Fényképek a bemutatóról Recenziók
Könyv- és címlapterv: Molnár Iscsu István 1956-os Intézet- L'Harmattan Kiadó, 2011
Előszó
BEVEZETÉS Magyarország a Szovjetunió árnyékában 1944–1989
SZTÁLINIZMUS ÉS LÁZADÁS A magyarországi sztálinizmus – diskurzusok Erőszak és ellenállás Magyarországon 1956 előtt
KÁDÁRIZMUS Posztsztálinizmus és kádárizmus – történeti diskurzusok A magyar „hatvanas évek” – (politika)történeti közelítések Kádár János, a „reformer” A kultusz nélküli ember
RENDSZERVÁLTÁS Ötvenhat és nyolcvankilenc – a XXI. századból nézve A szovjet típusú rendszer vége – történeti diskurzusok
Irodalom A tanulmányok eredeti megjelenési helye Névmutató
Előszó A kötetbe gyűjtött kilenc tanulmányt 2000 és 2011 között írtam. Közös vonásuk, hogy történetek elbeszélése helyett a magyar és térségi jelenkortörténet, azon belül is a XX. század második fele átfogó ábrázolása során felmerülő fogalmak magyarázatára vállalkoznak. Összegyűjtésükre három okból határoztam el magam. Az első, hogy az évtized során csaknem folyamatosan taníthattam a magyar felsőoktatásban, és azt tapasztaltam, hogy hallgatóim amúgy széles körben használt terminusok értelmezésében és kifejtésében eléggé bizonytalanok. A második a munkahelyem, az 1956-os Intézet 2007-ben kezdett kutatási programja, a Kádárizmusnak nevezett projekt volt. Ez a program elsősorban esettanulmányokból állt, de belső vitáinkat végigkísérték egyes fogalmak pontosabb meghatározására irányuló kísérletek. Végül a kétezres évek vége felé alkalmam nyílt egy rövid összefoglalót írni a Kádár-korszakról. Az ismeretterjesztő műfaj nem engedte meg, hogy benne a periódusról és jelenségeiről szóló eddigi történeti diskurzusokra kitérjek – noha a megismerés szempontjából fontosnak tartottam volna. Ez a könyv semmiképpen sem összegzés, inkább bevezetés a további tisztázáshoz, esetleg vitához. Erre is utal a címe, amelyet Haraszti Miklóstól kölcsönöztem. Ő annak idején, három évtizede, kívül és szemben állva készített látleletet a Gulyás-szigetcsoportról. A mai elemzői helyzetet inkább az idő határozza meg: a magyar történelem ama periódusa, amelyet a kádárizmus határozott meg, elmúlt. Mégsem ajánlatos mindenestől múlt időben beszélni róla, hiszen maradványai velünk élnek. A címmel sem arra utalok, hogy minden szempontból rendezett, letisztult ismeretek és interpretációk állnak rendelkezésünkre. Valószínűleg soká tart még, amíg odajutunk.
Az egyetemi bevezető kurzusok általában áttekintik a tárgy irodalmát, a legfontosabb leírásokat és elemzéseket; foglalkoznak az előzményekkel, az alakulással és az utótörténettel. Ezért vettem fel e könyvbe az 1956 előtti periódusról, valamint a rendszerváltásról szóló szövegeket is. Az írások persze annak idején különféle alkalmakból, különböző célokból készültek. A mostani közlés motívumainak megfelelően mindegyiket átigazítottam; némelyiket alapvetően, másokat kevésbé. Ezeket a változtatásokat természetesen külön nem jelzem.
Köszönetemet fejezem ki az 1956-os Intézet valamennyi munkatársának, akik egy hosszú évtized során mindenkor értő első olvasóim és bírálóim voltak. E szellemi közösség bizonyos fokig valamennyi itt közölt írás társszerzője. Ahogy sokat köszönhetek tanítványaimnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara történelem szakos (2000–2002), a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező és operatőr, dramaturg és televíziós műsorkészítő szakos (2005–2010), valamint az egri Eszterházy Károly Főiskola történelem szakos (2009-től) hallgatóinak. Kérdéseik és válaszaik egyaránt inspiráltak – olykor még hallgatásuk is. Köszönöm családom tagjainak türelmét. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban hálás vagyok Török Gyöngyvérnek és Nácsa Klárának szövegeim immár több mint tíz éve figyelmes és alkotó gondozásáért.
Budapest, 2011. június Rainer M. János |