Jegyzőkönyv az SZKP Elnöksége és az MDP PB delegációjának megbeszéléséről

1954. május 5.


Részt vettek: Malenkov, Hruscsov, Vorosilov, Kaganovics, Bulganyin, Mikojan, Szuszlov, Zorin és Kiszeljov elvtársak, továbbá Rákosi, Nagy, Gerő, Farkas, Hidas és Hegedüs elvtársak.

(A feljegyzés készült Farkas, Hidas és Hegedüs elvtársak jegyzetei alapján.)

  1. / Rákosi elvtárs ismerteti a delegáció beszámolóját.
  2. / Kérdések:

Bulganyin elvtárs:

Nem tartják-e túlzottnak a Központi Vezetőségben javasolt személyi változásokat és kevésnek a volt szociáldemokraták arányát?

Malenkov elvtárs:

Hogyan jellemzik az új szakaszt?

Vorosilov elvtárs:

Hogyan áll a Politikai Bizottság egysége, nincs-e ez elkenve a jelentésben? Őszintén tárták-e fel a helyzetet?

Kaganovics elvtárs:

Mi a helyzet az osztályharccal a faluban és külön a városban is? És külön a kuláksággal szemben?

Hruscsov elvtárs:

Hogyan gondolják a termelőszövetkezetek fejlesztését, miképpen biztosítják a tervezett ütemhez a szükséges feltételeket?

Rákosi elvtárs válasza.

Vita:

Mikojan elvtárs:

Kétségtelen, hogy Magyarországon komoly eredmények vannak, de sok a hiba is. Én elsősorban a gazdaságpolitikáról kívánok beszélni.

Nagyon nagyok a gazdasági nehézségek. Jó termés volt, mégsem megy a begyűjtés és az adófizetés. Emiatt infláció van Magyarországon, több pénz ment ki, mint amennyinek a fedezésére árut tudnak termelni. Inflációra mutat a külkereskedelem 600 millió forintos deficitje.

Ez a legveszélyesebb ellensége a munkás–paraszt szövetség megerősítésének olyan országban, ahol olyan súlya van a kisárutermelésnek, mint Magyarországon. Ezt a kérdést a beruházások csökkentése egymagában nem oldja meg.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a parasztság számára 1953-ban kevesebb textilárut, cipőt és szappant termeltek, mint 1952-ben. Az első negyedévben is rosszul megy a dolog.

Világos, hogy mindezek nem egészséges jelenségek népgazdaságukban.

Sok a befagyasztott beruházás, az átmenő beruházások összege ötmilliárdról tizenháromra nőtt. Rendkívül magasak az igazgatási kiadások. Félénken, és csak az élet nyomása alatt nyúlnak a gazdasági kérdések megoldásához.

Az Országos Tervhivatal a második ötéves tervben a nehézipar fejlődésének igen magas ütemét tervezi. Ha 87 milliárdot irányoznak elő, a régi ötéves terv 45 milliárdjával szemben – természetesen ennél több valósul meg –, akkor ez a régi politika.

Erre mutat, hogy bár nincs kohókokszuk és vasércük, a második ötéves tervben mégis 86 %-kal akarják növelni a nyersvas termelését. Ugyanakkor vannak kihasználatlan kapacitásaik, jóllehet energiahiányuk van, mégis az energiatermelési kapacitásuknak 35 %-át nem használják ki. Maguknál fontos ágazat a szőlőtermelés, és ez az elmúlt évben a régihez képest a felére csökkent.

A kiadásokat és a bevételeket egyensúlyba kell hozni, olyan állapotot kell teremteni, hogy a parasztok pénzért szívesen adják el a termékeiket.

Hruscsov elvtárs:

A Politikai Bizottságban nincs minden rendjén a kölcsönös megértés körül. Veszekedés ugyan nincs az elvtársak között, de nincs mély megértés sem.

Nem lehet megkerülni ezeket a kérdéseket, maguk pedig megkerülik azokat és nem oldják meg. Nincs kölcsönös megértés Rákosi és Nagy elvtársak között.

Rákosi elvtárs szépíti a június előtti helyzetet, ő mélyen átéli az elkövetett hibákat és ezért nehéz neki elismerni azokat.

Úgy vagyunk vele, mint azzal a tisztviselővel, aki arra a kérdésre, hogy hisz-e Istenben, azt válaszolta: hivatalban nem, otthon igen.

