Tanulmány Dudás Józsefről az 1956-os Intézet egyik évkönyvében: Dudás József élete és tevékenysége: Kronológiai vázlat Összeáll. Baló A. Péter. = Évkönyv 2. 1993 / [szerk. biz. Bak János, Hegedűs B. András, Litván György, S. Varga Katalin] – Budapest; 1956-os Intézet, 1993. 221–228. p.
Szöveg Dudás Józsefről az 1956-os Intézet kézirattárában: Baló A. Péter: Dudás József a forradalom alatt. 1995. 83 [4] p. Kézirat. Lelőhely: 1956-os irodalom: B 22: Ki/058
Részlet: A Nagy Imre-Dudás József találkozó, 1956. október 30. Kísérlet rekonstrukcióra 42-49. o. /rev/images/content/rendezvenyek/dudas_balo.pdf
A forrás egészének olvasásához kérjük, látogasson el hozzánk személyesen!
Életrajz Dudás Józsefről: http://server2001.rev.hu/oha/oha_display_biography.asp?id=2214&idx=65&lang=h Magántörténelem – 1956 és a Kádár-korszak, az 1956-os Intézet tartalomszolgáltatása
Dokumentumrészletek Dudás Józsefről
A Budapesti Népügyészség határozata Dudás József szabadon bocsátásáról, 1947. május 16. (ÁBTL V-2000/9/A dosszié) 270/a oldal /rev/images/content/rendezvenyek/dudas_hatarozat.pdf
Jegyzőkönyv Dudás József kihallgatásáról, 1956. november 26. (Hadtörténeti Levéltár, V-76898.) A kihallgatást valószínűleg szovjet KGB tisztek folytatták le – erre utal többek közöttaz utolsó sor, valamint a szóhasználat. A kihallgatás során Dudás által 1956. november 1-re tett Nagy Imre találkozó időpontja helyesen: 1956. október 30. /rev/images/content/rendezvenyek/dudas_jegyzokonyv.pdf
Gneusev KGB ezredes feljegyzése „Dudás József politikai kalandorról", 1956. december. 1 oldal, orosz nyelvű, (PIL 290. f. 107. ő.e. 230. o. /rev/images/content/rendezvenyek/dudas_orosz.pdf
Feljegyzés a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a kínai kormánydelegáció tárgyalásáról (a Dudásról szóló szöveg a 8. lap alján kezdődik), 1957. január 16., 7-8. o., (Magyar Országos Levéltár külügyminisztériumi iratok) /rev/images/content/rendezvenyek/dudas_feljegyzes.pdf
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága katonai kollégiumának ítélete Dudás József és Szabó János ügyében, 1957. január 15. 1. oldal /rev/images/content/rendezvenyek/dudas_itelet.pdf
Online olvasnivalók Dudás Józsefről:
Drucza Attila: Politikus és forrdalmár: Dudás József és 1956
...A nyomda vezetőjétől megkapja azokat a titkos számokat, amelyek segítségével kapcsolatba tudott lépni Losonczy Gézával és Donáth Ferenccel, akikkel megbeszéltek egy találkozót. Délben átmegy az ELTE Jogi Karára a Múzeum utcába – az egyeztetett találkozó színhelyére. Éppen ebéd közben találta Ádám Györgyöt az egyetem tanárát, Márkus István szociológus – írót, Kardos Lászlót, Kuczka Pétert, Jónás Pál és Zimányi Tibort közgazdászokat, akiknek elmondta, hogy Nagy Imre mindannyiukat várja tanácskozásra. Nem sokkal később megérkezett Losonczy és Donáth. Megkérdezték a többieket, hogy mi is lesz, lesz-e rend? Az ekkor elhangzott beszélgetésre Dudás József vallomásában így emlékszik vissza: „DUDÁS: Véleményem szerint a kormányhoz két pontból álló követelést kell terjeszteni: a.) Átalakítani a kormányt, e célból a kormányból el kell távolítani két pártonkívülit (itt valószínűleg Erdeiről és Bognárról van szó) és kiegészíteni azt a koalíciós pártok képviselőjével, ezen kívül a felkelők vezetőinek képviselői is legyenek a kormányban. A kormány ideiglenes jellegű legyen. b.) Egy meghatározott időpontra vonják ki a szovjeteket Magyarországról. MÁRKUS: Jó lenne az oroszokkal megegyezni, hogy november 15-ig vonuljanak vissza a Tiszáig, s november 30-ig hagyják el Magyarország területét. LOSONCZI: Mi lesz, ha az oroszok nem egyeznek bele a határidőbe? ZIMÁNYI: Jó lenne, ha az oroszok elmennének a lehető leggyorsabban. DUDÁS: Mi nem beszélhetünk az orosz parancsnokság nevében, de egy ilyen követelést mindenképp elő kell terjesztenünk.” A megbeszélés után Losonczy és Donáth elmentek. A többiek, azaz Márkus István, Kádár László, Zimányi Tibor, Jónás Pál, Gábori Ervin író, Kiss Sándor és még két-három ember Dudással együtt elindultak Nagy Imre fogadószobájába...
