSZ BÉLA: Losonczy Géza. = Szemle. Válogatás a brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóiratából. Szerk. Kozák Gyula. Előszó Kende Péter. Bp. Századvég–1956-os Intézet, 1992. 271–277. p.
[SZÁSZ BÉLA] VINCENT SAVARIUS: A tiszántúli papfiú. = Tanulmányok a magyar forradalomról. Szerk. Borbándi Gyula és Molnár József. München, Aurora Könyvek, 1966. 386–393. p.

LUKÁCS GYÖRGY
AMBRUS János: Lukács György 1956-ban. = Világosság. 30. évf. 1989. 5. sz. 321–325. p.

MALÉTER PÁL
GOSZTONYI PÉTER: A forradalom tábornoka. = Tanulmányok a magyar forradalomról. Szerk. Borbándi Gyula és Molnár József. München, Aurora Könyvek, 1966. 347–379. p.
GYURKÓ LÁSZLÓ: A laktanya, az ezredes, a legendák. Egy készülő könyv fejezete. = Tekintet. 8. évf. 1995. 1–2. sz. 77–98. p.
HAAS GYÖRGY: Maléter Pálné. 1–2. = ~: Fénylő csillagok. Interjúkötet. Bp. Kairosz, 2005. 113–152. p.

HORVÁTH Miklós: Maléter kontra Pongrátz, Pongrátz kontra valóság. 1–2. = Új Magyarország. 3. évf. 1993. 59. sz. márc. 11. 9. p., 60. sz. márc. 12. 13. p.

HORVÁTH Miklós: Maléter Pál. Előszó Mécs Imre. Bp. Osiris-Századvég–1956-os Intézet, 1995. 399 p.
2. jav. kiad. 2002. 325 p.

MANSFELD PÉTER
EÖRSI LÁSZLÓ: Mansfeld Péter. A megtorlás legfiatalabb áldozata. = Rubicon. 13. évf. 2002. 11–12. sz. 30–33. p.
EÖRSI LÁSZLÓ: Mansfeld Péter. A valóság és a mítosz. = Beszélő. 3. f. 7. évf. 2002. 12. sz. 46–58. p.
KÓSA CSABA: “Alhattál-e, kisfiam?” Bp. Kósa és Társai, 1996. 123 p.
KÓSA CSABA: Tizenhárom perc. Mansfeld Péter élete és halála. Bp. Kósa Csaba, 1999. 123 p.

MANSFELD LÁSZLÓ: Mansfeld Péter emlékezete. Mansfeld Lászlóval beszélget Győri Béla. = Vasárnapi Újság. Válogatás a népszerű rádióműsor adásaiból. Szerk. Győri Béla, Király Edit, Rapcsányi László. Bp. Új Idő, 1989. 187–191. p.

MÁRTON ANDRÁS
OROSZI ANTAL: "Nem akarok katona lenni." Márton András, a katona, az ember – 1956. = Társadalom és Honvédelem. 5. évf. 2001. 3. sz. 9–23. p.
Márton András visszaemlékezéseivel.

MÉREI FERENC
LITVÁN GYÖRGY: Mérei és a "Krampusz." Esettanulmány. = Beszélő. 3. f. 4. évf. 1999. 2. sz. 60–70. p.
LITVÁN GYÖRGY: Mérei Ferenc a börtönvilágban. = Budapesti Könyvszemle. 11. évf. 1999. 1. sz. 58–62. p.
Mérei Ferenc Lélektani napló c. könyve ürügyén (Bp. Osiris, 1998. 483 p.)

LITVÁN GYÖRGY: Mérei Ferenc a politikában. = ~: Októberek üzenete. Válogatott történeti írások. Bp. Osiris, 1996. 359–365. p.

