|
Önéletrajz
I. Életrajzi adatok
Születési dátum: 1948. február 27.
Születési hely: Pécs
II. Tanulmányok, tudományos előmenetel
1986 történelemtudomány kandidátusa (CSc)
1974 bölcsészettudományi (történelem) egyetemi doktor (Dr.)
1966-1971 ELTE BTK történelem-orosz szakos hallgatója
1962-1966 középiskolai tanulmányok a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban
III. Szakmai életút
1993- az 1956-os Intézet tudományos főmunkatársa (2001-től megbízásos munkaviszonyban)
2001-2010 a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense
1995-2001 az MTA-OSZK 1956-os Dokumentációs és Kutatóhely tudományos főmunkatársa
1991-1993 a Magyar Lajos Alapítvány tudományos főmunkatársa
1971-1991 a Párttörténeti - 1990 után Politikatörténeti - Intézet (Budapest) tudományos munkatársa, 1990-től főmunkatársa
IV. Részvétel szakmai szervezetek munkájában
- A Magyar Történelmi Társulat tagja (1971-)
- Az MTA Magyar Orosz Történész Vegyes Bizottság tagja (1988-)
- A Múltunk szerkesztőbizottsági tagja (1997-)
- Nemzedékek Jelenkortörténeti Kör tagja (2006-)
- Az 1956-os Intézet évkönyvének egyik szerkesztője (1999-2005)
- Hajnal István Kör tagja (2004-)
- A Bibó István Szellemi Műhely tagja (2002-)
- Szellemi Köztársaságért Alapítvány Kuratóriumának tagja (2002-2010)
- MTA-OSZK 1956-os Dokumentációs és Kutatóhely helyettes vezetője (2003-2004)
- MTA Kutatói Fóruma társadalomtudományi ügyvivője (2000-2004)
- Az Akadémiai Kutatók Tanácsának és a MTA Hálózati Tanácsának tagja (1996-2004)
- Az Acta Iuvenum (ELTE BTK tudományos folyóirata) szerkesztője (1970-1971)
V. Nyelvismeret
Oroszból „C” típusú felsőfokú, angolból, németből "C" típusú középfokú állami nyelvvizsga.
VI. Tanulmányutak, ösztöndíjak, elnyert pályázatok
2008 NKA alkotói pályázat (Demokrácia és szellemi elit, 1945-1947).
2007 NKA kiadói pályázat (Kassák Lajos, az ember és a közszereplő c. könyv kiadására)
2006 NKA alkotói pályázat (Kassák Lajos közéleti tevékenysége).
2006 Pénzügykutató Alapítvány Kuratóriuma alkotói pályázata (Tömeg csoport és egyén az 1956-os forradalomban).
2001-2002 OTKA, résztvevő (A "hatvanas évek" Magyarországon)
1999 AKP/OKTK (Civil szerveződések az 1956-os forradalomban).
1998 OTKA, résztvevő (A fordulat évei).
1997-1998 OKTK (Rainer M. Jánossal közösen: A szocializmus évtizedei Magyarországon. Az állambiztonsági szervek működése a Kádár-korban)
1995-1996 OTKA (Az írók és a hatalom, 1956-1963).
1993-ban és 2002-ben két hetes kutató- és tanulmányút a magyar-orosz kulturális kapcsolatok a 20. században témakörben az Orosz Tudományos Akadémián.
1990 Soros ösztöndíj (Kultúra és politika 1956 után).
1981-ben FES ösztöndíj, Bonn (Magyar kulturális emigráció).
1970-1971 Népköztársasági ösztöndíj (ELTE BTK)
VII. Oktatói munka felsőoktatási intézményekben
2010- Az egri Eszterházy Főiskola doktori iskolájának tagja.
2008- Debreceni Egyetem ÁJK doktori iskolájának tagja.
Témavezetőként veszek részt az ELTE Társadalomtudományi Kar doktori iskolájának munkájában.
