1956. OKTÓBER 28. – NOVEMBER 4.


1956. OKTÓBER 28. VASÁRNAP

Hajnalban a szovjetek megtámadják a Corvin közi felkelőket, akik a támadást visszaverik.

14 órakor az új kormány leteszi az esküt, majd jóváhagyja a Nagy Imre miniszterelnök által beterjesztett kormánynyilatkozatot.

Felfüggesztik a kijárási tilalmat. Rádióközleményben szólítják fel a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a szerveződő nemzetőrséghez.

A VII. kerületben, valamint a Kisfaludy utcában újabb felkelőcsoport jön létre.

Megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, a Budai Egyetemi Forradalmi Bizottság és a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja.

A XX. kerületi pártbizottság épületében felállítják a „Róka-rádiót”.

Kecskeméten repülőgépről ismét lövik a Cigánytelepet, majd a katonaság átfésüli a városrészt. A harcokban több felkelő és katona veszti életét.

Tüntetések Szarvason, Orosházán, Békéscsabán, Egerben, Kaposvárott és Szombathelyen.

A forradalom újabb helyi szervei alakulnak meg a vidéki városokban, többek között Mohácson, Battonyán, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Székesfehérvárott, Pakson, Orosházán, Békéscsabán, Egerben, Kaposvárott és Szombathelyen. Dombrádon, Dunapentelén, Szegeden, Tatabányán, Tapolcán munkástanácsok alakulnak. Több vidéki városban, Debrecenben, Ráckevén és Nyíregyházán megalakul a nemzetőrség.

Győrött és Mosonmagyaróváron ünnepélyesen eltemetik a sortüzek áldozatait. Sopronban letartóztatják a pártbizottság tagjait.

Sopronkőhidán és a komlói munkatáborban az őrség megakadályozza a rabok kitörését.

Hegyeshalomnál lezárják a határátkelőhelyet.

Gyöngyösön kijárási tilalmat vezetnek be.

Felsőpetényben 200-250 ember az Almássy-kastélynál tüntet, ahol Mindszenty József bíborost tartják fogva.

Vácott és Kalocsán a laktanyát, Fóton a lőszerraktárat, Békésen a járási rendőrkapitányságot támadják meg a felkelők.

A Pravda vezércikke A népellenes kaland összeomlása Magyarországon címmel számol be a magyar forradalomról.

Az SZKP KB Elnöksége ülésén Hruscsov tart beszámolót a magyarországi helyzetről. Határozatot hoznak a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok megerősítéséről.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzi „A magyarországi helyzet”-et.

A Szovjetunió, Jugoszlávia, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Svájc, az Egyesült Államok, Ausztria és más államok, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt szervezetei segítséget ajánlanak fel Magyarországnak.

1956. OKTÓBER 29. HÉTFŐ

Az éjszaka folyamán a legkompromittáltabb kommunista vezetők (Gerő Ernő, Hegedüs András, Bata István, Piros László, Andics Erzsébet, Berei Andor és Kovács István) szovjet repülőgépeken Moszkvába menekülnek.

A HM-ben tárgyalások folynak a felkelőcsoportok képviselőivel.

Megalakul a II. kerületi nemzeti bizottság. A Szabad Nép-székházban rendezkedik be a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány.

20 óra körül fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek a Corvin közben, majd a budapesti rendőrfőkapitányság épületében a rendőrség, a katonaság és a felkelők képviselői között.

A rádióban bejelentik, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását a magyar fővárosból. Megkezdődik a középületek szovjet őrségének magyar csapatokkal történő felváltása.

A VIII. és IX. kerületben újabb összecsapásokra kerül sor a szovjet csapatok és a felkelők között. A VII. kerületi pártházat felkelők foglalják el. A Corvin közi felkelők vezetői megkezdik a környék csoportjainak egyesítését, 1000-1200 főre nő a szervezett felkelők létszáma.

A Tűzoltó utcai felkelők önálló csoporttá szerveződnek.

A Beloiannisz Híradástechnikai Gépgyárban (BHG) munkástanács, a XVII. kerületben nemzeti bizottság, Csepelen nemzeti bizottmány alakul.