MEZŐ IMRE
FÖLDESI JÓZSEF: Perben és hűségben. 1–6. = Kapu. 1988. 9. sz. 23–26. p., 10. sz. 21–25. p., 11. sz. 6–9. p., 1989. 1. sz. 26–28. p., 2. sz. 13–15. p., 3. sz. 17–19. p.
Történelmi riport Mező Imre életútjáról és tragikus haláláról.
HEGEDŰS SÁNDOR: Mező Imre. = Párttörténeti Közlemények. 27. évf. 1981. 3. sz. 173–192. p.
A szerző a tragikus napok történeténél elsősorban visszaemlékezésekre, elfogult személyek közléseire hagyatkozott.
KOMJÁT IRÉN: Mező Imre. Bp. Kossuth, 1968. 207 p.

Hivatalos életrajz.

MINDSZENTY JÓZSEF
BOZSÓKY PÁL GERŐ: Mindszenty bíboros az 1956-os forradalom idején. = Mindszenty József emlékezete. Szerk. Török József. Bp. Márton Áron Kiadó, 1995. 59–71. p. (Studia Theologica Budapestinensia. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának sorozata 13.)
GERGELY JENŐ: Mártír vagy áldozat? Mindszenty József. = Rubicon. 6. évf. 1995. 10. sz. 21–26. p.
GERGELY JENŐ: Mindszenty József. = Gergely Jenő–Izsák Lajos–Pölöskei Ferenc: Századformáló magyarok. Arcképek a XX. századból. Bp. Gesta Könyvkiadó, 2002. 221–228. p.
TYEKVICSKA ÁRPÁD: A bíboros és a katona. Mindszenty József és Pálinkás Pallavicini Antal a forradalomban. Bp. Századvég–1956-os Intézet, 1994. 178 p.
Történelmi forrásokra építő tanulmány a két életút találkozásáról, az előzményekről és a következményekről.

NAGY IMRE
BORBÁNDI GYULA: Nagy Imre és a forradalom. = Tanulmányok a magyar forradalomról. Szerk. Borbándi Gyula és Molnár József. München, Aurora Könyvek, 1966. 332–346. p.
FEJTŐ FERENC:Nagy Imréről – 1957-ben. = Világosság. 30. évf. 1989. 12. sz. 896–909. p.
Áttekintés a már letartóztatott miniszterelnök életútjáról.
GÖRGŐY RITA: Nagy Imre útkeresése. = Sic Itur Ad Astra. 13. évf. 2001. 3–4. sz. 197–268. p.
GÖRGŐY RITA: Válaszúton: Nagy Imre 1953 és 1957 közötti szemléletváltozása. = Tanulmányok fél évezred magyar történelméből. Szerk. Fejérdy Gergely. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Intézet–Pázmány Péter Történész Kör, 2003. 286–327. p.
IN memoriam Nagy Imre. Emlékezés egy miniszterelnökre. Szerk. Tóbiás Áron. Bp. Szabad Tér, 1989. 559 p.
Részletek Nagy Imre írásaiból, írások Nagy Imréről. Kortársak egykori politikusok és művészek, barátok, külföldiek és magyarok, itthon vagy külföldön élők emlékeznek a miniszterelnökre. Az első Magyarországon legálisan megjelent kötet, amely Nagy Imrét mint a szerepét tudatosan vállaló, megkérdőjelezhetetlenül pozitív személyiséget mutatja be.
IOAINID ILONA: Töprengések Nagy Imréről. = Múltunk. 50. évf. 2005. 2. sz. 138–165. p.
MÉRAY, TIBOR: Imre Nagy, l’homme trahi. Paris, Juillard, 1960. 360 p. (Collection Les Temps Modernes)

MÉRAY TIBOR: Nagy Imre élete és halála. Bp. Bibliotéka, 1989. 300 p.
A könyv Magyarországon először a Katalizátor Iroda szamizdat kiadványaként jelent meg. Az 1957–58-ban született és számtalan idegen nyelvű kiadást megért mű megírásához azzal a szándékkal fogott hozzá a szerző, hogy dokumentálja, miként látta egy harminchárom éves fiatalember, aki Nagy Imre hívei és küzdőtársai közé tartozott, közvetlenül az események alatt és után Nagy Imre alakját, a forradalom előzményeit és magát a forradalmat.
MOLNÁR MIKLÓS: Tévhitek Nagy Imre megítélésében. = Szemle. 4. évf. 1962. 4. sz. 1–13. p.