1998-2001 KLTE BTK (Debrecen): 1998-2001 KLTE BTK (Debrecen) előadássorozatot tartottam „Államosított kultúra Magyarországon, 1945-1989” címmel és eszmetörténeti szemináriumokat vezettem „Ideológia és kultúra”, „Bibó és Szekfű”, „Népiek és urbánusok” címmel.
1991-1994 szakszemináriumaim voltak az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Történeti Tanszékén "Ideológia és művészet a Rákosi-korban"; „A kultúra államosítása” címmel.
1987-1990 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán Magyarország 20. századi történelmét oktattam nappali és levelezős évfolyamoknak.
Publikációk
Könyv
A Magyar Kommunista Párt irodalompolitikája, 1944-1948. Négy évtized 11. Kossuth K. 1987. 162 o.
Írók lázadása. 1956-os írószövetségi jegyzőkönyvek. Irányított irodalom sorozat. (A kötet sajtó alá rendezése, a bevezető tanulmány és a jegyzetek írása, valamint a képanyag összeállítása.) A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, 1990. 452 o.
Az írók és a hatalom - 1956-1963. 1956-os Intézet, Budapest 1996. 484 o. Második, javított kiadás 1996. december.
Gúzsba kötve. A kulturális elit és a hatalom. 1956-os Intézet–Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2005. 452 p.
Kassák, az ember és a közszereplő. Gondolat Kiadó, Budapest, 2007. 296 p.
Antiszemitizmusok. Argumentum Kiadó, Budapest, 2007. 252 p.
Népuralom ötvenhatban. Kalligram–1956-os Intézet, Pozsony–Budapest, 2010. 600 p.
/portal/page/portal/rev/kiadvanyok/standeisky_nepuralom
Szerkesztés
Dokumente und Materialen der Zusammenarbeit zwischen der Sozialistischen Einhetspartei Deutschland und der Ungarischen Sozialistischen Arbeitspartei 1971 bis 1977. Miklós Habudával, Anette Neumannal, Karl Richterrel közösen. Dietz-Kossuth, Berlin 1978. 262 p.
- A fordulat évei 1947-1949. Politika - képzőművészet - építészet. Szerk. Kozák Gyulával, Pataki Gáborral és Rainer M. Jánossal közösen. 1956-os Intézet, Bp. 1998. 346 o.
- Évkönyv 1999. VII. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Rainer M. Jánossal közösen. 1956-os Intézet, Bp., 1999. 458 o.
- Évkönyv 2000. VIII. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Rainer M. Jánossal és Kőrösi Zsuzsannával közösen. 1956-os Intézet, Bp., 2000. 486 o.
-A TKI kutatócsoportjainak 1996-1999 közötti tevékenysége. A társdalomtudományi rész szerk. Hunyady Györggyel közösen. MTA, 1999.
- Évkönyv 2001, IX. Magyarország a jelenkorban. Budapest, 2001, 1956-os Intézet. 312 o. Szerkesztés Kőrösi Zsuzsannával és Rainer M. Jánossal.
- Évkönyv 2002, X. Magyarország a jelenkorban. Budapest, 2002, 1956-os Intézet. 528 o. Szerkesztés Rainer M. Jánossal
- Évkönyv 2003, XI. Magyarország a jelenkorban. Budapest, 2003, 1956-os Intézet. 312 p. Szerkesztés Rainer M. Jánossal.
- A TKI kutatócsoportjainak 2000-2003 közötti tevékenysége. A társdalomtudományi rész szerk. Hunyady Györggyel közösen. MTA, 2004
- Évkönyv 2004, XII. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Rainer M. Jánossal közösen, Budapest, 2004, 1956-os Intézet. 369 o.
