Megalakult a Dunántúli Nemzeti Tanács
1956. október 30.
Tegnap délután 4 órakor a dunántúli nemzeti tanácsok, valamint az ország más részeiből is összegyűlt nemzeti tanácsok Győrött közös ülésen vitatták meg problémáikat és aggályaikat afelett, hogy a kormánynak még mindig nem eléggé határozott és erélyes intézkedései következtében a vidék népei nem látják biztosítottnak a forradalmi követelések maradéktalan megvalósítását. A túlfűtött forradalmi hevület tüzében szélsőséges indítványok is hangzottak el, amelyek éles vitára adtak alkalmat. Az ország sorsa és jövője feletti mélységes felelősség végül is egyhangú elhatározásra ösztökélte valamennyi kiküldöttet, és éjfélbe nyúló, hosszas tanácskozás után a következő határozati javaslatot fogadták el:
1. A dunántúli nemzeti tanácsok Győrben megjelent küldöttei 1956. október 30-án megalakították a Dunántúli Nemzeti Tanácsot. A Dunántúli Nemzeti Tanács székhelye: Győr.
A tanács teljes mértékben azonosítja magát a szabadságharc hőseivel.
2. A Dunántúli Nemzeti Tanácsban a csatlakozott megyék nemzeti tanácsai 4-4, valamint a megyei jogú városok nemzeti tanácsai és Győr város nemzeti tanácsa 2-2 küldöttel képviseltetik magukat.
3. A Dunántúli Nemzeti Tanács maga állapítja meg szervezetét és ügyrendjét.
4. A Dunántúli Nemzeti Tanács csatlakozásra hívja fel az ország összes nemzeti tanácsát, és megállapítja, hogy Borsod megye nemzeti tanácsai, a Bács-Kiskun megyei nemzeti tanácsok és a Csepeli Munkástanács már csatlakozott.
5. A Dunántúli Nemzeti Tanács elhatározta, hogy a kormánnyal 24 órán belül tárgyalásokat kezd a nemzet követelésének teljesítése érdekében.
6. A Dunántúli Nemzeti Tanács bizonyságot kíván szerezni és biztosítékokat kapni a kormány ígéreteinek valóraváltásáról, elsősorban a szovjet haderőnek az ország területéről való kivonásáról és annak időpontjáról.
7. A Dunántúli Nemzeti Tanács tudomásul vette a pápai, győri, tatai és a zalaegerszegi honvédalakulatok csatlakozását, és azt a határozott ígéretét, hogy a népet minden idegen támadás ellen – esetleges felsőbb utasítás ellenére is – megvédi.
A Dunántúli Nemzeti Tanács kívánatosnak tartja Dunántúlon az egységes katonai vezetés megszervezését.
8. A kormány a szovjet csapatok kivonása után, de legkésőbb 1957. január végéig több párt részvételével írjon ki általános és titkos választást.
9. A kormány a helyi illetékes nemzeti tanácsok jóváhagyásával hozza létre a helyi karhatalmi szerveket.
10. Az országgyűlés összehívásáig a honvédség és egyéb fegyveres testületek ezredes és ennél magasabb rangú tisztjeit a megalakítandó országos nemzeti tanács jóváhagyásával nevezze ki.
11. A Nemzeti Tanács a kormány összetételére vonatkozóan tárgyalásokat kíván folytatni és biztosítani a szabadságharcosok részvételével a kormányban.
12. A kormány jelentse be az ENSZ felé Magyarország semlegességét.
13. Követeljük biztosítani a szólás-, sajtó-, gyülekezési és vallásszabadságot.
14. Amennyiben a kormány nem teljesítené főbb irányelvek szerint lefektetett követeléseinket, feltételesen sem ismerjük el.
A jelenleg érvényben lévő sztrájkot folytatjuk és a Budapesti Nemzeti Tanáccsal karöltve tárgyalásokat kezdünk új nemzeti kormány alakításáról. A Dunántúli Nemzeti Tanács öttagú küldöttsége haladéktalanul felveszi a kapcsolatot Nagy Imrével a követelések jóváhagyása érdekében.
Győr, 1956. október 30. 23 órakor
A Dunántúl egységes terület és a hozzá csatlakozott Borsod megye, Bács-Kiskun megye és a Csepeli Nemzeti Tanácsok kiküldöttei.
(Megjelent: Győr, 1956. Dokumentumgyűjtemény. Szerk.: Bana József, Borbély János. Győr, 1996. I. 139-141. l.)