MOLNÁR MIKLÓS: Tévhitek Nagy Imre megítélésében. = Szemle. Válogatás a brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóiratából. Szerk. Kozák Gyula. Előszó Kende Péter. Bp. Századvég–1956-os Intézet, 1992. 232–243. p.
MOLNÁR MIKLÓS–NAGY LÁSZLÓ: Reformátor vagy forradalmár volt-e Nagy Imre? Párizs–Highland Lakes, Magyar Füzetek–Atlanti Kutató és Kiadó Társulat, 1983. 163 p. (Adalékok az újabb kori magyar történelemhez 2)
Az 1959-ben franciául , 1961-ben a brüsszeli Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet kiadásában magyarul megjelent munka az első részletes és elemző Nagy Imre-portré. 1953-ig csupán rövid életrajzi vázlatot ad, majd az életpálya három döntő évét vizsgálja: az 1953-as kormányprogram születését és hatását, a reformpolitika bukását, Nagy Imre és csoportja 1955–56-os küzdelmét a Rákosi vezetés politikája ellen, végül szerepét a forradalomban.
NAGY BALÁZS: Nagy Imre és a magyar forradalom. = Szemle. 2. évf. 1960. 4. sz. 14–52. p.
Az 1956-os Petőfi Kör egyik vezetőjének összefoglaló tanulmánya a brüsszeli Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet folyóiratában.
NAGY BALÁZS: Nagy Imre és a magyar forradalom. = Szemle. Válogatás a brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóiratából. Szerk. Kozák Gyula. Előszó Kende Péter. Bp. Századvég–1956-os Intézet, 1992. 189–231. p.
NAGY Imre. Egy magyar miniszterelnök. Élettörténeti kronológia, dokumentumgyűjtemény. Összeáll., szerk. Dér Ferenc. Pécs, Régió Kiadó, 1993. 228 p.
RAINER M. JÁNOS: Nagy Imre „végrendelete”. A snagovi politikai feljegyzések. = Európai Utas. 16. évf. 2005. 2. sz. 48–54. p.

RAINER M. JÁNOS: A Parlamenttől a Fő utcáig. Nagy Imre gondolati útja, 1956. november 4–1957. április 14. = Évkönyv. 1. 1992. Szerk. biz. Bak János, Békés Csaba, Hegedűs B. András, Litván György. Bp. 1956-os Intézet, 1992. 113–146. p.
Nagy Imre romániai tartózkodása idejéből fennmaradt legjelentősebb írása a Gondolatok, emlékezések címet viselő, füzetekbe írott feljegyzés. A tanulmány azokat a legfontosabb kérdéseket elemzi, amelyek Nagy Imrét a forradalom idején, snagovi tartózkodása alatt és a vizsgálati fogságban leginkább foglalkoztatták.
MOLNÁR MIKLÓS: Nagy Imre a történelemben. = Tanulmányok a magyar forradalomról. Szerk. Borbándi Gyula és Molnár József. München, Aurora Könyvek, 1966. 589–604. p.
RAINER M. JÁNOS: Nagy Imre. Bp. Vince Kiadó, 2002. 184 p. (Tudomány – egyetem. Történeti életrajzok)
RAINER M. JÁNOS: Nagy Imre. Politikai életrajz.
1. köt. 1896–1853. Bp. 1956-os Intézet, 1996. 553 p.
2. köt. 1953–1958. Bp. 1956-os Intézet, 1999. 486 p.

