1956. DECEMBER 13. – 1963. MÁRCIUS 21.


1956

1956. 12. 13. Dunaújvárosban és Dorogon lefegyverezik a nemzetőröket.

1956. 12. 14. Az SZKP határozatot hoz szovjet tanácsadók Magyarországra küldéséről.

1956. 12. 15. Miskolcon kivégzik Soltész Józsefet.

1956. 12. 17. Munkaszüneti nappá nyilvánítják március 15-ét.

1956. 12. 22. A karhatalmisták egy fegyveres csoportot fognak el a Bakonyban.

1956. 12. 24. A Népszabadság karácsonyi száma vallásos témájú írások közlésével igyekszik megnyerni a közvéleményt. Az éjféli misére alatt felfüggesztik a kijárási tilalmat.

1956. 12. 28. Az Írószövetség taggyűlésén Tamási Áron Gond és hitvallás című írását a magyar írók elvi nyilatkozataként fogadják el.

1956. 12. 30. Az Elnöki Tanács rendelete alapján az ÁVH feladatait a rendőrség veszi át.

1956. 12. 31. Szilveszter éjszakáján is fenntartják a kijárási tilalmat. Elkészül a „Hungaricus” első része.

1957

1957. 01. 01-04. Szovjet, bolgár, csehszlovák, román és magyar vezetők tanácskozása Budapesten.

1957. 01. 04-07. Az ENSZ főtitkárhelyettese Budapesten tárgyal a Magyarországnak nyújtandó ENSZ-segélyekről.

1957. 01. 05-07. Az emigráns Magyar Forradalmi Tanács alakuló közgyűlése Strasbourgban.

1957. 01. 05. Megjelenik a kádárista Magyar Ifjúság című lap első száma.

1957. 01. 06. Megjelenik a Kádár-kormány programja „A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról” címmel.

1957. 01. 07-11. Csou En-laj kínai miniszterelnök moszkvai látogatásán a magyar felkelés kemény megtorlását szorgalmazza.

1957. 01. 07. A Pécsbányatelepen kezdődő sztrájkot karhatalmisták törik le.

1957. 01. 10. Az ENSZ öttagú bizottságot alakít a magyar események kivizsgálására.

1957. 01. 11. A Csepeli Vas- és Fémművekbe kormánybiztost neveznek ki. Az ellene tüntető munkások összecsapnak a karhatalmistákkal. Egy munkást halálos lövés ér.

1957. 01. 12. Rendeletet hoznak a gyorsított büntetőeljárás bevezetéséről.

A száz főnél többet foglalkoztató üzemekre kiterjesztik a statárium hatályát.

1957. 01. 16. Csou En-laj kínai miniszterelnök két napra Budapestre látogat.

1957. 01. 17. A belügyminiszter felfüggeszti az Írószövetség működését.

1957. 01. 19. Kivégzik Dudás Józsefet és Szabó Jánost.

1957. 01. 20. A belügyminiszter kormánybiztost nevez ki a MUOSZ élére.

1957. 01. 21. Belügyi felügyelet alá helyezik az összes művészeti egyesületet.

1957. 01. 31. Egy párizsi hetilap hírt ad a „Hungaricus”-ról. Néhány héttel később számos nyugati lap és rádió ismerteti és részleteket közöl a tanulmányból.

1957. 02. hó Újjáalakul az Úttörők Szövetsége.

Genovában megalakítják a Magyar Szabadságharcosok Szövetségét.

1957. 02. 02. Kádár salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és árulónak nevezi. A jugoszláv határnál visszaállítják a határsávot.

1957. 02. 08-12. Tárgyalások Prágában a Magyarországnak nyújtandó segélyről.

1957. 02. 18. Törvényerejű rendelet a Munkásőrség felállításáról.

A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Tóth Ilona és társai pere.

1957. 02. 26. Az MSZMP IKB ülésén Kádár bejelenti, hogy Nagy Imre és társai ellen vizsgálatot indítanak.

1957. 02. 27. A Külügyminisztérium szóvivője nyugati újságírók előtt kijelenti, hogy a kormánynak nem áll szándékában Nagy Imrét bíróság elé állítani.

1957. 02. 28. Kőbányán megalakul az első munkásőrzászlóalj.

1957. 03-04. hó Nyugaton megjelenik Nagy Imre A magyar nép védelmében című kötete.

