1956. OKTÓBER 23. – OKTÓBER 27.


1956. OKTÓBER 23. KEDD

A Szabad Nép Új, tavaszi seregszemle című vezércikke üdvözli az ifjúság követeléseit.

A reggeli órákban visszaérkezik Jugoszláviából a magyar kormányküldöttség. Ezt követően ülésezik kezd az MDP kibővített Politikai Bizottsága.

12.53-kor a Kossuth Rádió ismerteti a belügyminiszter közleményét, amely a tervezett tüntetést betiltja. 14.23-kor mégis engedélyezik a tüntetést.

15 órakor indul el a diáktüntetés a Petőfi-szobortól. A pesti egyetemisták a Margit hídon át, a budaiak a Duna-parton végigvonulva jutnak el a Bem-szoborig.

17 óra körül érkeznek az első tüntetők a Kossuth Lajos térre. Egy óra múlva már betölti a teret a mintegy kétszázezres tömeg. 21 órakor Nagy Imre beszédet mond a Parlament erkélyéről.

17 óra tájban a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületénél is tüntetők jelennek meg, hogy beolvastassák a diákok 16 pontját. Az épület védelmét megerősítik, a katonák egy része azonban a tüntetők mellé áll. 22 óra körül megkezdődik a Rádió hajnalig tartó ostroma.

21.37-kor a tüntetők ledöntik a Dózsa György úti Sztálin-szobrot. Budapest több pontján támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat és több fegyvergyártással foglalkozó üzemet. Késő éjszaka már rendőrőrsöket, félkatonai és katonai intézményeket támadnak meg a felkelők. Megostromolják a Szabad Nép székházát is.

20 óra körül megkezdődik az MDP KV rendkívüli ülése, a testület másnap hajnalig folyamatosan tanácskozik. Gerő Ernő a szovjet csapatok beavatkozását kéri Moszkvától, ahol 23 óra körül parancsot adnak a székesfehérvári szovjet különleges hadtestnek Budapest megszállására.

Tüntetések Székesfehérváron, Mosonmagyaróváron, Sopronban és Veszprémben. Debrecenben az ÁVH-sok tüzet nyitnak a tüntetőkre. Hárman életüket vesztik. Szegeden a tüntetések megakadályozására katonai közigazgatást vezetnek be.

1956. OKTÓBER 24. SZERDA

3-4 óra körül a fővárosba érkeznek az első szovjet páncélosok. A nap folyamán Mikojan és Szuszlov szovjet különmegbízottak Budapestre érkeznek.

A felkelők elfoglalják a rádió épületét. Az adást már ezt megelőzően a Parlamentből közvetítik.

8.13-kor a rádió közli: az MDP KV megerősítette Gerő Ernőt első titkári tisztségében. A miniszterelnök Nagy Imre, helyettese Hegedüs András.

8.45-kor a rádióban kihirdetik a statáriumot. Budapesten leáll a termelés, szünetel a tanítás. A vonatok még közlekednek, a víz-, áram-, gázszolgáltatás és a telefonhálózat a következő hetekben is nagyjából folyamatosan működik. A pékek biztosítják a kenyérellátást.

A déli órákban a felkelők elfoglalják az Athenaeum Nyomdát.

A Roosevelt téren felvonuló tüntetőkre az ÁVH-sok tüzet nyitnak. A sortűznek több halálos áldozata van.

12.10-kor Nagy Imre rádióbeszédében a harcok beszüntetésére, nyugalomra hív fel.

A Rádió környékén folytatódnak a harcok. Délután kigyullad és leég a Nemzeti Múzeum természettudományi gyűjteményének egy része.

Az Egyesült Izzóban megalakul a főváros első munkástanácsa.

20.45-kor Kádár János a rádióban ellenforradalomnak nevezi a megmozdulásokat.

Felkelőcsoportok alakulnak a Baross téren, a VIII. és IX. kerület déli részén, a Corvin mozinál, a Tompa és a Berzenczey utcában.

A Bem laktanyából a felkelők nagy mennyiségű fegyvert zsákmányolnak.