RAINER M. JÁNOS: Nagy Imre külpolitikai nézetei. Nemzeti függetlenség, semlegesség és Duna-völgyi együttműködés. = Társadalmi Szemle. 53. évf. 1998. 6. sz. 104–117. p.
TUDOMÁNYOS ülésszak Nagy Imre munkásságáról, 1992. október 28. = Múltunk. 37. évf. 1992. 4. sz. 3–210. p.
Rainer M. János, Földes György, Fekete Sándor, Balog Sándor, Standeisky Éva, Urbán Károly, Federigo Argentieri tanulmányai, Bill Lomax személyes hangú írása mellett a folyóirat többek között Nagy Imre agrártörténeti tanulmányát, szövetkezeti tervét, Ács Lajos 1956. novemberi feljegyzését a lengyel nagykövet számára és a jugoszláv–magyar jegyzékháború második szakaszának (1956. október –1959. február) dokumentumait tartalmazza.

UNWIN, PETER: Voice in the wilderness. Imre Nagy and the Hungarian revolution. Forew. Árpád Göncz. London-Sidney, Macdonald, 1991. VIII, 262 p.

UNWIN, PETER: Pusztából kiáltott szó. Nagy Imre és a magyar forradalom. Előszó Göncz Árpád. Utószó Nagy Erzsébet. Bp. Héttorony Kiadó, 1993. 212 p.
A Nagy Imre életútját bemutató, egyszersmind a XX. századi magyar történelmet is áttekintő munka az angol és francia nyelven publikált szakirodalom, valamint a szerzőnek a forradalom néhány résztvevőjével 1989-ben folytatott beszélgetésének felhasználásával készült. A nagy beleérzőképességgel megírt könyv egyéni színe onnan ered, hogy Peter Unwin Nagy-Britannia budapesti nagykövetségén 1958-tól diplomáciai beosztott, 1983–1986 között pedig nagykövet volt.

NÉMETH LÁSZLÓ
FÜZI LÁSZLÓ: Ezerkilencszázötvenhat. = ~: Alkat és mű. Németh László, 1901–1971. Pozsony, Kalligram, 2001. 465–478. p.
PÁL JÓZSEF, N.: Az életmű kegyelmi pillanata. Németh László és az 1956-os forradalom. = Kortárs. 45. évf. 2001. 4. sz. 74–88. p.

PÁLINKÁS (PALLAVICINI) ANTAL
TYEKVICSKA ÁRPÁD: A bíboros és a katona. Mindszenty József és Pálinkás Pallavicini Antal a forradalomban. Bp. Századvég–1956-os Intézet, 1994. 178 p.
Történelmi forrásokra építő tanulmány a két életút találkozásáról, az előzményekről és a következményekről.

PEÉRY REZSŐ
TÓTH LÁSZLÓ: "Októberből Európába." Vonások Peéry Rezső életrajzához. = Forrás. 34. évf. 2002. 1. sz. 68–84. p.

PÉTER GYÖRGY
Egy reform közgazdász emlékére. Péter György, 1903–1969. Tudományos ülésszak 1992. április 24-én. Előszó Hegedűs B. András. Szerk. Árvay János, Hegedűs B. András. Bp. Cserépfalvi–T-Twins, 1994. 158 p.
Kornai János, Nyers Rezső, Hegedűs B. András, Borsányi György, Nyíri Sándor, Mód Aladárné előadásai.

PONGRÁTZ GERGELY
GOSZTONYI PÉTER: "Mondom, tanú vagyok. Láttam." Különvélemény Pongrátzról és Maléterről. = Új Magyarország. 3. évf. 1993. 97. sz. ápr. 27. 9. p.
HORVÁTH MIKLÓS: Maléter kontra Pongrátz, Pongrátz kontra valóság. 1–2. = Új Magyarország. 3. 1993. 59. sz. márc. 11. 9. p., 60. sz. márc. 12. 13. p.

KOZMA HUBA: Pongrátz Gergely. Előszó Lezsák Sándor. Lakitelek, Antológia Kiadó, 2002. 149 p.

RÁCZ SÁNDOR
RÁCZ SÁNDOR: „A Munkástanács mint egy pecsét hitelesítette a forradalmat.” Szilágyi Sándor interjúja. = Magyar munkástanácsok 1956-ban. Szerk. Kemény István, Lomax, Bill. Párizs, Magyar Füzetek, 1986. 217–239. p.
A Nagy-budapesti Központi Munkástanácselnökének életútinterjúja, középpontjában a forradalmi napokkal.