Rákosi elvtárs a Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség ülésein elismeri a hibákat, de otthon nem, vagy kisebbíti azokat. Ezt a kettősséget érzik a párttagok és ez nem járul hozzá a párt egységéhez.

Rákosi elvtárs Berija provokációjával magyarázza a hibák éles felvetését és azt hiszi, hogy miután Beriját agyonlőttük, agyon kell lőni a kritikát is. Ez így nem helytálló. Hibák ténylegesen voltak, és azokat mi is bíráltuk, nem csak Berija.

A hibákat végig kell gondolni, el kell ítélni és ki kell javítani. Azért is, mert a maga hibái a párt hibái is.

Rákosi elvtárs idős és tapasztalt kommunista, kell, hogy bátorságot találjon a hibák elismerésére és élére álljon azok kijavításának.

Nagy elvtárs a másik végletbe esik. Ő helyesen bírált, de nem helyes csak a hiányosságokat látni és csak erre irányítani a párt figyelmét, hanem helyesen kell értékelni az elért eredményeket is.

Nagy elvtárs csak a hibákat húzza alá, jóllehet tudja, hogy vannak eredmények, de arról nem beszél.

Nagy elvtárs a hibákról, Rákosi elvtárs az eredményekről beszél, ezért mondják, hogy a pártnak kettős vonala van és ez rendkívül káros.

Nagy elvtársnak beszélni kell az eredményekről és Rákosi elvtársnak a hiányosságokról. Ha ez így lesz, akkor az emberek megértik, hogy nincs két vonal.

Rákosi elvtárs szóvá tette azt is, hogy náluk a börtönökben most mindenki az ártatlanságát igyekszik bizonyítani, de ezt nem lehet nekik bűnül felróni. De bűnösségüket, illetve ártatlanságukat nem a velük való megegyezés, hanem a tények alapján kell eldönteni.

Rákosi elvtársnak nem kis hibája van abban, hogy sokakat ártatlanul elítéltek, hiszen az ítéleteket vele egyeztették. Rákosi elvtárs azonban nagyon nehezen megy rá a hibák kijavítására. Férfias bátorsággal kell hozzányúlni ezekhez a kérdésekhez és meg kell gyorsítani az ártatlanul elítéltek szabadlábra helyezését és rehabilitálását. Mert maguknál egy sor embert ártatlanul tartóztattak le és ítéltek el, igaz, hogy egyik-másikra innen kaptak ösztönzést.

Maguknál azért nem döntik el gyorsabban ezeket a kérdéseket, mert Rákosi elvtárs nem foglal el határozott álláspontot. Emlékeztetem magukat arra, hogy volt idő, amikor Nagy elvtárs körül is megsűrűsödött az atmoszféra, amikor bizalmatlanság alakult ki körülötte. Tisztázni kell ezt a kérdést is.

Lehet, hogy maguknál a hibák kijavításának módja nem ugyanaz kell hogy legyen, mint nálunk, figyelembe véve, hogy az SZKP erősebb, mint a maguk pártja. A hibákat úgy kell kijavítani, hogy ne rombolják le Rákosi elvtárs tekintélyét, mert ez a párt tekintélye is. Mi bíráljuk Rákosi elvtársat, de [a bírálatot] nem visszük ki szélesebb körbe.

Azonban nem helyes Rákosi elvtársnak az a nézete, hogy a letartóztatottak addig üljenek, ameddig ártatlanságukat bizonyítani nem tudják. Rákosi elvtárs azért nem nyúl bátran ezen kérdésekhez, mert az ítéletekhez neki is köze volt, Nagy elvtárs viszont azért csinálja ezt bátrabban, mert nem ő adott utasítást a letartóztatásokra.

A hibákat okosan kell felszámolni, hogy ne maradjon folt sem Rákosi elvtárs nevén, sem a Központi Vezetőségen.

Ezek az alapvető kérdések, ha ezeket jól megoldják, akkor az összes kérdést helyesen döntik el. Ezek megoldatlansága viszont szétszakíthatja az egész vezetést.

Most rátérek a mezőgazdaság kérdésére. Hallottam Rákosi elvtárs beszélgetését Sztálin elvtárssal a kollektivizálásról, akkor Sztálin elvtárs óvott a gyors kollektivizálástól, lassú és óvatos ütemet javasolt.