Kecskeméten ritkulnak, de folytatódnak az összecsapások. Szabadszálláson. katonák a tüntető tömegbe lőnek.

Lincselés Ózdon.

Hegyeshalomnál lefegyverzik a határőrőrsöt.

Komlón, Tatán, Esztergomban, Orosházán, Tapolcán és Veszprémben forradalmi bizottság alakul. Békéscsabán, Szegeden, Sárváron és Pécsett megkezdik a nemzetőrség szervezését.

Győrött, Szentgotthárdon, Kaposváron, Miskolcon és Nagykanizsán munkástanácsok alakulnak.

A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat munkástanácsa leállítja a kőolajszállítást a finomítókba.

Záhonyban felrobbantják a szélesnyomtávú pályaudvar bejáratát, hogy megakadályozzák a szovjet szerelvények beérkezését. A mozdonyokat használhatatlanná teszik.

Varsóban több ezer egyetemista és munkás tüntet a magyar nagykövetség előtt, és koszorút helyeznek el a felkelés mártírjainak emlékére.

1956. OKTÓBER 30. KEDD

A kormány elismeri a forradalomban létrejött helyi, önkormányzati szerveket.

7.20-kor a HM közli a rádióban, hogy folytatódik a szovjet erők kivonása Budapestről.

Az MDP Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri épületénél tűzharc tör ki a felkelők és a pártház őrsége között. A felkelők megostromolják az épületet, amelynek elfoglalása után a tömeg több védőt meglincsel. A harcban számos felkelő veszti életét. A védők közül 23 áldozata van az ostromnak és a népítéletnek.

14.30-kor a rádióban Nagy Imre az egypártrendszer megszüntetését, a koalíciós kormány létrejöttét, Tildy Zoltán pedig a begyűjtési rendszer megszüntetését, és a szabad választások előkészítését jelenti be.

A Széna téri felkelők megszállják a Maros utcai ÁVH-s laktanyát.

Újpesten nemzeti bizottság alakul.

A VIII. kerületben nemzetőrséget állítanak fel.

Megalakul a Forradalmi Ifjúsági Szövetség.

A Kőbányai Gyógyszerárugyárban megalakul a munkástanács.

Újjáalakul az FKgP az SZDP, és a Nemzeti Parasztpárt.

A Budapesti Országos Börtönből kiszabadítanak több politikai foglyot.

A Nemzetközi Vöröskereszt repülőgépeken kezdi meg a segélyszállítmányok Budapestre küldését. A légihíd a repülőterek szovjet megszállásáig működik.

Baján, Komlón, Szarvason és Nagyatádon megválasztják a forradalmi bizottságot. Salgótarjánban megalakul a Nógrád Megyei Forradalmi Nemzeti Bizottság. Debrecenben és Jászberényben megkezdődik a nemzetőrség felállítása. Székesfehérvárott működni kezd a Vörösmarty Rádió. Győrben megalakul a Dunántúli Nemzeti Tanács. Kommunista „tiszti század” jön létre Salgótarjánban.

Az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyvereseket küld Mindszenty bíborosért. Az ÁVH-s őrség feloszlik, Mindszentyt a rétsági laktanyába viszik.

Moszkvában az SZKP KB Elnöksége ülésén háttérbe szorulnak a keményvonalasok. Ekkor válik legvalószínűbbé a válság békés eszközökkel való rendezése.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeül a közel-keleti válság megtárgyalására.

Lengyelországban országszerte a magyar forradalommal szolidarizáló tüntetések és gyűlések zajlanak.

A Temesvári Műszaki Egyetemen a mintegy 2500 egyetemista gyűlését a Securitate feloszlatja. Másnap folytatódnak a megmozdulások, ezért két nap alatt közel háromezer egyetemistát vesznek őrizetbe. Bukarestben a temesvári megmozdulások miatt Központi Parancsnokságot hoznak létre.

Ausztria határzárat rendel el. Csak segélyszállítmányokat és újságírókat engednek be Magyarországra.