RÁKOSI MÁTYÁS
PÜNKÖSTI ÁRPÁD: Rákosi a hatalomért, 1945–1948. Bp. Európa, 1992. 365 p. (Magyarország felfedezése)
PÜNKÖSTI ÁRPÁD: Rákosi a csúcson, 1948–1953. Bp. Európa, 1996. 568 p.
PÜNKÖSTI ÁRPÁD: Rákosi bukása, száműzetése és halála, 1953–1971. Bp. Európa, 2001. 642 p.

SÖRÖS IMRE
MATUSKA MÁRTON: Értünk halt meg. Sörös Imre ’56-os temerini vértanú életútja. = ’56 és Délvidék. Tanulmányok, interjúk, sajtószemelvények. Szerk. Molnár Verona. Szabadka, Nyitott Távlatok–Polgárok Egyesülete, 2002. 37–51. p.

BALÁZS ESZTER: Sponga Julianna, az „ismeretlen ismerős”: egy világot járt 1956-os fénykép női szereplőjének sorsa. = Házastárs? Vetélytárs? Munkatárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Szerk. Palasik Mária, Sipos Balázs. Bp. Napvilág, 2005. 220–229. p.

SUJÁNSZKY JENŐ
MURÁNYI GÁBOR: Éveken át készült a Rádió elfoglalására. Beszélgetés Sujánszky Jenővel. = ~: Az átkos múlt hetek. Bp. Szerző, 1996. 125–132. p.

B. SZABÓ ISTVÁN
CSICSKÓ MÁRIA: A hiányzó parasztpolitikus. B. Szabó István pályaképe. = Életünk. 32. évf. 1994. 1–2. sz. 108–142. p.
HAAS GYÖRGY: Egy élet a demokráciáért. Az államminiszter B. Szabó István. Békéscsaba, Tevan, 1996. 14 p.

SZABÓ ZOLTÁN
VALUCH TIBOR: „Magyarság, emberség, szabadság.” Jegyzetek Szabó Zoltánról. = Más vagy. Az Alföldi Stúdió antológiája. Debrecen, az Alföld és A Magyar Írószövetség Kelet-Magyarországi Csoportja, 1991. 230–249. p.
A forradalom idején Londonban élő Szabó Zoltán eszmerendszerét és pályáját bemutató tanulmány. Az egykori falukutató 1956-ban a Szabad Európa Rádió hullámhosszán tájékoztatást adott az otthon küzdőknek a felkelés külföldi értékeléséről és visszhangjáról.

SZIGETHY ATTILA
GECSÉNYI LAJOS: Győr – 1956. Portré Szigethy Attiláról. = Műhely. 13. évf. 1990. 1. sz. 32–42. p.
SZIGETHY Attila élete és munkássága. Tudományos emlékülés Budapesten 1996. október 31-én. Szerk. biz. Gecsényi Lajos, Győri-Molnár Lajos, Sipos Levente. Győr, Szigethy Attila Társaság–Győr-Sopron-Moson Megye Győri Levéltára, 1997. 91 p.

ZÁDOR István: Népbarátból népvezér. = Tanulmányok a magyar forradalomról. Szerk. Borbándi Gyula, Molnár József. München, Aurora Könyvek, 1966. 380–385. p.
Szigethy Attila életrajza személyes emlékek alapján.

SZILÁGYI JÓZSEF
ACZÉL Tamás: Szilágyi József. = Szemle. Válogatás a brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóiratából. Szerk. Kozák Gyula. Bp. Századvég–1956-os Intézet. 1992. 249–254. p.
JAVORNICZKY ISTVÁN: „Eljő az a nagy, szép idő...” Bp. Héttorony Kiadó, 1990. 211 p.
1958-ban kivégzett Szilágyi József életéről és haláláról pályatársak, barátok emlékezéseiből és a periratokból készített, irodalmi értékű összeállítás.