-Évkönyv XIII. 2005. A demokrácia reménye – Magyarország, 1945. Szerk: Rainer M. János, Standeisky Éva. Budapest, 1956-os Intézet, 2005, 54–91. o. 278 p. Irodalom a forradalomban Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójára készült internetes tartalomfejlesztések IV. Főszerkesztő: Topits Judit, felelős szerkesztő: Standeisky Éva, Budapest, 1956-os Intézet, 2006
Tanulmány
- Kastélyosdombó, Rinyaujnép, Drávaszentes falvakban végzett felmérés. Beszámoló az ELTE BTK Falukutató Munkacsoportjának tevékenységéről. Acta Iuvenum, 1970. 187-204.
- A munkáspártok és a Munkás Kultúrszövetség. 1945-1948. =Párttörténeti Közlemények, 1979. 2. 37-71. (Kötetben: In: Műveltség - művészet - munkásmozgalom. II. kötet, Népszava K. 1982. 171-188.)
- A kultúra kérdései a Szocializmus című folyóiratban. IV. A népi demokratikus forradalom. In: Műveltség - művészet - munkásmozgalom. Tanulmányok a magyar munkásmozgalom kultúrális törekvéseiről. I. k. Népszava K. 1982. 253-299.
- Kassák Annája. =Irodalomtörténeti Közlemények, 1984. 5-6. 676-694.
- A kommunisták József Attila képe (1945-1948). =Irodalomtörténet, 1985. 4. 825-850.
- Polityika Vengerszkoj Kommuniszticseszkoj Pártyii v oblasztyi iszkussztva (1945-1948) =Bulgarian Historical Review, 1985. 1. 3-21.
- A Magyar Kommunista Párt irodalompolitikája. (1944-1946) In: Tanulmányok a magyar népi demokrácia negyven évéről. Kossuth K. 1985. 101-123.
- Lukács György és az MKP irodalompolitikája. =Alföld, 1985. 4. 45-53.
- A Magyar Kommunista Párt és az irodalmi közélet (1946-1947). =Politika-Tudomány, 1985. 2. és 3-4. 74-83. ill. 68-80.
- Művészetpolitikai elképzelések a Szociáldemokrata Pártban 1945-1948 között (Kassák, Justus, Fejtő) =Történelmi Szemle, 1986. 2. 325-340.
- Egy kapcsolat története. Kassák Lajos és Szabó Dezső. =Medvetánc, 1986. 2-3. 259-283.
- "A rajongó és a kritikus élt bennem..." Kassák Lajos 1945 utáni közéleti tevékenységéről. =Valóság, 1987. 6. 62-76. p. (újraközölve: =Látóhatár, 1987. 9. 173-186.)
- A Magyar Művészeti Tanács szerepe a kulturális intézményrendszerben a felszabadulás után. =Párttötténeti Közlemények, 1988. 3. 94-125.
- Kassák Lajos belső száműzetése. Egy kizárás politikai háttere. =Mozgó Világ, 1988. 12. 60-71.
- Akinek csak az útkeresés adatott meg. Emlékezés Csömöri Józsefre. =Kritika, 1988. 12. 16-18.
- Az értelmiség Magyarországon 1945 után. =História, 1988. 6. 12-14.
- A Lakos-ügy. =Magyarország, 1989. 34., 35., 36. szám
- Lázadás a Szabad Népnél. (Történelmünk fehér foltjai sorozatban) =Magyar Nemzet, 1989. 5. 27. 10.
- Kassák Lajos közéleti és munkásmozgalmi tevékenysége, 1945-1948. In A magyar gondolkodás 1945 és 1948 között. Szerk. Kiss Endre és Tütő László. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. 235-258.
- Újra mérlegen a népi írók. (Történelmünk fehér foltjai sorozatban) =Magyar Nemzet, 1990. 1. 20.
- Sokféleségtől a parancsuralomig. Ideológia és művészet 1945 után. (Történelmünk fehér foltjai sorozatban) =Magyar Nemzet, 1990. 5. 14.
- A Táncsics-kör és az MSZMP. (Történelmünk fehér foltjai sorozatban) =Magyar Nemzet, 1990. 8. 18.