1957. 03. 05-06. Letartóztatások a Budapesti Műszaki Egyetemen.

1957. 03. 10-15. A közelgő nemzeti ünnepen a kormány újabb felkeléstől tart. Országszerte tömeges letartóztatásokra és karhatalmi akciókra kerül sor.

1957. 03. 12. Csepelen, Ózdon és Mosonmagyaróváron munkásőregységek alakulnak.

1957. 03. 15. A karhatalom tüntetőleg megszállja Budapestet és a nagyobb városokat.

Romániában a magyar forradalommal kapcsolatban több mint 20 embert végeznek ki, több ezret börtönöznek be.

Londonban megjelenik az Irodalmi Újság első száma.

1957. 03. 17. Vidéken 38 munkásőrzászlóalj és 70 munkásőrszázad kezdi meg a működését.

1957. 03. 21. Megalakul a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ).

1957. 03. 21-28. Kádár János vezetésével magyar delegáció látogat Moszkvába. Ez a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első hivatalos külföldi tárgyalása.

1957. 03. 25. A Kossuth Kiadó kötetet jelentet meg az „ellenforradalom” külföldi megítéléséről.

1957. 03. 29. Kommmunista nagygyűlések a fővárosban több tízezer ember részvételével.

1957. 03. 30. Budapesten erődemonstrációt tart a Munkásőrség.

1957. 04. hó Németországban megalakul a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Megalakul a Magyar Forradalmi Ifjúsági Szövetség angliai szervezete.

1957. 04. 05. Kádár levélben kéri a jugoszláv kormánytól Nagy Imre és társai „menedékjogának” – formális – megszüntetését.

1957. 04. 13. Budapesten feloldják a közel fél éve tartó kijárási tilalmat.

1957. 04. 17. A Nagy Imre-csoport letartóztatott tagjait Budapestre szállítják.

1957. 04. 21. A belügyminiszter feloszlatja az Írószövetséget. Letartóztatják Déry Tibort.

1957. 04. hó vége A Magyar Írók Szövetsége Külföldön a világsajtóban tiltakozik Déry letartóztatása ellen.

1957. 05. 01. Megkezdik az új aknazár telepítését a magyar-osztrák határon.

1957. 05. 07. Az ausztriai magyar menekülttáborban éhségsztrájk tör ki az Egyesült Államokba való bevándorlás leállítása miatt. 100-120 magyar diák tüntet Bécsben, az amerikai nagykövetség előtt a bevándorlás engedélyezéséért.

1957. 05. 09. Az országgyűlés – 1956. augusztus 3-a óta először – összeül. A Kossuth-címer helyett elfogadják az új, népköztársasági, az ún. Kádár-címert.

1957. 05. 23. Letartóztatják Bibó Istvánt és Tildy Zoltánt.

1957. 05. 27. Budapesten aláírják a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetét rendező egyezményt.

1957. 05. 28. A belügyminiszter elrendeli a rendőrség állományának politikai megtisztítását. A rendőrök 25-30%-át bocsátják el.

1957. 05. 30. A Kádár-kormány felkéri a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy június 30-ig szüntesse be magyarországi tevékenységét.

1957. 06. 05-11. Bolgár kormányküldöttség tartózkodik Magyarországon. Nagygyűlést tartanak a Sportcsarnokban, amelyen Kádár és a bolgár pártvezető, Zsivkov mond beszédet.

1957. 06. 20. Az ENSZ ötösbizottsága beterjeszti jelentését Magyarországról.

1957. 06. 22. A Kádár-kormány a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősíti az ENSZ ötösbizottság jelentését.

1957. 06. 27-29. Az MSZMP országos értekezlete.

1957. 06. 28. Budapesten kivégzik Tóth Ilonát.

1957. 08. hó A HNF országszerte gyűléseket szervez az ENSZ-ötösbizottság jelentésének megtárgyalása ellen. A jelentés bestseller lett az Egyesült Államokban.

1957. 08. 12. Szigethy Attila a győri honvédkórházban öngyilkosságot követ el.

1957. 09. 09. Megkezdődik a magyar forradalommal szimpatizáló leningrádi egyetemi hallgatók pere.

1957. 09. 10-14. Az ENSZ-közgyűlés elfogadja az ötösbizottság jelentését.