SZÜCS SÁNDOR
FILEP TIBOR: A vasútért mindhalálig. Debrecen, Fábián ny., 1995. 94 p.
Szücs Sándornak, a záhonyi vasútállomás főnökének, a záhonyi Nemzeti Tanács elnökének dokumentumokkal kísért életrajza.

TÁNCZOS GÁBOR
TÁNCZOS Gábor emlékkönyv. Szerk. Ember Mária, Hegedűs B. András. Bp. 1956-os Intézet, 1997. 333 p.

TILDY ZOLTÁN
HAAS GYÖRGY: Diktatúrák árnyékában. Tildy Zoltán élete. Bp. Magyar Napló, 2000. 359 p.
RÁCZ ERZSÉBET: Feljegyzések a vihar kapujában. Emlékezés Tildy Zoltánra. Bp. Ráday Gyűjtemény, 1995. 489 p. (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai 6.)
VÍGH KÁROLY: Tildy Zoltán életútja. Békéscsaba, Tevan, 1991. 189 p.
Tildy Zoltán 1956 tavaszán szabadult háziőrizetéből. Rokonszenvvel figyelte Nagy Imre politikáját, s 1956-ban részt vett kormányában is, ami miatt 1958-ban a miniszterelnök elleni perben elítélték. Vígh Károly először 1979-ben készítette el a neves kisgazdapárti politikus pályáját feldolgozó munkáját. A könyvnek ez a kiadása Tildy 1956-os szerepének vázlatos bemutatásával bővült ki.

TÓTH ILONA
EÖRSI LÁSZLÓ: Tóth Ilona. A valóság és a mítosz. = Beszélő. 3. f. 7. évf. 2002. 6. sz. 82–96. p.
JOBBÁGYI GÁBOR: A néma talp. Tóth Ilona az orvosi kar mártírja. Bp. Püski, 2002. 57 p.
OBERSOVSZKY GYULA: Tóth Ilona, a magyar Jeanne d'Arc. Bp. Codex Print, 1999. 173 p.

VÁSÁRHELYI MIKLÓS
ARGENTIERI, FEDERIGO: Miklós Vásárhelyi. Intr. François Fejtő. Roma, Levi, 1988. 278 p.
Vásárhelyi Miklóssal készített interjú. A kiadvány közel felét dokumentumok teszik ki, amelyek többek között az olasz baloldalnak a budapesti forradalomról kialakított korabeli és 1986-os értékelését is bemutatják.
Ellenzékben. Vásárhelyi Miklós. Szerk. Tóbiás Áron. Bp. Szabad Tér, 1989. 379 p. (Huszadik század)
A kötet Nagy Imre sajtófőnökét, az elmúlt fél évszázadot mindvégig cselekvő emberként végigélő Vásárhelyi Miklóst mutatja be pályatársak róla szóló írásai, valamint három vele készített, szociológiailag és történetileg egyaránt számos újdonságot tartalmazó interjú segítségével. Az egyes beszélgetéseket Federigo Argentieri, Hegedűs B. András, Kozák Gyula és Szilágyi Sándor készítették. Az összeállítás tartalmazza még Vásárhelyi három tanulmányát, valamint néhány búcsúztató és emlékbeszédét.

VÁSÁRHELYI MIKLÓS: „Vásárhelyi elvtárs, maga nem érti, miről van szó itten!” Vásárhelyi Miklós életének ’45 és ’56 közötti szakaszáról beszélget Hegedűs B. András és Kozák Gyula. = Beszélő. 3. f. 6. évf. 2001. 10. sz. 14–78. p.

VERES PÉTER
VERES ISTVÁN: Emlékek az 1956-os magyar forradalomról. = ~: Apám mellett, apám helyett. Emlékezések. Bp. Kurucz , 1994. 100–133. p.
Veres Péter 1956-os szerepe, dokumentumok kíséretében.

ZELK ZOLTÁN
SINKA ERZSÉBET: Két hold alatt. Zelk Zoltán megíratlan önéletrajza. Bp. Argumentum, 1999. 504 p.