- Egy ünnep metamorfózisa. =Magyar Nemzet, 1990. 8. 18.
- Egy európéer magyar demokrata. Száz éve született Kállai Ernő. =Magyar Hírlap, 1990. 11. 10.
- Kéthly Anna levelei Libik Györgyhöz. A levelek válogatása, jegyzetelése, a bevezető tanulmány írása. =Hiány, 1990. 12. 38 p. (Kéthly Anna emlékszám)
- Kassák, a politikai gondolkodó, 1919-1934. (György Péterrel közösen) =Múltunk. 1991. 2-3. 67-82.
-Perbe fogott versek – 1956. Magyar Hírlap, 1991. október 22. 8.
- Történelem IV. 1944-1990. A középfokú iskolák számára. Szerk. Borsányi György. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. (A kultúrával foglalkozó fejezetek alapszövegének megírása.)
- Politika és vers. In: A vidék forradalma (Az 1991. október 22-én Debrecenben rendezett konferencia előadásai) Debrecen, 1992. 101-114.
- Antiszemita megmozdulások Magyarországon a koaliciós időszakban. =Századok, 1992. 2. sz. 284-308.p. (Megjelent: 1993 februárjában)
- Kronológia. In A művészet katonái. Sztálinizmus és kultúra. Szerk. György Péter és Turai Hedvig. Corvina, Budapest, 1992. 118-129. (A kötet német és angol nyelven is megjelent.)
- Déry Tibor és Nagy Imre. =Múltunk, 1992. 2. 40-48.
- A hatalom és az írók. =Rubicon, 1993. 7. 7-10.
- Az íróperek előkészítése. A letartóztatástól a vádemelésig. Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete. = Évkönyv I. 1992. 1956-os Intézet. Bp. 1993. 261-289.
- Arbeiterbewegung und Kunst: Lajos Kassák in Wien und in Budapest 1920-1932. =In: Sozialdemokratie: Zeichen, Spuren, Bilder. W. Bandhauer/J. Bernard/G. Withalm (Hg.) Wien: Passagen Verlag 1993. 227-238.
- Az írók és a munkástanácsok. =Múltunk, 1994. 1-2. sz. 81-110.
- A népi írók és a hatalom (1957-1958). =Holmi, 1994. október. 1447-1460.
- A Kreml csendje. Vercors a magyar írókért 1957-ben. =Évkönyv III. 1956-os Intézet. 1994. 149-165.
- Horváth Márton =Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Almanachja. 1944-1945. Budapest, 1994. A Magyar Országgyűlés K. 181-182.
Die Revolution und die Schriftsteller. In Die Ungarische Revolution 1956. Österreichisch-ungarische Konferenz im Collegium Hungaricum. Wien, 6. April 1995. Szerk. Dr. Béla Balázs.Collegium Hungaricum, Wien, 1995, 33–41.
- A háború utáni vérvádak =Szombat, 1995. április, VII. évf. 4. sz., 23-25.
- A kommunista polgárellenesség. Budapesti Negyed, 1995. Nyár, 8. sz. Zsidók Budapesten, 209-223.
- Beletörődés és alkalmazkodás. A hatalom és az írók. In: Évkönyv IV. 1995. 107-137.
- „Apukám házat épít” Írószövetség, írói csoportok és a hatalom 1945-1958. =Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. 1956-os Intézet-Osiris Kiadó, Bp. 1995. 476-485.
- A bálványok ledőlnek. Az 1956-os forradalom előzményei. Rubicon, 1996/8-9. 4-8.
- A Nap, a világosság véres ostyája. Magyar írók, magyar irodalom az 1956-os forradalomban. Népszabadság, 1996. október 26. 30.
- A háború utáni vérvádak történelmi háttere. In: Vérvádak üzenete. Minoritas könyvek 2. Minoritás Alapítvány, Bp. 1996. 63-71.