A szöveg egészét a következő linken olvashatja: http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=822&lap=0 Valóság, 2008. december
Eörsi László: Dudás József és '56
...Október 29-én 11-kor a tanácsháza nagytermében, 4-500 fővel a Nemzeti Bizottmány megválasztásakor Dudás bizonyult a legfelkészültebbnek, legszuggesztívebbnek. Vázolta a saját 25 pontos programját és a szintén általa elkészített Felhívást. Legfontosabb követelései: a Biztonsági Tanács küldjön fegyverszüneti bizottságot Magyarországra, valamint anyagi és szükség esetén katonai segítséget is, és ismerje el „hadviselő” félnek a Bizottmányt; ideiglenes kormány felállítása Nagy Imre, Kádár János, Kovács Béla, illetőleg szabadságharcosok és a Bizottmány tagjaiból; a Varsói Szerződés felmondása, a szovjetek kivonulása; semlegesség Ausztria mintájára; az ÁVH azonnali leszerelése – ezt ekkorra már bejelentette a kormány; Diákparlament, Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsok létrehozása, szabad be- és kiutazás; teljes lelkiismereti, vallás-, sajtó- és gyülekezési szabadság; többpártrendszer. A 25. pont szerint a „jelen határozatot” elküldik az ENSZ valamennyi tagállamának és a magyar politikai vezetőknek. Felhívásában pedig a Bizottmány létrehozásának fontosságát hangsúlyozta – mivel az országban működő különböző forradalmi erőknek nincs központi szervük, a Bizottmány egyrészt átvenné a szétzilálódott közigazgatás szerepét, másfelől továbbfejlődve, terjeszkedve hatékonyan közreműködne az ország politikai és társadalmi berendezkedésének átalakításában. A kormányzat pedig nyilvánvalóan csak egy ilyen csúcsszervezettel látná értelmét tárgyalásba bocsátkozni. Ezért a Bizottmány november 1-jén a Sportcsarnokban a forradalmi küldöttek országos kongresszusának összehívását kezdeményezte, csakis tiszta múltú delegáltak részvételével, tehát a Horthy- és a Rákosi-rendszer kiszolgálóinak teljes kizárásával. Arra kérte a forradalmi szerveket, hogy a II. kerületi tanácsházán székelő Bizottmánnyal azonnal vegyék fel a kapcsolatot a napirend és a javaslatok kidolgozásának tárgyában. A Bizottmány elnöke Dudás lett, vele együtt 32 tagot választottak meg, köztük a tanács korábbi tisztviselőit – akik között MDP-tag is akadt –, papokat, kisiparosokat, értelmiségieket és néhány munkást...
A szöveg egészét a következő linken olvashatja: http://beszelo.c3.hu/04/01/07eorsil.htm Beszélő, 2004. január
Eörsi László: A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány megalakulása
E forradalmi szervezet története azzal kezdődött, hogy Dudás József technikus október 27-én a Széna téren, a harcok egyik fontos színhelyén spontán szónoklatot tartott több száz főnyi tömegnek. Általános sikert aratott, ezért másnapra ugyanott gyűlést hirdetett.
28-án – mivel a fellépésének híre elterjedt – az előző napinál jóval nagyobb tömeg gyűlt össze. Dudás ezúttal felkészülten állt a tömeg elé. Beszélt a megvalósítandó célokról,1 és felszólította a jelenlevőket, hogy válasszanak ki maguk közül száz embert, akik másnap összegyűlnek a Frankel Leó utcai kerületi tanács épületében, és újabb választás révén létrehozzák a kerületben a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt. A jelölés azonmód végbe is ment: minden jelentkező felállt egy autóroncs tetejére, és a beszéde végén a tömeg közfelkiáltással megszavazta a legrátermettebbeknek ítélt szónokokat...
A szöveg egészét a következő linken olvashatja: http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-ii-kerueleti-nemzeti-bizottmany Beszélő, 2005. június-július
Könyvfejezet Dudás Józsefről: Eörsi László: Dudás József a forradalomban. In.: Mítoszok helyett – 1956 –. Noran Könyvkiadó, 2003. 107–200. o.
|