Székesfehérváron a városháza előtt tüntetőkre a szovjetek tüzet nyitnak. Hatan vesztik életüket.

További szovjet csapatokat irányítanak Magyarországra. Moszkvában a TASZSZ közleményt ad ki az „ellenforradalmi lázadás” leveréséről.

Varsóban többszázezres nagygyűlésen jelentik be, hogy a szovjet csapatok 48 órán belül visszatérnek laktanyáikba.

1956. OKTÓBER 25. CSÜTÖRTÖK

A reggeli órákban szovjet és magyar alakulatok visszafoglalják a rádió épületét. „Igazság” címmel megjelenik az első forradalmi újság.

Felkelők foglalják el a IX. kerületi rendőrkapitányságot.

10-11 óra között 8-10 ezer ember vonul a Kossuth Lajos térre. A Parlamentet őrző szovjetek barátkoznak a tüntetőkkel. 11.15 körül szovjet tankok érkeznek a térre és tüzet nyitnak a tömegre. A sortűznek mintegy 60-70 halálos áldozata és 100-150 sebesültje van.

12.32-kor a rádióban felolvassák az MDP PB közleményét: a KV felmentette Gerő Ernőt és Kádár Jánost választotta első titkárrá.

Maléter Pál ezredes a Kilián laktanyánál tűzszünetet köt a corvinista felkelőkkel.

A szovjet csapatokat a Romániából érkező Abaturov-hadosztállyal erősítik meg.

Az ELTE bölcsészkarán megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság.

A Csepeli Vas- és Fémművekben létrejönnek a munkástanácsok.

Súlyos harcok folynak a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésénél, a Corvin köznél.

Az Amerikai úton felkelőcsoport alakul.

Budapesten „véres-zászlós” tüntetés zajlik le a szovjet beavatkozás és a Parlament előtti vérengzés ellen tiltakozva.

Lakihegyen a felkelők aknavetővel lövik a rádióadót.

Miskolcon megalakul a Borsod megyei munkástanács.

Tüntetnek több vidéki városban, többek között Ózdon, Pécsett, Szegeden, Dunapentelén, Esztergomban, Vácott, Nagykanizsán. Győrött tüzet nyitnak a tüntetőkre. Nyíregyházán és Várpalotán megtámadják a városon áthaladó szovjet tehergépkocsikat.

1956. OKTÓBER 26. PÉNTEK

Dél körül a Jutadomb környékén harcok folynak. Délután felkelők foglalják el a csepeli rendőrkapitányságot.

16.13-kor a rádió közli az MDP KV nyilatkozatát, amely új nemzeti kormányt, az egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat, üzemi munkástanács-választásokat, béremeléseket, gazdasági, politikai változásokat ígér.

17.32-kor a rádióban közzéteszik az Elnöki Tanács amnesztiarendeletét, amely mindenkire vonatkozik, aki legkésőbb 22 óráig leteszi a fegyvert.

Varsóból vér- és gyógyszerszállítmány érkezik a Ferihegyi repülőtérre. Ez az első Magyarországnak nyújtott külföldi segítség.

A Thököly út-Dózsa György út környékén és a Széna téren felkelőcsoport alakul. Felkelők szállják meg a Móricz Zsigmond körteret és a Danuvia Fegyvergyárat.

Kecskeméten a délelőtt folyamán tüntetések kezdődnek. A katonák sortüzének három halálos áldozata van. Estére a felkelők és a katonák között folyik a harc. A Cigánytelepet két MIG 15-ös repülőgépről lövi a hadsereg.

Baján megalakul a városi forradalmi bizottság, Győrött létrehozzák a nemzeti tanácsot. Pécsett folytatódnak a tüntetések, ezért kijárási tilalmat vezetnek be. Dunapentelén harcok folynak a katonaság és a felkelők között.

A Komlói Szénbányászati Trösztnél megalakul a munkástanács, Debrecenben pedig a szocialista forradalmi bizottmány.