A mezőgazdaság kollektivizálását azonban nem lehet magára hagyni. Ukrajnában dolgoztam a kollektivizálás idején, amely ott igen éles osztályharc közepette folyt le, mégis három évvel előbb fejeztük be a kollektivizálást, mint a szomszédos Fehéroroszországban. Az eredmény az, hogy a kolhozok Ukrajnában szilárdabbak, mint Fehéroroszországban.

A kolhozok fejlesztéséhez természetesen megfelelő feltételeket kell teremteni, de tudni kell azt, hogy az a kulákság elleni éles osztályharc közepette történik, és nem megy végbe a középparasztra gyakorolt bizonyos nyomás nélkül.

A kollektivizáláshoz meg kell teremteni a szükséges előfeltételeket, erről azonban Rákosi elvtárs nem beszélt. Szükség van a technikai feltételekre. Nálunk Lenin 100 000 traktorról beszélt, maguknál viszonylag ennél több van. Elő kell készíteni azokat a kádereket is, akik majd vezetői lesznek a szövetkezeteknek.

Nagy gondot kell fordítani a meglévő termelőszövetkezetekre, arra a 18 %-ra. Az egyéni parasztok, ha több lesz a termelőszövetkezetek termelése, belépnek tagnak, ha alacsonyabb, nem lépnek be.

Mi annak idején 25 000 munkást vittünk le a falura, akik nem ismerték a mezőgazdaságot. Maguk ezt sokkal magasabb színvonalon tudják megcsinálni.

Az a baj, hogy maguknak nincs részletes, konkrét tervük a kollektivizálás végrehajtására. Ezt ki kell dolgozni.

A mezőgazdasági tervükben pedig az a hiba, hogy a kukorica vetésterületét csökkenteni akarják.

Félő, hogy a szovjet tanácsadók is helytelen tanácsot adtak maguknak.

Mi a gabonatermelésben komoly eredményeket értünk el, de a kapásoknál nehezebben megy a dolog. A kapásnövények termelése nem volt gépesítve. Ezt a feladatot technikailag most megoldottuk; van négyzetes vetőgépünk, kultivátoraink, kukoricakombájnjaink stb. Ez eldönti a húskérdést is.

Ezekkel a gépekkel kell megtölteni a gépállomásokon keresztül a termelőszövetkezeteket. Hiba az, hogy maguk nem kérnek tőlünk négyzetes vetőgépet, ugyanakkor más népi demokráciák már vásároltak.

Ha megoldják a szövetkezetekben a kapásnövények gépesítését, akkor többet termelnek majd, és egész más helyzet teremtődik, és lehetővé válik, hogy előbb érkezzenek el az 1960-ra kitűzött célokhoz.

Nem akarom siettetni a kollektivizálást, de semmiképpen sem értek egyet azzal, hogy visszatartsák a kollektivizálást.

Vorosilov elvtárs:

Az egység kérdésében egyetértek Hruscsov elvtárssal.

Legutóbb, mikor az elvtársakkal beszéltünk a párt és az állam viszonyáról, szó esett arról, hogy ki kinek van alárendelve? Senki senkinek nincs alárendelve, hanem mindenki a párt akaratának.

Nagy elvtárs azt mondja, hogy minden rossz, Rákosi elvtárs, hogy minden jó volt. Egyiknek sincs igaza.

Magukra óriási munka vár, ha nem találnak közös nyelvre, nem lesz semmi eredmény. Bármennyire értékesek is egyénileg a párt és az állam számára, ez nem jelentheti a párt érdekeinek háttérbe szorítását. Nem helyes az sem, hogy egyiknek is és a másiknak is megvannak a maga barátai.

Nem kell arról sem beszélni, hogy ki az első és ki a második.

Láttam a termelőszövetkezeteiket; nagyon gyengék. Arra kell törekedni, hogy mintaszerűvé váljanak. A magyar parasztok értelmesek, ha jobb a termelőszövetkezetben, nem fognak húzódozni. A maguk termelőszövetkezeteiben nagy a szabadság a kilépéseknél, és nem helyes a belépés akadályozása sem. A spontaneitásnak véget kell vetni.

Az ártatlanul letartóztatottak kérdése nagyon komoly és nagy kérdés. Gyorsabban, de alaposan kell végrehajtani a felülvizsgálatokat.

Nem szabad eltúlozni sem a dolgot, vannak bűnösök és kémek, és ezeket ne keverjék össze az ártatlanokkal.

A felülvizsgálatok maguknál nem mennek jól.