1957. 10. 15-től A forradalom évfordulója közeledtével országszerte röplapok és falfeliratok jelennek meg.

1957. 10. 22. A Magyar Szabadság Szövetség, a Magyar Írók Szövetsége Külföldön, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szabad Szakszervezetek és a Magyar Egyetemisták Angliai Szövetsége ünnepséget tart a forradalom első évfordulóján.

1957. 10. 23. Az ország lakossága különböző formákban emlékezik, tiszteleg az első évfordulón, jelentős tömegmegmozdulásra azonban nem kerül sor. A néphadsereg, a rendőrség és a munkásőrség járőrei cirkálnak Budapest és más városok utcáin. Többszáz embert vesznek őrizetbe.

Münchenben, Bonnban, Nyugat-Berlinben, Bécsben, Strasbourg-ban, Bernben, Zürichben, Párizsban, Hágában, Oslóban, Stockholmban, Rómában, Madridban, New Yorkban, Saigonban, Mainzban, Hannoverben, Rejkjavikban, Koppenhágában, Sydney-ben, Washingtonban, Montevideóban és Santiago de Chilében is megemlékeznek a magyar forradalomról. Londonban megjelenik az emigráns Népszava első száma .

1957. 10. 30. Nagygyűlés a Köztársaság téren, a pártház ostromának első évfordulóján.

1957. 11. 03. Megszüntetik a rögtönítélő bíráskodást.

11. 12-16. Moszkvában tanácskoznak a világ kommunista pártjai.

1957. 11. 13. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa ítélet hoz a „nagy” íróperben.

1957. 11. 17. Megszüntetik a munkástanácsokat.

1957. 12. 10. Az MSZMP határozata az osztályszempontok figyelembevételét és soron kívüli tárgyalást ír elő a forradalomban való részvétellel vádoltaknál.

1957. 12. 21. Losonczy Géza éhségsztrájkja során belehal a kényszertáplálásba.

1957. 12. 30. Kivégzik Iván Kovács Lászlót.

1958

1958. 01. 03-07. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa látogatást tesz Magyarországon.

1958. 01. 09. Kivégzik Brusznyai Árpádot.

1958. 01. 16-17. Amerikai újságírók látogatnak Magyarországra.

1958. 02. 05-06. Megkezdődik a Nagy Imre és társai elleni titkos per.

1958. 02. 20-28. Magyar párt- és kormányküldöttség látogat Romániába.

1958. 03. hó Október 23. címmel magyar, később angol nyelven időszakos újság jelenik meg New Yorkban az emigráns szervezetek kiadásában.

1958. 03. 14-17. Az I. Magyar Szabadságharcos Világkongresszus tanácskozása Párizsban.

1958. 03. 24. Az Angol Kommunista Párt küldöttsége Budapesten tárgyal.

1958. 03. 27-28. Magyar-jugoszláv tárgyalások Kara-Gyorgyevón Tito és Kádár vezetésével.

1958. 04. hó A Szovjetunió gazdasági szankciókat vezet be Jugoszláviával szemben.

1958. 04. 02-10. Hruscsov vezetésével szovjet küldöttség látogat Magyarországra.

1958. 04. 24. Kivégzik Szilágyi Józsefet.

1958. 05. 09-12. Másfél éves halogatás után lengyel küldöttség látogat Magyarországra.

1958. 05. 24. Hruscsov fogadja Kádárt. A megszállt országokban jelentős szovjet csapatcsökkentéseket hajtanak végre, amit Kádár visszautasít. (Romániából végleg kivonják a szovjet csapatokat.)

1958. 6. 09-15. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével folytatja a Nagy Imre-per titkos tárgyalását. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Maléter Pált halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani, Donáth Ferencet tizenkettő, Jánosi Ferencet nyolc, Tildy Zoltánt hat, Vásárhelyi Miklóst ötévi börtönre ítélik.

1958. 06. 16. A Budapesti Országos Börtönben kivégzik Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált, valamint Gábor Péter újpesti nemzetőrt.

1958. 06. 17. Nyilvánosságra hozzák a Nagy Imre-per ítéleteit. A kivégzések hírére tüntetésekre, tiltakozó nagygyűlésekre kerül sor számos nyugati országban.

1958. 06. 21. Az ENSZ ötösbizottsága nyilatkozatban ítéli el Nagy Imre és társainak kivégzését.