Tüntetések vannak több vidéki városban, többek között Mohácson, Szigetváron, Komlón, Békéscsabán, Gyulán, Miskolcon, Szegeden, Szentesen, Székesfehérváron, Győrött, Sopronban, Egerben, Gyöngyösön, Tatabányán, Esztergomban, Oroszlányban, Komáromban, Kaposvárott, Siófokon, Nyíregyházán, Szolnokon, Szekszárdon, Veszprémben és Pápán.

Mosonmagyaróváron a határőrök a tüntetőkre lőnek – 52 halott, 86 sebesült. Esztergomban a Sötétkapunál a katonák tüzet nyitnak a tüntetőkre. Tizenöten meghalnak, legalább ötvenen megsebesülnek.

Zalaegerszegen rendőrök, pártfunkcionáriusok a tömegbe lőnek.

Nagykanizsán a városi pártbizottság előtti sortűznek halott és sebesült áldozatai vannak.

Kiszabadítják az oroszlányi és a tatabányai munkatáborokban raboskodókat. Tatán hajnalban a felkelők megtámadják a laktanyát. Tatabányán este a tüntetők elfoglalják és lefegyverzik a megyei rendőrkapitányság és a Hunyadi Lövésztiszti Iskola őrségét.

Kaposváron munkástanácsok alakulnak.

Nyíregyházán megalakul a Szabolcs-Szatmár Megyei Forradalmi Munkástanács. Záhonynál a szovjet csapatok pontonhíd építését kezdik meg a Tiszán.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország együttesen terjeszt be javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanács összehívására, hogy megvitassák a magyar kérdést.

A Lengyel Rádióban első ízben hangzik el felhívás véradásra.

Rómában XII. Pius pápa enciklikát bocsát ki a felkelésről, és imára szólít fel annak győzelméért.

1956. OKTÓBER 27. SZOMBAT

11.18-kor a rádió ismerteti a kormány új összetételét.

A VIII. kerületben megtámadják a felvonuló szovjeteket. A Corvin köz parancsnokai kilenc pontban foglalják össze követeléseiket.

A katonaság megszállja a Szabadság hidat és a Móricz Zsigmond körteret.

Pesterzsébeten felkelők tartják megszállva a rendőrség, a tanács, a pártbizottság és a vásárcsarnok épületét.

Kecskeméten a hadsereg nagyszabású tisztogató akciót hajt végre. Dunapentelén a felkelők megtámadják a katonai parancsnokság épületét. Tüntetések Komlón, Salgótarjánban, Kaposvárott, Pakson és Szombathelyen.

A tüntetőkre tüzet nyitnak Kalocsán, Kiskunhalason, Kecelen, Berzencén, Várpalotán, Bajon és Örkényben. Tiszakécskén vadászgépről lövik a felvonulókat: 17 halott és 110 sebesült.

Lökösházán és Battonyán a lakosság segítségével felszedik a vasúti síneket, hogy megakadályozzák újabb szovjet csapatok beszállítását.

A vidéki városokban, többek között Székesfehérvárott, Sopronban, Esztergomban, Békéscsabán, Gyulán, Tatabányán, Szolnokon, Szekszárdon, Zalaegerszegen és Debrecenben megalakulnak a forradalom helyi szervei. Baján, Miskolcon, Ózdon, Győrben és Mosonmagyaróvárott megkezdik a nemzetőrség szervezését.

Megkezdi adását a Szabad Győr Rádió.

Egerben a felkelők elfoglalják az ÁVH épületét.

Vácott közel 800 elítélt szabadul ki a börtönből.

Keszthelyen kijárási és gyülekezési tilalmat rendelnek el, a főbb középületeket pedig megszállja a katonaság.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország ENSZ-képviselői között november 3-ig tartó titkos tárgyalások kezdődnek a magyarországi felkelésről.

Az amerikai külügyminiszter a Világpolitikai Tanács előtt mondott beszédében utal arra, hogy Magyarországot nem tekinti az USA potenciális katonai szövetségesének.

Megérkezik a Nemzetközi Vöröskereszt első segélyszállítmánya Budapestre.