- Írószövetségi taggyűlés a forradalom alatt. Az 1996. október 29-én az Írószövetség székházában rendezett tudományos konferencia - címe: 1956 az irodalomban - előadásának szövege. Kortárs, 1997. 4. sz. 45-58.
- Veres Péter - az írószövetség elnöke. (A Veres Péter-centenáriumi emlékülés előadásai) Múltunk, 1997. 2. 238-248.
- Kassák Lajos és Veres Péter. Eredet - világnézet - magatartás. Psychiatria Hungarica, 1997, 12(4):549-559.
- Egység és megosztottság a Magyar Szocialista Munkáspártban. Rubicon, 1998. 1. 30-34.
- Déry Tibor pere. Rubicon, 1998. 4-5. sz. 79-82.
- A kígyó bőre. Politika és ideológia a fordulat éveiben. In A fordulat évei, 1947-1949. Politika - képzőművészet - építészet. 151-171.
- Hungary in the early 1960s. The Hungarian Quarterly Volume 39. Summer 1998. 120-125.
- Hivatás és pártpolitika. Kommunista értelmiségi magatartásformák. Mozgó Világ, 1999. 1. 106-115.
- Nemzetféltők. Írók, politikusok, katonák 1942-ben Lillafüreden. I-II. 2000, 1999. július-augusztus. 44-53. ill. 47-56.
- Régi-új birodalom. A Szovjetunió a második világháború után. Mozgó Világ, 1999. 8. 69-84.
- Egy születésnap következményei. In Évkönyv 1999. VII. 109-123.
- Szálak és csomók a szénakazalból. Dokumentumböngészés a Történeti Hivatalban. Forrás, 2000. március, 106–112. p.
- Bűnbocsánat. Erdélyi József pere és költői rehabilitálása
2000, 2001. június, 49–62. p.
- A népi írók és a kultúrpolitika az 1950-es években
Előadás az 2001. augusztus 4–10-e között Jyväskyläben rendezett Hungarológiai Kongresszuson..
- Kultúra és politika Magyarországon –1945–1956
A 2002. április 5-én Pécsett a Magyar Történelmi Társulat vándorgyűlése és évi rendes közgyűlése alkalmával rendezett konferencián elhangzott előadás.
- Honvágy és szabadságvágy szorításában
Zilahy Lajos hazacsalogatása: kísérlet és kudarc
2000, 2002. július–augusztus, 95–98. p.
- A belügy, a párt és a népi írók
2000, 2002. szeptember, 48–53. p.
- Értelmiségi antiszemitizmus a korai Kádár-korszakban. In Évkönyv 2000. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Rainer M. János és Standeisky Éva, Budapest, 2000, 1956-os Intézet. 26–39.
- Kádár és az értelmiség. In Ki volt Kádár? Harag és részrehajlás nélkül a Kádár életútról. Szerk. Rácz Árpád. Budapest, 2001, Rubicon–Aquila Könyvek, 136–141. (Kádár és az értelmiség. Rubicon, 2000, 6. sz. 26–32. o. című tanulmány újraközlése.)
- Mélyrétegi metszet. Jobboldali fiatalok a hatvanas években. In Évkönyv 2001, IX. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Kőrösi Zsuzsanna, Rainer M. János és Standeisky Éva, Budapest, 2001, 1956-os Intézet. 87–111.
- A forradalom kis köztársaságai. Helyi önigazgatás 1956-ban. Rubicon, 2002. 11–12. sz. 34–41.
- Kultúra – politika – értelmiség. In Mérlegen a XX. századi magyar történelem – értelmezések és értékelések. Szerk.: Püski Levente és Valuch Tibor. 1956-os Intézet – Debreceni Egyetem Történelmi Intézet Új- és Legújabbkori Magyar Történelmi Tanszéke, Debrecen, 2002. 261–270. o.
- Üldözött értelmiségiek a kora Kádár-korszakban. Zsigmond Gyula, Püski Sándor és társaik pere. In Évkönyv 2002, X. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Rainer M. János és Standeisky Éva, Budapest, 2002, 1956-os Intézet. 169–192. o.
