Je. D. Kiszeljov kísérőlevele az A. Ja. Visinszkijnek címzett, a magyarországi ellenséges elemek földalatti tevékenységével és az ellenük folytatott harccal foglalkozó beszámoló jelentéshez
Budapest, 1952. december 25. Szigorúan titkos
A. JA. VISINSZKIJ ELVTÁRSNAK, A SZOVJETUNIÓ KÜLÜGYMINISZTERÉNEK
Mellékelten küldöm Önnek „Az ellenséges elemek földalatti tevékenységéről a Magyar Népköztársaságban és az ellenük folytatott harcról” című rövid jelentést, amelyet a Nagykövetség tanácsosa, I. F. Filippov elvtárs fogalmazott.
A jelentésben foglaltak bemutatják azt a harcot, amelyet a magyar belügyi szervek az utóbbi három-négy hónapban az MNK területén egymástól elszigetelten tevékenykedő banditacsoportok feltárása és likvidálása terén folytattak. Ezek a bandák antidemokratikus röplapok terjesztésével foglalkoztak, diverzáns tevékenységet fejtettek ki, és aktív elvtársainkat gyilkolták. Egyes bandák a titóistákkal álltak kapcsolatban, míg mások a budapesti nyugati nagykövetségekkel működtek közre. Néhány banda ügye már az ügyészség elé került, mások ügyét a belügyi szervek még vizsgálják.
A jelentés jó néhány adatot közöl arról a harcról, amelyet a magyar népgazdaság egyes ágazataiban szabotázsakciókat szervező ellenséges elemekkel folytatnak. Ugyanakkor ezekkel az adatokkal óvatosan kell bánni, mert a nyomozás még nem fejeződött be.
Figyelemre méltók a jelentés egyes adatai, amelyekből kiderül, hogy a MNK-ban feltűnően sok büntetőeljárási irat került a vádhatóság elé: 1951-ben 362 ezer ember ellen indult eljárás, ezen kívül pedig a rendőri szervek által alkalmazott adminisztratív intézkedések több mint 500 ezer embert érintettek
A tények arra utalnak, hogy számos eljárás indult komolyabb megalapozás nélkül: nem is került sor ügyészségi szakaszra. A tömeges eljárások és adminisztratív intézkedések óhatatlanul negatívan befolyásolja a lakosság hangulatát.
Az igazságügyi szervek ismert mulasztásait és zavarosságát még tetézi, hogy az MNK-ban mindezidáig nincs Legfőbb Ügyészség. Mint ismeretes, az 1949-ben megalkotott magyar Alkotmány 42. §-a előírja, hogy „A törvények betartása fölötti felügyelet a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészségének feladata.
A Legfőbb Ügyész felügyeletet gyakorol valamennyi minisztérium, az ezekhez tartozó valamennyi intézmény és más államhatalmi szerv fölött, valamint az egyes állampolgárok fölött.”
Az MNK Alkotmányának ez a cikkelye nem valósult meg. Mindezidáig hiányzik a Legfőbb Ügyészség, a törvények betartatásának ellenőrzése az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A legfelsőbb állami vezetés halogatta az ügyészi szervek létrehozását, valamint a legfőbb ügyész megválasztását: mindez arra utal, hogy a maga részéről lebecsüli ennek a fontosságát.
Ilyen körülmények között különösen fontos és időszerű az MNK Igazságügyi Minisztériumában tevékenykedő szakembereink, Ricskov és Kalenov elvtársak tevékenysége. Ők arról tájékoztattak, hogy az igazságügyi rendszer strukturális hibái mellett ezeknek a szerveknek a tevékenységében is komoly hiányosságok vannak. Szakembereink munkája arra irányul, hogy tisztázzák ezt a bonyolult kérdést, és legyenek a magyar elvtársak segítségére az igazságügyi szervek működésében.
Je. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete.
Az Orosz Föderáció Elnöki Levéltára, 077. fond, 32. csoport, 60. őrzési egység, 261–262. oldal.