Malenkovék jelentése az SZKP KB-nak
1956. november 30.
Az SZKP Központi Bizottságának!
Kádár és Münnich elvtárssal megvitattuk a reakció magyarországi tombolásának idején elkövetett rémtettekben bűnös személyek bíróság elé állításában teendő konkrét intézkedéseket. Mindketten teljesen egyetértenek, hogy ezt a pert azonnal meg kell szervezni.
Kifejtettük Kádár és Münnich elvtársnak elképzeléseinket egy köztársasági forradalmi katonai népbíróság megalakításáról.
A magyar elvtársak kitartanak amellett, hogy ezt az intézkedést a hadbíróságon keresztül kell megtenni, a Magyarországon érvényben lévő törvények szerint. A hadbíróságnak joga van gyorsan határozatot hozni, s az elkövetett bűnökért kimondhatja a legsúlyosabb büntetést: polgári személyek esetében az akasztást, katonáknál az agyonlövést.
Kádár és Münnich elvtárs azt mondta, hogy egy forradalmi katonai népbíróság megalakításához új törvény meghozatalára van szükség, ám ezt jelenleg megnehezíti, hogy a törvényt jóváhagyó elnöki tanács létszáma korántsem teljes. Véleményük szerint amennyiben a törvényt egy személyben Dobi István elvtárs fogadja el, ez a meglévő alkotmányos normák megsértését jelenti, amelyet mind Dobi Istvánnak, mind az elnöki tanácsnak bűnül róhatnak fel.
A hadbíróság – mint a magyar elvtársak mondják – a nép szemében eléggé tekintélyes bírósági szerv, melynek kötél vagy golyó általi halálos ítélete kellő hatást gyakorolna az országban.
A magyar elvtársak Szerov elvtárssal együtt kiválasztják azt a bíróság elé kerülő 6-8 főt, akik közvetlenül vezették a budapesti fegyveres felkelést, kommunistákat tartóztattak le és lőttek agyon.
A hadbíróság elé állítandó személyek közé kiválasztották:
Dudás Józsefet (54 éves), a felkelés egyik szervezőjét, a budai felkelőcsoportok vezetőjét.
Szabó Jánost (59 éves), aki a Széna téri fegyveres felkelők vezetője volt.
Zalomi [?] [Zólomy] Lászlót (40 éves), a Horthy-hadsereg volt tisztjét, a budapesti fegyveres felkelőerők parancsnokhelyettesét, aki a felkelés idején a Honvédelmi Minisztérium „forradalmi bizottmányának tagja” volt, és átadta a felkelőknek azt a rádióállomást, mely őrizetére volt bízva.
Ezen személyeken kívül néhány olyan felkelőt is bíróság elé állítanak, akik közvetlenül részt vettek az állampolgárokkal szembeni kegyetlenkedésekben és kivégzésekben.
A hadbíróság elé állítandó személyek nyomozati dokumentumait most állítják össze. Ehhez 2-3 napra van szükség, amelyet követően a nyomozati ügyet és a terhelő záradékokat átadják a hadbíróságnak.
Malenkov
Szuszlov
Arisztov
Szerov
1956. november 30.
(Megjelent: Hiányzó lapok 1956 történetéből. Dokumentumok a volt SZKP KB levéltárából. Vál.: Vjacseszlav Szereda és Alekszandr Sztikalin. Budapest, 1993. 182–183. l.)