Tischler János
Az Onódy-ügy, 1964
Onódy Lajos esetét a mai napig is számos mítosz és legenda veszi körül. Az Éttermi és Büfé Vállalat nagyhatalmú igazgatója a kommunista rendszer haszonélvezője volt, és a hiánygazdaság viszonyai közepette kiválóan kamatoztatta magas kapcsolatait – az MSZMP Politikai Bizottságának egy–egy tagját is beleértve. Sokakkal ellentétben azonban Onódy nem a saját anyagi gyarapodását hajszolta – noha időnként másokhoz hasonlóan ő is „ügyeskedett”, különösen nyugati utazásai során –, hanem sikereket kívánt elérni egy olyan stratégiailag is fontos és kiemelt területen, mint a vendéglátóipar. Kiterjedt kapcsolatrendszerét döntő mértékben vállalata fejlesztésére aknázta ki.
1964 őszén az a rendszer, amely felemelte őt, s amelyet híven szolgált, könyörtelenül bedarálta. Köztörvényes gazdasági bűncselekmény köntösébe bújtatott bírósági eljárást indítottak ellene, és súlyos büntetést kapott. Váratlan bukásának okai legfőképp szakmai konkurencia-harcra és a belügyi szervekkel való konfliktusára vezethetők vissza. Mindehhez természetesen felsőbb akarat is szükségeltetett, amely erősebbnek bizonyult az ő kapcsolatainál.
Az Onódy-ügy csaknem egybeesett Nyikita Hruscsov leváltásával Moszkvában s ezzel párhuzamosan Kádár János pozíciójának megingásával idehaza, ami szintén hozzájárult a legendák kialakulásához. Emellett akadtak olyanok, akik saját alantas céljaik elérése érdekében hamis pletykákat kezdtek gyártani és terjeszteni Bara Margitról, a kor egyik legszebb s legünnepeltebb színésznőjéről, akinek az ügyhöz semmi köze nem volt, sőt magát Onódyt sem ismerte. Még egy áldozata volt az Onódy-ügynek: dr. Tímár György ügyvédet koncepciós per keretében ítélték el, mert a hatalom elrettentő példát akart statuálni, ugyanis Tímár tisztázni kívánta Onódyt a vádak alól.
A tanulmányban elsősorban a legújabb levéltári dokumentumok alapján, valamint a résztvevők visszaemlékezéseire támaszkodva igyekeztem a lehető legteljesebb mértékben feldolgozni az akkori eseményeket.
|
|
|
|
|
|
|