Donáth György (1904-1947))
Budapesten született. 1922-ben a Ferenc József Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd jogi doktorátust szerzett a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen. Aktívan részt vett az egyetemi diákmozgalmakban. 1932–1938 között a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselője volt. 1938-ban az állami szolgálatból kilépve csatlakozott az Imrédy Béla által szervezett Magyar Élet Mozgalomhoz. 1938. októbertől a népi kultúra terjesztésének támogatására, a népi irányultságú szervezetek összefogásával alakított Egyesületközi Együttműködés szervezet elnöke lett. 1939–1944 között a Magyar Élet Pártjának tagjaként fővárosi mandátummal országgyűlési képviselő volt. 1940-től a párt budapesti helyettes elnöke, 1943–1944 között országos alelnök volt. 1939-től a nemzeti szellemű, németellenes Magyar Testvéri Közösség tagja lett; kormánypárti politikusként állt szemben a nemzetiszocializmussal. 1945-ben rövid időre rendőri felügyelet alá helyezték. A Honvédelmi Minisztérium kommunista irányítás alatt álló katonapolitikai osztálya rövidesen felfigyelt a Magyar Közösség tagjainak ismétlődő találkozásaira. 1946 decemberében köztársaság-ellenes összeesküvés címén – többekkel együtt – letartóztatták. A vizsgálat hamarosan a BM ÁVO hatáskörébe került, és a politikai rendőrség koncepciós ügyetkreált a Független Kisgazdapárt gyengítése céljából. A tárgyalás során, hogy társait mentse, mindent magára vállalt. A népbíróság 1947. április 16-án első fokon halálra ítélte, amit a Népbíróságok Országos Tanácsa július 2-án másodfokon jóváhagyott; a persorozatban őt sújtották a legsúlyosabb ítélettel.1947. október 23-án kivégezték. 1991. április 15-én ítéletét semmissé nyilvánították.
Vélemények, javaslatok