Úgy kell ezekről a hibákról beszélni, mint amelyeket Péter Gábor követett el.

Újra aláhúzom, hogy a vezetés egységének kérdése a döntő.

Kaganovics elvtárs:

Hruscsov elvtárs bolsevik nyíltsága helyes és szükséges. Nem először beszélünk ezekről a kérdésekről, alapvető változás azonban nem történt. A gazdaságpolitikában elkövetett hibákat nem javították ki. Az apparátus megváltoztatja a maguk politikáját a gyakorlati végrehajtás során.

Míg a nehézipar termelése 1953-ban az előző évhez képest 18 %-kal nőtt, a könnyűiparé csökkent.

Rosszul alakul az ipar és a mezőgazdaság közötti arány is.

Azok a számok, amelyekről Rákosi elvtárs beszélt, másként vannak csoportosítva.

Maguk nagyobb lábon élnek, mint amilyent a lehetőségeik megengednek. Hitelbe építik a szocializmust. Egyszerre akarnak megépíteni mindent, amelyet mi 30-35 évig építettünk. Túl sok szanatóriumot, iskolát, technikumot stb. építenek.

Maguknál megvan az elhatározás a változtatásra,de nehezen valósul az meg.

Egyetértek az előttem szólókkal; három [sic!] alapkérdés van:

  1. / A vezetés egységének megteremtése, helyes viszony kialakítása Rákosi és Nagy elvtársak között.
  2. / A mezőgazdaság kollektivizálása és általában a falu kérdése.

Mi, mint a szemünk fényét őriztük annak idején a megmaradt kolhozokat. Maguk pedig goromba hibákat követtek el és letértek a kolhoz útjáról. Olyan elméletek vannak, amelyek szerint két úton lehet eljutni a szocializmushoz: a kolhozok és az egyéni parasztgazdaságok útján. Maguk falun feladják a pozícióikat.

Maguk a kollektivizálás kérdésében alapjában helyes úton jártak, de hibákat követtek el.

Ha megengedhetetlen módon költekeznek, ha nem támogatják a termelőszövetkezeteket, a hibák fennmaradnak.

A párt vezetésének módja.

Nem helyes az, hogy a[z] SZKP háború utáni vezetési módszereit másolták.

A vezetésben ki kell domborítani a demokratizmust. Helytelen, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozatát mindmáig nem adták ki, és azok az irányelvek, amelyeket helyette kiadtak, nem felelnek meg a Központi Vezetőség határozatainak.

A meglevő hiányosságokat fenntartás nélkül bírálni kell, és ez csak növelni fogja a párt tekintélyét.

Bulganyin elvtárs:

Egyetértek az előttem szóló elvtársakkal.

Rákosi elvtárs azt mondotta, hogy baj van a fegyelemmel a hadseregben. Ellentét van a vezérkar és a Politikai Főcsoportfőnökség között és vannak más kérdések is.

Az SZKP Központi Vezetősége megtárgyalta a népi demokráciák hadseregeihez való viszonyuk kérdését, és az a véleménye, hogy a Szovjetunió Hadügyminisztériumának bátrabban és közelebbről kell foglalkozni a népi demokráciák hadseregeivel, és ennek a feladatnak az irányításával az egyik szovjet hadseregtábrnokot bízta meg.

Mi magunk is meg szeretnénk nézni a hadseregük helyzetét. Szervezeti rendszabályokat ne foganatosítsanak. A hadseregben ilyen kérdésekben nagyon óvatosan kell eljárni.

Találkoztam Bata elvtárssal az elmúlt év őszén, jó benyomást tett rám. Segíteni kell őt és növelni kell a tekintélyét. Szükséges, hogy Farkas elvtárs is segítsen.

Malenkov elvtárs:

Rákosi elvtárshoz akarok egy-két szót szólni. Egyetértek az előttem szólókkal. Nagyon nyugtalanított bennünket az MDP vezetésében lévő helyzet.

Miben van Rákosi elvtárs hibája?

Elismerjük Rákosi elvtársnak mint az MDP vezetőjének érdemeit. Tekintélyét feltétlenül őrizni kell.

Mi ismételten megbeszéltük a hibákat, de kijavításuk rendkívül lassan halad. Főként azért, mert Rákosi elvtárs nem tudott a hibák kijavításának élére állni.

A legfőbb hibák a faluban és a tervezésben vannak.