1958. 07. 31. A Párttörténeti Intézet kiadásában megjelenik az Ellenforradalom Magyarországon, 1956 című kötet.

1958. 08. hó Megjelenik a „Fehér könyv” V. kötete Nagy Imre és bűntársai ellenforradalmi összeesküvése címmel.

1958. 09. hó A Nagy Imre-csoport le nem tartóztatott tagjai családjaikkal hazatérnek Romániából.

1958. 10. 23. Világszerte megemlékezéseket tartanak a magyar forradalomról, többek között Párizsban, Ausztriában, Amszterdamban, a Vatikánban, Münchenben, Oslóban, Madridban és New Yorkban.

1958. 11. 16. Az első országgyűlési választás a forradalom után.

1958. 12. 01. Kivégzik Angyal Istvánt.

1958. 12. 11. Az ENSZ közgyűlése ismét napirendre tűzi a magyar kérdést.

1959

1959. 03. 21. Tizennyolcadik születésnapja után 11 nappal kivégzik Mansfeld Pétert.

1959. 04. 03. Részleges amnesztia a 2 évnél nem hosszabb időre elítéltek részére.

1959. 04. 17. Párizsban Déry Bizottság alakul az író kiszabadítására.

1959. 07. 09. A Nemzetközi PEN az írók számára amnesztiát kér Kádártól.

1959. 10. 23. Tüntetések a forradalom évfordulóján több nyugati nagyvárosban – többek között – Párizsban, Constanzban, Luzernben, Stockholmban, Baselben, Londonban, Zürichben, Oslóban, Hannoverben Bonnban, Grazban, Buenos Airesben, New Yorkban, Los Angelesben, Montrealban, Montevideóban és Johannesburgban.

1959. 10. 27. Ötezer fővel emelik a munkásőrség létszámát.

1959. 12. 08-10. Az ENSZ közgyűlésében újra van napirenden a magyar kérdés.

1960

1960. 04. 01. Részleges amnesztiát hirdetnek.

1960. 04. 07. A szűkkörű amnesztia éhségsztrájkot váltott ki a Váci Országos Börtönben.

1960. 05. 09. Illyés Gyula 1956 óta először nyilatkozik a sajtónak

1960. 09. hó Hruscsov és Kádár New Yorkba érkezik az ENSZ közgyűlésére.

1960. 1960. 10. 23. A New York-i, ohiói, nebraskai, marylandi, michigani, oregoni és texasi kormányzók a magyar szabadságharcosok napjának deklarálják október 23-át. A világ nagyvárosaiban tüntetésekkel, emlékmű avatásokkal emlékeznek a magyar forradalomra.

1960. 12. 16-18. A KISZ I. kongresszusa.

1961

1961. 02. 06-07. Tömeges házkutatások Budapesten. Államellenes összeesküvés vádjával számos papot letartóztatnak.

1961. 03.15. A katolikus püspöki kar nyilatkozatban ítéli el a letartóztatottak „bűncselekményeit”.

1961. 08. 26. Kivégzik a Baross téri felkelőket, ezek az utolsó kivégzések 1956-os cselekmények miatt.

1961. 10. 23. Megemlékezések a világ számos nagyvárosában, többek között Buenos Airesben, Rómában, Grazban, New Yorkban és Párizsban.

1962

1962. 08. 16. Az MSZMP KB határozata „a törvénysértő perek lezárásáról”, az 1950-es évek koncepciós pereiről. Kizárják a pártból a szovjet emigrációban élő Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt.

1962. 10. 11-12. Valamennyi tisztsége alól felmentik Marosán Györgyöt.

1962. 10. 20. A magyar-amerikai titkos tárgyalásokon megállapodás születik: az általános amnesztia fejében a magyar kérdést leveszik az ENSZ napirendjéről.

1962. 12. 18. Az Egyesült Államok kezdeményezi a magyar kérdés levételét az ENSZ közgyűlésének napirendjéről. (20-án a közgyűlés elfogadja az amerikai javaslatot.)

1963

1963. 02. 24. Országgyűlési és tanácstagválasztásokon a szavazók 98,9%-a a HNF jelöltjeire adja voksát.

1963. 03. 21. Az új országgyűlés alakuló ülésszakán Kádár János bejelenti az általános amnesztiát.