1956. OKTÓBER 31. SZERDA

A HM-ben megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány.

Király Bélát a Nemzetőrség főparancsnokává és Budapest katonai parancsnokává, Maléter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé nevezik ki. A Kilián laktanyában megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság.

A Ferenc téren nagy létszámú nemzetőrséget szerveznek.

Dél körül befejeződik a szovjet csapatok kivonulása Budapestről.

Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását, másnap Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot alakítanak.

Az újjáalakul a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi Párt), a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.

A Dunántúli Nemzeti Tanács küldöttsége Budapesten tárgyal Nagy Imrével és Tildy Zoltánnal.

A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány küldötte ellenkormány alakítására tesz javaslatot a Dunántúli Nemzeti Tanácsnál, amit e szervezet visszautasít.

Debrecenben megkezdi adásait a Csokonai Rádió és a Szabad Debrecen Rádió.

Tatabányán a baji sortűz áldozatait hősi halottakat megillető katonai díszpompával temetik el.

31-ére virradóan megérkezik Rétságra az Újpesti Nemzeti Bizottság különítménye. Hat órakor Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével elindul a Mindszenty bíborost szállító menetoszlop, amely kilenc órakor érkezik a budai Várba.

Kisvárdán és Nagykállóban több tucat kisebb település megbízottai részvételével járási forradalmi bizottságok alakulnak.

Megalakul a zalaegerszegi, a keszthelyi és a nagykanizsai nemzetőrség.

Éjszaka újabb szovjet csapatok vonulnak be Magyarországra.

Moszkvában, az SZKP KB Elnöksége ülésén Hruscsov a forradalom katonai letörését javasolja. Az Elnökség a katonai beavatkozás mellett dönt.

Washingtonban Eisenhower elnök televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti csodálatának ad hangot, ugyanakkor biztosítja a Szovjetuniót arról, hogy az Egyesült Államok sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének.

Diáktüntetések a forradalom mellett Kolozsvárott, Nagyváradon és Marosvásárhelyen.

1956. NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK

7.30-kor a szovjetek körülveszik a Ferihegyi repülőteret. A nap folyamán a szovjet hadsereg valamennyi magyar repülőteret körülzárja és elfoglalja.

A kormány tiltakozik Andropov szovjet nagykövetnél az újabb szovjet csapatok bevonulása és Budapest körülzárása ellen. A Budapesti Karhatalmi Parancsnokság a város védelmi rendszerének megtervezésével Mecséri János ezredest bízza meg. Király Béla közli Nagy Imrével, hogy a budaörsi repülőtér a kormány kezében van, s szükség esetére két repülőgépet állított készenlétbe. A miniszterelnök visszautasítja a menekülés gondolatát.

Megalakul a Fővárosi Nemzeti Bizottság, a Demokrata Néppárt, a Keresztény Magyar Párt, a Keresztény Front, a volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége és a Magyar Cserkészszövetség.

A súlyos helyzetre való tekintettel a kormány felmondja a Varsói Szerződést, kinyilvánítja Magyarország semlegességét és az ENSZ-hez fordul támogatásért. Az ország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri.

19.50-kor Nagy Imre bejelenti a semlegességet a rádióban. A kormány megtiltja a magyar alakulatoknak a szovjet csapatokkal szembeni ellenállást.

20.24-kor Mindszenty József bíboros nyilatkozik a rádióban.

22 óra körül közvetíti a rádió Kádár János beszédét. Elhangzásakor Kádár már nem tartózkodik a fővárosban, Münnich Ferenccel együtt átáll a szovjetekhez.

Éjszaka a Budapest körül elhelyezkedő szovjet csapatok megkezdik a város felderítését.

A Baross téri felkelők nemzetőrséget alakítanak. A corvinisták Pongrátz Gergelyt választják meg főparancsnokuknak.

Győrött megyei nemzetőrség alakul.

Tüntetés Kaposvárott. A honvédség átáll, hat tisztet letartóztatnak.

Megkezdődik Szolnok város védelmének kiépítése.

