A Magyar Írók Szövetségének nyilatkozata
1956. november 21.
Az Írószövetség elnöksége november 21-i ülésén foglalkozott a Nagy-budapesti Központi Munkástanács november 16-i és 21-i határozatával és több más olyan határozattal, amely a munka megkezdéséről intézkedik. Ezekben a határozatokban a munkásság csorbítatlanul fenntartja követeléseit, és megőrzi a sztrájk újrakezdésének jogát.
Az Írószövetség a békés munka, szabad élet mielőbbi biztosítását kívánja, hogy zavartalanul és új eszközökkel bár, de változatlan erővel küzdhessünk a forradalom vívmányainak megőrzéséért és továbbfejlesztéséért.
Ezért az Írószövetség helyesnek tartja, hogy a termelőmunka minél előbb induljon meg, vagy ahol már folyik, ott fokozódjék. Ennek elérésére szükségesnek látja azt is, hogy a kormányzat szervei sürgősen tárgyaljanak a munkásság teljes jogú megbízottaival.
A Magyar Írók Szövetsége újból hangsúlyozza, hogy a magyar nép forradalmi követeléseit maradéktalanul magáévá teszi és azokért minden erejével harcol.
Magyarország társadalmi és gazdasági rendszere a demokratikus eszközökkel felépített szocializmus legyen, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével, érvényben tartva az 1945-ös földreformot és a gyárak, nagyüzemek, bányák, bankok társadalmi tulajdonba vételét.
3. Az irodalomnak, művészetnek forradalomban kivívott legszentebb joga a szabadság és az igazmondás. Ezt a jogot megvédjük s népünk iránti felelősséggel élünk vele. A jövőben is csak olyan sajtómunkában (beleértve a rádiót stb.) veszünk részt, amelynek vezérelve az igazmondás és a nép ügyének szolgálata.
Ezt a határozatunkat a november 12-i közös kiáltványt aláíró értelmiségi szervezetek elé terjesztjük és azokat is csatlakozásra hívjuk fel.
Budapest, 1956. november 21.
Magyar Írók Szövetsége
(Közli: Magyar Honvéd, 1956. november 22.)
(Megjelent: Egy népfelkelés dokumentumaiból, 1956. Vál.: Korányi G. Tamás. Budapest, 1989. 156157. l.)