A második ötéves tervükben továbbra is a túlzott iparosításra vesznek irányt. Igaz, hogy ezt a javaslatot nem fogadták el, de nem adtak megfelelő irányvonalat sem a további munkához. Emiatt az Országos Tervhivatal egyedül készíti a tervet és ezért ez a munka nem jó. Az apparátus irányítja magukat. Elfelejtik, hogy az el nem utasított terv tovább él az emberek tudatában.

Ki kell javítani a letartóztatásoknál elkövetett hibákat, de nem gorombán és nem demonstratív módon. Rákosi elvtárs maga vegye kezébe ezt a dolgot.

Rákosi elvtárs fáradtságára hivatkozik, de nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy elvesztette bizalmát a hibák kijavításában.

Nagy elvtárs hibája, hogy nem látja a jót.

A hibák kijavításában azonban Rákosi elvtársnak van nagyobb szerepe.

Rosszul áll a helyzet a népgazdaságban is. Felvetettük, hogy Gerő elvtárs teljes egészében álljon rá a gazdasági kérdésekre. Ezt a kérdést meg kell oldani.

Meg kell vizsgálni azt is, hogy az Országos Tervhivatal miért készít a párt politikájával ellenkező tervjavaslatot.

A hibákról feltétlenül nyíltan kell beszélni.

Mi értelme lett volna ilyen körülmények között annak, hogy Nagy elvtárs nélkül tárgyaljunk, mint ahogy ezt Rákosi elvtárs javasolta. Szükséges, hogy Rákosi elvtárs felismerje ezt a hibát.

A szavakról végre át kell térni a tettekre. Nem helyes, hogy nekünk kellett kezdeményezni a hibák feltárását és ezért elsősorban Rákosi elvtárs a felelős.

Most a kongresszus előtt állnak és nyíltan fel kell tárni a hibákat.

4./ A delegáció tagjainak felszólalásai.

(Nagy, Gerő, Farkas, Hegedüs, Hidas elvtársak.)

A következő fontos megjegyések hanzottak el:

Hruscsov elvtárs Nagy elvtárs felszólalásánál megjegyezte:

Nem elég, hogy június óta a vezetésben van javulás, a vezetésnek jónak kell lenni.

Nagy elvtárs a hibákat letompítja, nagyon diplomatikusn beszél.

5./ Hruscsov elvtárs záró felszólalása:

A magyar elvtársak, különösen Hidas elvtárs felszólalása ösztönzött arra, hogy még egyszer szót kérjek. Szeretném, hogy amit Rákosi elvtárs tekintélyéről mondtam, ne adhasson félreértésre okot. Amit erről mondottam, fenntartom, nem vonom vissza, de ez nem jelenti azt, hogy kímélni lehet Rákosi elvtárs hibáit, annál is inkább, mert mereven ragaszkodik a hibáihoz. Szeretném, ha megértenék, hogy a tekintély megőrzése alatt én nem értettem a hibák elkenését. Nem szabad a vezető tekintélyét a párt tekintélye rovására megőrizni, a legfontosabb a párt tekintélyének megőrzése.

Ha Rákosi elvtárs nem áll élére a hibák kijavításának, akkor ezt a kollektívának kell elvégeznie, mert e nélkül elveszítik nemcsak Rákosi elvtárs, hanem a Politikai Bizottság és a párt tekintélyét is. Ha ő nem áll a hibák kijavításának élére, akkor az az ő feje felett fog megtörténni, és ez egy vezető számára katasztrófát jelent.

Malenkov elvtárs közben megjegyezte a következőket:

Nem helyes, hogy Rákosi elvtárs nagyon sokat emlegeti a Politikai Bizottság idősebb és fiatalabb tagjai közti színvonal-különbséget. Ennek kihangsúlyozása helyett a fiatalok felemelésére kell törekedni.

Hruscsov elvtárs felvetette még:

Nem helyes, hogy nagyon kihangsúlyozzák az értelmiségiek arányszámának növelését a párt vezető szerveiben. Mi először is a munkásosztály pártja vagyunk, és ezt figyelembe kell venni. A harcot a kapitalizmus ellen a munkásosztály folytatja.

Hegedüs András

Farkas Mihály

Hidas István


(Megjelent: Múltunk, 1992. évf. 4. szám, 134–141. l.)


Kérjük írja meg véleményét, javaslatait.
Utolsó módosítás: 2001. december 1.
Copyright © 2000 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány