Harcos fiatalságot akarunk!
Hétfőn megkezdődött a SZIM országos kongresszusa
1945. november 20.
Hétfőn délelőtt ünnepélyes külsőségek között kezdődött meg a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom háromnapos kongresszusa. Az ország minden részéből összegyűltek a szocialista ifjúság kiküldöttjei, hogy megcsinálják a mérlegét az eddig végzetteknek, és meghatározzák a jövő munkájának irányát. A vasmunkások szakszervezetének nagyterme ünnepi díszben várta az érkezőket.
A megjelentek sorában láthattuk Szakasits Árpád, Kéthly Anna, dr. Ries István, Bán Antal, Szeder Ferenc, Zentai Vilmos, Justus Pál és Révész Ferenc elvtársakat; megjelent Moór Gyula, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora és Turóczi-Trostler József egyetemi professzor is. Képviseltette magát a Magyar–Szovjet Művelődési Társaság, az ifjúsági egyesületek közül a MADISZ, a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács és a Kommunista Ifjak. Kéthly Anna elvtárs szeretettel üdvözölte a megjelenteket, a küldötteket és a vendégeket egyaránt. Ezután Ries István elvtárs, igazságügy-miniszter a pártvezetőség nevében üdvözölte a küldötteket, és a párt támogatását ígérte az ifjúságnak.
Bán Antal elvtárs felszólalásában hangsúlyozta a fiatalok forradalmi lendületének szükségességét, és a hallgatóság lelkes tapsvihara közepette szegezte le:
olyan harcos fiatalságot akarunk, amelynek gyeplőjét állandóan
vissza kell rántanunk, hogy nagy tüzével el ne szakítsa az istrángot.
Moór Gyula rektor az egyetemek üdvözletét hozta, és hangsúlyozta, hogy az egyetem nem lehet többé egy uralkodó klikknek a privilégiuma, egyaránt helyet kaphat abban osztályra és nemre való különbözet nélkül mindenki, akit tehetsége erre predesztinál. Az egyetemi ifjúsági szocialista küldöttek ugyanúgy részt vesznek ezen a kongresszuson, mint a fizikai dolgozók, és kívánja, hogy ez jó eredményeket és magas nívójú megbeszéléseket hozzon. Ezután Justus Pál elvtárs szólalt fel. Leszegezte, hogy a fiatalság kiáll azok mellett az eszmények mellett, amelyeket magáénak vall a párt is,
követeli a bankok és a kulcsiparok államosítását
és az új társadalmi rend fölépítését.
A MADISZ-tól Kende István elvtárs szólalt föl, majd a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács, a Kommunista Ifjak és a Szovjet–Magyar Művelődési Társaság küldöttjei tolmácsolták az üdvözleteket.
A délelőtti ülésen a kongresszus határozati javaslatban fogadta el, hogy a londoni ifjúsági világtanácsnak, valamint a környező államok ifjúsági szövetségeinek üdvözlő táviratot küld.
Délután a távol levő Lányi Béla helyett Egri György tartotta meg a főtitkári beszámolót. Számot adott a SZIM eddig végzett munkájáról, kiemelve annak politikai súlyát.
A 150 000 taggal rendelkező szocialista ifjúsági mozgalom olyan politikai
tényező, amivel mindenkinek számolnia kell.
A munkát állandóan folytatjuk – mondotta –, meg vagyunk győződve, hogy a legközelebbi kongresszusunkon sok százezer szocialista ifjú küldöttei olyan munkáról számolhatnak be, aminek eredménye csak egy lehet: a magántulajdonon alapuló társadalmi rend megszűnése és helyette igazságos, kizsákmányolástól mentes, osztálynélküli társadalom felépítése. Ezután Szepánszky Gábor , a SZIM vidéki titkára számolt be a vidéki szervezés eddigi eredményeiről, majd utána számos magas nívójú hozzászólás következett.
Megállapíthatjuk, hogy a SZIM kongresszusának hangja és nívója méltó ahhoz a Szociáldemokrata Párthoz, amely évtizedek óta viszi a harcot a társadalmi igazságtalanságok megszüntetéséért, és méltó ahhoz az ifjúsághoz, amely a szocializmus eszméjét magáénak vallja.
(Közli: Népszava, 1945. november 20. 1. o.)