Breszt-Litovszkban Hruscsov tájékoztatja a lengyel küldöttséget a küszöbönálló magyarországi intervencióról.

Románia-szerte rendkívüli intézkedéseket léptetnek életbe. Temesvárról, Aradról és több magyarlakta városból kitiltják a külföldieket. Tüntetés zajlik a kolozsvári egyetemen: a diákok demokratikus jogokat és teljes tanszabadságot követelnek.

Teljes harckészültségbe helyezik a Jugoszláv Néphadsereget, amely megkezdi a felvonulást a magyar határra.

1956. NOVEMBER 2. PÉNTEK

Kilenc órától ülést tart a Kormány Kabinet. Kormánydelegációt neveznek ki a Szovjetunióval való tárgyalásokra. Összeállítják az ENSZ közgyűlésére utazó magyar delegációt is.

Megszervezik Pécs védelmét.

Miskolcon megalakul az Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanács.

A szovjet hadsereg lezárja a Győrből a nyugati határ felé vezető utat.

A Dorogi Szénbányászati Trösztnél megalakul a munkástanács.

Salgótarjánban városi forradalmi nemzeti bizottmány alakul.

A kiskunlacházi vadászrepülő-ezred laktanyáját megszállják a szovjetek.

A szovjet hadsereg magyarországi főhadiszállását Szolnokon állítják fel. Moszkvából megérkezik Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, és kiadja a parancsot a november 4-i támadásra.

Moszkvába érkezik Kádár János. Az SZKP KB Elnöksége kibővített ülésén magyar részről Kádár, Münnich Ferenc és Bata István vesz részt.

A szovjet fegyveres beavatkozást előkészítendő Hruscsov és Malenkov Bukarestben román, csehszlovák és bolgár vezetőkkel tárgyal.

19 órától Hruscsov és Malenkov Brioni szigetén tárgyal Titóval.

1956. NOVEMBER 3. SZOMBAT

Budapesten átalakul a Nemzeti Kormány.

Mindszenty József bíboros sajtótájékoztatóján a nyugati nemzetek, különösen a nagyhatalmak politikai és gazdasági segítségét kéri.

A Forradalmi Karhatalmi Bizottság értekezlete a budapesti rendőrfőkapitányság épületében, számos felkelőparancsnok részvételével.

Délben a Parlamentben megkezdődnek a magyar-szovjet tárgyalások a csapatkivonások részleteiről. A szovjetek ígéretet tesznek a megszállás leállítására. Budapest körül újabb magyar alakulatok foglalják el állásaikat a Jutadombnál, a Nagykőrösi útnál, a Határ útnál, Soroksár határában, a Jászberényi útnál, a Kőbányai útnál, a Zalka Máté téren, az Éles saroknál, a Csajkovszkij parkban, és felkészülnek a védelemre.

Újjáalakítják a Petőfi Kört.

Este Tildy Zoltán és Losonczy Géza nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Parlamentben.

20 órakor hangzik el Mindszenty Józsefnek, a magyar katolikus egyház vezetőjének beszéde a rádióban, aki nyilatkozatában politikájának töretlenségét hangsúlyozza.

22 óra körül Tökölön, a Magyarországi Szovjet Haderők Főparancsnokságán a KGB letartóztatja a csapatkivonásról tárgyaló Maléter Pál vezette magyar kormányküldöttséget.

Pécsett honvéd- és nemzetőr-alakulatok a város védelmére rendezkednek be.

A dunapentelei nemzetőrségnek Kalocsáról fegyvert és lőszert szállítanak.

A szovjetek körülzárják Győrt és Debrecent, elfoglalják a záhonyi vasútállomást és lezárják az osztrák-magyar határt. Zalaegerszegen és Nagykanizsán a fegyveres védelem mellett döntenek.

Moszkvában, az SZKP KB Elnöksége ülésén Kádár János és Münnich Ferenc vezetésével ellenkormány alakul, amely felhívást intéz a magyar néphez.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Henry Cabot Lodge amerikai képviselő határozati javaslatot nyújt be, amely felszólítja a Szovjetuniót csapatainak Magyarországról történő kivonására.