Lőcsei Pál 1922. január 21-én született Békéscsabán. 1940–1944 között lakatossegédként dolgozott. 1944-ben részt vett a fegyveres ellenállásban. 1945–1947 között a Viharsarok című lap újságírója, majd a Magyar Alföld felelős szerkesztője. 1947–1954 között a Szabad Nép munkatársa, rovatvezetője. 1954 decemberében a politikai vezetés bírálata miatt eltávolították a laptól. 1955 májusában csatlakozott a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez. 1954–1956 között a Lenin Intézetben tanult. 1956 októberében a Magyar Szabadság című lap egyik alapítója. 1957 januárjában letartóztatták, 1958-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult. 1965–1982 között az MTA Szociológiai Kutatóintézet munkatársaként elsősorban családszociológiai kutatásokat végzett. A nyolcvanas évek közepétől szamizdatpublikációi jelentek meg 1956 eszméi és céljai jegyében. 1988 óta politikai publicisztikákat és memoárokat publikál napi- és hetilapokban. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottsága alapító tagja.