-Tükrök. Népi írók, parasztpárti politikusok és a hatalom, 1960–1973. In Múlt századi hétköznapok. Tanulmányok a Kádár-rendszer kialakulásának időszakáról. Szerk. Rainer M. János. Budapest, 1956-os Intézet, 2003. 299–330. o.
- Illyés Gyula és a hatalom az 1960-as években
2000, 2003. június, 59–71. p.
- Kultúra és politika Magyarországon (1945–1956)
Társadalom és kultúra Magyarországon a 19–20. században. Tanulmányok. Szerk. Vonyó József. Pannónia Könyvek–Magyar Történelmi Társulat. Pécs, 2003. 121–137. o.
- -Hit-viták. Az írók és az 1953-as „új szakasz”
Mozgó Világ, 2003. augusztus, 27–43. o.
-Libikóka. Egy 1956-os forradalmi bizottsági elnök ellentmondásos élete. In Évkönyv 2003, XI. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Rainer M. János és Standeisky Éva, Budapest, 2003, 1956-os Intézet, 181–196. o.
-Az (ön)átértékelő Kassák. 2000. 2003. november–december, 110–124. o.
-Berzenkedők és tabusértők. A magyar–szovjet kulturális viszony a hatvanas években. Élet és Irodalom, 2003. december 19. 8–9. o.
- Antiszemitizmus az 1956-os forradalomban. Élet és Irodalom, 2004. február 27. 14–15. o.
- A magyar irodalmi élet szovjetizálása 1949 és 1951 között
Múltunk, 2004. 1. sz. 48–81. o.
- Szerzetestanár, kormánybiztos, autókereskedő, költő, tápszergyáros, forradalmi bizottsági elnök és még sok más. Függelék: Részletek Bilkei Gorzó Nándor önéletrajzából. Múltunk, 2004. 1. sz. 48–81. o.
- Bomlás. A hatalom és a kulturális elit. In „Hatvanas évek” Magyarországon. Tanulmányok. Szerk. Rainer M. János. 1956-os Intézet, Budapest, 2004. 272–317. o.
- Elmismásolt antiszemitizmus, elhallgatott múlt. Az 1956-os miskolci lincselés. Élet és Irodalom, 2004. augusztus 20. 8–9. o.
- Illyés Gyula hármas tükörben. Rubicon, 2004. 8–9. sz. 88–96. o.
- A népi írók és a kultúrpolitika az 1950-es években. In Jankovics József–Nyerges Judit (szerk.): Hatalom és kultúrpolitika, II. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2004. 1135–1142. o.
- Antiszemitizmus az 1956-os forradalomban. In Évkönyv 2004, XII. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Rainer M. János és Standeisky Éva, Budapest, 2004, 1956-os Intézet. 147–185. o.
- Cipő fűzővel. A hatalom és az irodalmi elit. Dokumentummelléklettel. 2000, 2004. november, 45–56. o.
- Hazugságok az 1956-os forradalomban. Mozgó Világ, 2005. március, 95–102. o.
- Antiszemita megmozdulások Magyarországon a koalíciós időszakban. In Valuch Tibor (szerk.): Magyar történeti olvasókönyv 1944-től napjainkig. Argumentum–Osiris, Budapest, 2004. (2005-ben hagyta el a nyomdát.) 314–324. p. (A Századok, 1992. 2. sz. 284–308. o. megjelent tanulmány újraközlése.)
- Remény és szorongás. Demokráciaelképzelések és demokráciaértelmezések. In Rainer M. János–Standeisky Éva (szerk.): A demokrácia reménye – Magyarország, 1945. Évkönyv XIII. 2005. 1956-os Intézet, Budapest, 2005. 54–91. p.
- 1956 emlékezettörténete. Élet és Irodalom, 2006. január 13. 15. o. |